Képviselőházi napló, 1884. X. kötet • 1886. márczius 6–márczius 29.
Ülésnapok - 1884-208
208, országos ülés márczims 19. 1SS6. 213 bűntény vagy vétség miatt elzáratik: helyes-e, hogy az elzárás ténye egyúttal megfoszsza az illetőt a politikai jogok egy lényeges attribútumának gyakorolhatásától is? Azt hiszem, t. ház, hogy itt igen nehéz megállapítani a kellő katárvonalt. Mert nézetem szerint helytelen volna csak azon a bűntények vagy vétségek elkövetésére terjeszteni ki a bizottsági tagság elvesztését, melyek a törvényben egyúttal a politikai jogok felfüggesztésével vannak sújtva. Mert számos oly bűntény vagy vétséget ismerek, melyre mellékbüntetés nincs szabva, de azért azt, ki elkövetésük miatt börtönre vagy fogházba került, a törvényhatóság bizottsági tagjai között megtűrni még sem lehet. Van szerencsém tehát az ellentétes nézetek megszüntetése végett egy módosítványt beadni, mely tán képes lesz eloszlatni az e szakasz iránt felmerült aggályokat. A 23. §. h) pontja helyett ez volna teendő: „A ki oly bűntett vagy vétség miatt van jogerejtíleg vád alá helyezve, melyre a büntető törvénykönyv hivatalvesztést vagy a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztését állapítja meg; továbbá a ki fegyház, börtön, vagy három hónapot meghaladó fogház vagy államfogház, vagy a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztésére szóló ítélet hatálya alatt áll; végre a ki nyereségvágyból eredő bűntett vagy vétség miatt jogerejtíleg elítélve volt." E módosítás által el lesz érve az a czél, hogy a ki csekélyebb beszámítás alá eső jogsértés miatt három hónapon alóli szabadságvesztésben marasztaltatok el, a szabadságvesztés daczára ne veszítse el azt a jogát, hogy a törvényhatósági bizottság tagja maradjon. Ha hosszabb időre van elítélve, akkor igenis megszűnjék 1 izottsági tagsági joga, mert nem volna helyes, hogy azok, kik hosszabb tartamú szabadság-büntetés hatálya alatt állnak, ily fontos politikai jogok gyakorlatában megtöressenek. {Helyeslés a jobboldalon.) Szathmáry György jegyző (olvassa a a módosítványt). Szalay Károly: T, ház! Minthogy azon czéit, a melyet én módosítvány ómmal elérni akartam, legalább megközelíti azon módosítvány, melyet Chorin t. képviselőtársam benyújtott: én a magamét visszavonom s hozzájárulok előttem SZÓIOÍX t. képviselő ur móflosíiványához. Elnök: Szólásra senki sem lévén feljegyezve, ha szólni senki sem kivan, a tanácskozást bezárom. Szavazás előtt szó illeti még a bizottság előadóját. Dárdai Sándor előadó: T. ház! Mielőtt az egyes módosítványokra áttérnék, legyen szabad Sághy Gyula t. barátomnak megjegyezni azt, hogy ha én előbbi beszédében nem hallottam azt, hogy ő az 50. §-ra vonatkozást tett, az nem figyelmetlenségből történt, hanem tulajdonítható azon zajnak, mely sokszor lehetetlenné teszi, hogy az egyes szónokokat megértsem. Mikor tehát beszédére reflectáltam, észrevételem tisztán csak módosítványára vonatkozott. Módosítványának lényegére térve át, kérem a t. házat, hogy Sághy t. képviselőtársam módosítványát ne méltóztassék elfogadni; ne méltóztassék elfogadni egyszerűen azon okból, mert a régebbi törvénynek c) pontja, mely a számadási viszonyról szól, az eddigi gyakorlat tanúsága szerint zavarra adott okot, miután az teljesen praecise meghatározható fogalom nem volt. Ebből igen sok sérelem származott. S épen ennek tulajdonítható, különösen a városi törvényhatóságok részéről a törvényhozáshoz intézett kérvényekben foglalt azon kérelem, hogy ezen kifejezés praecisebben határoztassék meg. A bízottság az 50-ik §-ban ezen fogalmat az által kívánta közelebbről meghatározni, hogy alatta csakis a szerződési viszonyt értette. Ugyanezen oknál fogva nem fogadhatom el a bizottság nevében Enyedy Lukács t. képviselő ur indítványát sem, a ki a kizárást a vállalkozási viszonyra kívánja szorítani, minthogy a „vállalkozási viszony" sem képez oly praecis kifejezést, mint a milyen az 50 ik §-ban használtatik, tudniillik a bérleti és szerződési viszony. A községi és körjegyző kizárására vonatkozó indítványt, mely a bizottságban is beható tárgyalásnak képezte alapját, azok után, a miket az igen t. ministerelnök ur mondott, csak még egyett kívánok indokolásul felhozni. Es ez az, hogy igen szívesen hozzájárulnék azon indítványhoz, ha törvényt az ország egyes vidékeire nézve lehetne alkotni; de minthogy ezen törvényjavaslat törvénynyé válván, az egész országra egyenlő hatálylyal fog birni, én igen helytelen intézkedésnek tartanám, ha a községi és körjegyzők, a kik különben is szakértelmükkel igen sok törvénykatóságban az értelmiség nagyobb színvonalán álló közegek, a bizottságból kizáratnának. T. ház! Minthogy Andreánszky képviselő ur módosítványát visszavonta, nem szükséges, hogy arra reflectáljak. Es így csak egy módosítvány van hátra, tudniillik a h) pontra vonatkozó, a melyre nézve, miután Szalay Károly képviselő ur a maga módosítványát visszavonta, éii a Chorin képviselő ur által beadott módosítványhoz a bizottság részéről hozzájárulok és kérem a t. házat, hogy ezen módosítványnak kivételével a szakaszt változatlanul elfogadni és a többi módosítványokat elvetni méltóztassék. Elnök: T. ház! A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a szavazás. Ki kell jelentenem, hogy Andreánszky képviselő ur, a ki kénytelen volt az ülésből távozni, módosítványát visszavontnak kívánja tekintetni. Ha tehát senki