Képviselőházi napló, 1884. X. kötet • 1886. márczius 6–márczius 29.
Ülésnapok - 1884-208
2(}Q 208. országos tlés márczlus 19. IS4ÍÍ. támogatom is, mivel forrásaim szerint a franezia törvényekben, ha jól emlékezem, a képviselőkre ki van az mondva, hogy a mely megyéből a képviselő meg van választva, azon megye bizottságának tagja is. Én ebben semmi kifogásolhatót nem látok, mert a kit a megyéből a közbizalom a parlamentbe küld, az megérdemli, hogy a megyei ügyekben is tanácskozási joggal bírjon. Ezt kívántam kijelenteni s ismétlem, hogy az eredeti szöveget fogadom el. (Helyeslés a jobboldalon.) Petrich Ferencz; Engedelmet kérek, hogy Ugron Ákos t. képviselőtársam indítványára néhány megjegyzést tegyek. Én az általa beadott indítványt más okból fogadom el, mint ő. Már e szakasz kezdete : „Bizottsági tag általában nem lehet; a) a ki nem magyar állampolgár; b) a ki 24. évét még be nem töltötte" stb. jellemzi, hogy önállónak, függetlennek kell lennie a megyei bizottsági tagnak. Én ezt igen természetesnek találom, mert függetlenség nélkül jó önkormányzatot képzelni nem tudok. Ha elgondoljuk, hogy a községi elöljáróság általában s vele együtt a jegyző is mily nyomárnak van alávetve és legszebb hivatása mellett is mennyire alárendelt állást foglal el: azt hiszem, nem lehet róla függetlenséget feltételezni. Eltekintve attól, a mit Ugron t. képviselőtársam felhozott, csak a mostani községi törvényjavaslat 97. §-ára hivatkozom, a melynek értelmében a szolgabíró a jegyzőt akárhányszor megdorgálhatja, sőt pénzbirságra is elmarasztalhatja. E szerint a jegyző rosszabb helyzetben van a cselédnél ; a cselédet a gazdának nincs joga pénzbirságban elmarasztalni, üldözni; elmehet akármelyik bíróhoz s az gazdáját el fogja ítélni. De a községi jegyzőnek a szolgabíró zaklatásai ellen elégtételt nem adnak. Ámbár tehát a községi jegyzői és a községi elöljárói állást oly tiszteletreméltónak tartom, hogy szeretném, ha nem volna ily alárendelt szerepe: mindazonáltal, mert nem tudom, hogy a beterjesztett községi törvényjavaslat nem fog-e törvényerőre emelkedni, sőt azt hiszem, igenis fog: én, nem a jegyzői kar iránti ellenszenvből, hanem mert látom a nyomást és ismerem szerencsétlen helyzetét, nem tartom elég önállónak, elég szabad mozgással bírónak arra, hogy a megyei bizottságnak tagja lehessen. Sőt továbbmegyek. Ismerem a jegyzői karban uralkodó szellemet és meg vagyok győződve arról, hogy csak köszönetet fog szavazni ama képviselőknek, a kik fel fogják szabadítani e nyomás alól. Ok maguk legkevésbé keresik a megyei bizottsági tagságot, sok esetben csak a szolgabíró parancsa folytán választatják meg magukat és örömest ki fogják magukat vonni e reájuk nézve kellemetlen tisztség alól. Képviselőválasztásnál szintén ily nyomás alatt állanak. Ott is szívesen kibújtak, ha a szavazás közeledett; de most már azt sem tehetik, mert nagyon nyakukra hágnak. Ily helyzetben, t. ház, i métlem, nem a jegyzők iránti ellenszenvből, hanem mert ismerem a helyzetüket, pártolom Ugron Gábor t. képviselőtársam indítványát. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Szalay Károly: T. ház! A 23. §. szövegezése bennem aggodalmakat kelt, még pedig két irányban; intézkedéseit egyrészt kevésnek, másrészt igen soknak tartom. Az első irányban hiánynak tartom azt, a mit már előttem szólott Ugron és Petrich képviselőtársaim megemlítettek, tudnillik, hogy nincs kimondva az, hogy a községi és körjegyzők a törvényhatósági bizottságnak tagjai nem lehetnek. Én egyáltalában nem óhajtom azt, t. ház, hogy abban a bizottságban bármely irányban elick uralkodjék. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Már pedig nem képzelhetek veszedelmesebb clicket, még pedig nemcsak azon irányban, melyet az előttem szólottak felhoztak, hanem minden irányban, mint a milyen lesz, ha még ma talán nincs is a jegyzők clickje. (Igaz! ügy van! a szélső baloldalon.) Mert a jegyzők nem mint egyes emberek működnek a bizottságban, nem saját magukat, illetőleg nem választóikat képviselik, hanem képviselik az ugy nevezett jegyzői testületet, mert hiszen a jegyzők egyletében a községi és körjegyzők határozottan testületté nőtték ki magukat, tanácskozásokat tartanak a törvényhatósági gyűlések előtt s végrehajtják e^cn tanácskozmányoknak végzéseit és határozatait. (Igaz! ügy van! a szélső baloldalon.) Hogy szükséges ez irányban intézkedni, azt maga a törvényjavaslat is határozottan mutatja, hiszen maga a miuisterelnök ur is szükségesnek tartotta az 50. §. 3 ik bekezdésébe ily intézkedést felvenni. Azonban nézetem szerint ezen intézkedés nem segít a bajon. De azt sem tudom megérteni, hogy a gyakorlati életben ezen szakasz intézkedése hogyan fog keresztül vitetni? E szakasz azt mondja, hogy nem vehetnek részt azon tanácskozmányban, hol a tisztviselők ellenőrzése fordul elő. Én azt hiszem, mert a gyakorlati életben azt tapasztaltam, hogy nincs egyetlen ülése a törvényhatósági bizottságnak, hol legalább nyolczszor, tízszer, többször, kevesebbszer az ellenőrzés kérdése fenn ne forogna. így állván a dolog, mi fog történni? Vájjon a főispán előre jelezni fogja, hogy itt ellenőrzési kérdés forog fenn s a jegyzők eltávoznak? Hiszen akkor örökös népvándorlás, ki- és bemenés lesz. E szerint tehát kétségtelen és minden részről elismert dolog az, hogy e tekintetben intézkedés szükséges és hatályos intézkedés lehetőségét nem látom máskép, mint ugy, ha kimondatik, hogy a községi és körjegyzők a törvényhatósági bizottságnak tagjai nem lehetnek. (Helyeslés a szélső baloldalon.)
