Képviselőházi napló, 1884. X. kötet • 1886. márczius 6–márczius 29.
Ülésnapok - 1884-209
209. országos ülés márezims 20. 1886. 233 tehát azon képviselő urakat, a kik a bizottság szövegezését változatlanul elfogadják, méltóztassanak szakaszonként felállam; a jegyző urak meg fogják számlálni a szavazatokat. {Megtörténik.) Kérem most azon képviselő urakat, a kik nem fogadják el, méltóztassanak szakaszonként felállani. {Megtörténik.) T. ház! A szavazatok összeszámláltatván, a bizottság szövegezését változatlanul elfogadta 119, nem fogadta el 71 képviselő s igy az 48 szótöbbséggel {Éljenzés a szélső halóidalon) elfogadtatott, minek folytán Sághy és Horvát Boldizsár képviselő urak módosítványai elestek. Szathmáry György jegyző {olvassa a 33—37. §-ohat, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak, olvassa a 38. §-t). Bezerédj Victor: T. ház! A törvényjavaslat 41. §-a a választási eljárásról intézkedve, az elnökön és a négy bizalmi férfiún kivül, kik már az 1870-iki törvényben is, mint a választásnál szükséges személyek voltak megjelölve, szól egy jegyzőről is; azonban nem intézkedik arra vonatkozólag, hogy a jegyző ezen minőségét mikép nyeri, tudniillik hogy az elnök nevezi e ki, vagy a megjelent választók válaszszák. Én tehát a 38. §-ban óhajtanék erre vonatkozólag intézkedést tétetni és pedig olyformán, hogy ott, a hol arról van szó, hogy a bizalmi férfiakat a választók választják s az esetben, ha e joggal élni nem akarnak, a bizalmi férfiakat az elnök nevezi ki, azt kívánnám beszúratni, hogy a jegyző is ilyen eljárás mellett nyeri minőségét. Ez iránt bátorkodom módosítást benyújtani, minthogy a törvényjavaslatban erre nézve intézkedés nincs. Elnöki Fel fog olvastatni a módosítvány. Szathmáry György jegyző {olvassa): Módosítvány a 38. §-hoz. A második bekezdésben e helyett: „Ha e joggal élni nem akarnak, a bizalmi férfiakat a küldött nevezi ki", tétessék ez: „Ha e joggal élni nem akarnak, a bizalmi férfiakat, víilamint a jegyzőkönyvvezetőt a küldött nevezi ki." Dárdai Sándor előadó: T. ház! Én ezen módosítványt, mely az eddigi gyakorlatnak is megfelel, a bizottság nevében elfogadom. Egyúttal egy stylaris módosítás elfogadását kérem, tudniillik az utolsó bekezdésben „az érdekelt község" helyett ezt kérem tétetni: „az érdekelt községek". {Helyeslés.) Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve, a vitát bezárom. A 38. §. első bekezdéséhez módosítás nem adatván be, az változatlanul elfogadtatik. A második bekezdéshez Bezerédj képviselő ur azon módosítványt adta be, hogy „a bizalmi férfiakat" t szavak után tétessék: „ valamint a j egyzőkönyvTezetőt." E szerint a bizottság szövegezése, mely nem támadtatott meg, elfogadtatik és kérdem IÉPVH. KAPLÓ. 1884—87.X. KÖTET. a t. háztól, méltoztatik-e elfogadni a Bezerédj képviselő ur által a szövegbe beillesztetni javasolt szavakat, igen vagy nem? {Igen!) A módosítvány elfogadtatott. A harmadik bekezdés az előadó ur által ajánlott irályi módosítással fogadtatik el. Szathmáry György jegyző (olvassa a 39. §4). GodaBéla: T.ház! A 29. §-nál beadott módosítványom alkalmával eléggé indokoltam , miért tartom szükségesnek a megyei bizottsági tagok választásánál a kisebb kerületek megalakítását. Módosítványom, mely a minimalis számot 100-ra óhajtotta leszállittatni, elvettetett, de megmaradt a törvényhatóságok azon joga, hogy 200 és a 600 választói szám között a kerületeket tetszés szerint alakíthassák. Meg vagyok győződve, hogy a törvényhatóságok, ismerve a választó közönség érdekeit, kisebb kerületeket fognak alakítani. De ebben egy körülmény gátolhatja őket, az, hogy nem találnak az általános választások alkalmával elég képzett, arra alkalmas egyént, ki az elnökséget vezesse. Ezen csak ugy segíthet a törvényhozás, ha a választásokra kitűzött napok számát a megyékben nem reducáljuk 8-ról 3-ra. ;A városokra nézve elfogadom az egy napi választási időt, de a megyékben kérem az eddigi 8 nap fentartását, annál inkább, mert az általános választások, a mint tudjuk, leginkább az őszi időben novemberben történnek és a választó-kerületek egymástól való távolsága miatt nem lehet több kerületben egy és ugyanazon egyént megbízni, mert physikai lehetetlenség az illetőnek az idő rövidsége és az utak rosszasága miatt megjelenni. Ez azután arra kényszerítené a megyéket, hogy a helyes és czélszerű kisebb választó-kerületek helyett, ebből a szempontból nagyobb kerületeket alakítanának. Kérem ezért, méltóztassék e szakaszt oda módosítani, hogy az 1870 : XLII. törvényczikk szerint fennálló gyakorlat, vagyis, hogy a megyék az általános választást 8 nap alatt tartoznak befejezni, fentartassék. {Helyeslés balfelöl.) TÖrs Kálmán jegyző (olvassa Goda Béla módosítványai): A 39. §. negyedik bekezdésében előforduló ezen szó helyett „három" tétessék: „nyolcz". Bezerédj Victor: T. ház! Méltóztatnak tudni, az igen t. előttem szólott-is említette, hogy a választások jobbára az őszi, respective téli időszakban történnek és a megyei törvényhatóságokban igen gyakran van az az eset, hogy az egyes választási székhelyeken nem találtatván választási elnökök, olyanokat kell felkérni, a kik nem a választási székhelyen, de egyebütt és gyakran távol laknak a választási székhelytől. A törvénynek az az eddigi intézkedése, melynélfogva a választási eljárás reggeli 8 órakor kez30