Képviselőházi napló, 1884. X. kötet • 1886. márczius 6–márczius 29.

Ülésnapok - 1884-208

208. orssságos ülés márealns 19. 1886. 209 a 23. §. d) pontjához egy módosítványt benyújtani és azt elfogadásra ajánlani. Ezen módosítvány az, hogy az „irni és olvasni nem tud* szavak elé a „magyarul

a szó tétessék és ennek elfogadásával igy hangzanék e pont: „d) a ki magyarul irni és olvasni nem tud". (Helyeslés a szélső baloldalon. Ellenmondás a jobboldalon.) Remélem, a nemzetiségek ezt nem fogják rossz néven venni. (Derültség.) Annyi intelligentiát feltételezhetünk és követelhetünk minden megyei bizottsági tagtól, hogy az állam hivatalos nyelvét értse. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Értelmes ember e miatt nem rekedne ki a bizottságból. De igenis kirekedne igen sok, rohamosan meggazdagodott zsidó virilista, (TJgy van! a bal- és szélső baloldal egyes padjain) a ki magyarul sem irni, sem olvasni nem tud, egyedül csak zsidó betűkkel rosszul németül. Illő büntetés lenne ez a zsidókra nézve is, miért nem állítanak föl rendes népiskolákat és miért tartanak fenn oly zugiskolákat, melyek valósággal a magyar tanügynek szégyenfoltjai (TJgy van/ a bal- és szélső baloldal egyes padjain) és melyben nem tamilnak és nem tanítanak egyebet, mint zsidó betűt és talmud-erkölcsöt. (ügy van! a bal- és szélső baloldal egyes padjain. Derültség.) Ajánlom módosítványomat elfogadásra. (Helyeslés a, szélső baloldalon.) TÖrs Kálmán jegyző (olvassa a módosítványt). Tisza Kálmán ministerelnök: T. képviselőház! (Halljuk!) Én igen egyszerűen és a nélkül, hogy a képviselő ur által felhozott indokot ez alkalommal bírálnám, kijelentem, hogy ezen módosítványt nem fogadom el. {Élénk helyeslés a jobboldalon.) Nem fogadhatom el, mert — ismétlem, nem is szólva most azokról, miket a képviselő ur felhozott •— mindenki, a ki az ország viszonyait ismeri, tudja, hogy vannak az országnak részei, a hol igen érdemes, derék polgárok még ma nem tudnak magyarul. {TJgy van! TJgy van! a jobboldalon.) Magában a fővárosban vannak igen jeles polgárok, kik jó hazafiságukat bizonyítják azzal, hogy fiaik már tudnak magyarul, de a kik maguk nem tudnak. Ezeket kizárni, ezen jogból menthetetlen volna. (Elénk helyeslés a jobboldalon!) Ismételve kijelentem, hogy nem fogadom el a módosítványt. (ÉUnk helyeslés a jobboldalon.) Almásy Sándor: T. képviselőház! Nem volt szándékom e szakaszhoz szólni, ha két indítvány nem hozatott

f volna fel. (Halljuk!) Az egyik indítványt Ugron Ákos t. képviselőtársam adta be, a melyben a jegyzők- és körjegyzőkuek a bizottságból való kizárását indítványozta és pedig a következő okoknál fogva. Helytelennek, sőt képtelennek tartja azt, hogy a jegyző, a ki a bizottságban a felebbHÉPTH. KAPLÓ 1884—87. X. KÖTET. | valóját, szolgabiráját megszámoltathatja, azon viszszás helyzetbe jő, hogy viszont a szolgabíró meg kunt számoltatja meg őt. És ebből azt a természetes következtetést vonja le, hogy igy az egyik a másikától félve, gyengék, lágyak, elnézők lesznek egymás iránt, egy szóval hivatásuknak nem feleinek meg. T. képviselőház! Sokat foglalkoztam a megyei élettel és azt tapasztaltam, hogy oly tisztviselőt, a ki szigorú, kérlelhetetlen volt, semmiféle click, vagy élhetetlen ember, a kit szigorúságával megsértett, nem birta megbuktatni, az állásában, helyzetében mindig a legbiztosabb volt. Azért azt, a mit Ugron t. képviselőtársam hangoztatott, hogy egyik-niáídk nem meri megsérteni a jegyzőt, mert az a választásnál visszaadja, lehet mondani, de ez az életben, a gyakorlatban soha sem létezett ugy. Jegyzői karunkról nem is lehet, nem is szabad azt feltenni, hogy ha egy szolgabíró egy bűnös, hibás jegyzőt elővesz és megszámoltat, azt fegyelmi eljárás alá vonja, egy szóval megbünteti, hogy ezt a jegyzők a választások alkalmával torolják meg. És nem lehet, mint bűnpártolókat felállítani az összes jegyzői kart, hogy ezen okból vétkeznének a szolgabiró ellen. Sőt ellenkezőleg, felteszem a mai intelligens jegyzői karról, hogy az köszönettel lesz az olyan szolgabíró iránt, a ki egy méltatlan jegyzőnek kiküszöbölését segíti elő. Ennélfogva semmiféle aggályom nincsen az iránt, hogy e két hivatalnok, a jegyző és szolgabíró egymás irányában feszélyezve volna. Mert arra nézve is tudok példát a megyei életből, hogy a jegyző állásában mai nap törvényileg lévén biztosítva, nincsen hivatalnok, a ki hivatalát pontosabban betöltse. (Zaj.) Igaz, hogy a t. ministerelnök ur azt mondta, most mikor szintén a jegyzők mellett felszólalt, hogy provisióról gondoskodott. Igenis gondoskodott, a hol paragraphus hiányzott, de rosszul gondoskodott az által, hogy az alispánoknak megengedi, hogy öt forint erejéig megbüntethetik a községi elöljárókat a nélkül, hogy orvoslást kereshetnének. Nincsen kifogásom az ellen, hogy a hanyag büntetés alá vonassék, de ha orvoslást nem kereshet, ez nem provisio, ez inkább Ugron Ákos t. képviselőtársam indítványa mellett szól. De remélem, hogy az nem fog életbe lépni. Felhozatott továbbá Szalay t. képviselőtársam által, hogy a megyei életben clickek vannak és ezek dominálni akarnak a jegyzők felett. Én is mindenkor egész politikai életemben mindenféle clicknek ellensége voltam. A cliek — alakuljon az akár a jegyzői karb*n, akár az uri rendben, akár a papságban — mindig veszélyes és zsarnokságra vezet. De ennek nem az a correctivnma, hogy mert cliekek alakíthatók, azért például a jegyzőket