Képviselőházi napló, 1884. X. kötet • 1886. márczius 6–márczius 29.
Ülésnapok - 1884-208
208, ersságos ülés mérezims 19 1886. 203 Fenyyessy Ferencz: T. képviselőház! (Halljuk !) Nem azért szólalok fel és veszem igénybe a t. ház kegyes engedelmével rövid időre a t. ház idejét, hogy azokra reflectáljak, a melyek most történtek, mert hisz részemről is sokkal praecisebbnek tartom azon indítványt, melyet igent, képviselőtársam benyújtott, hogy sem azt bővebben indokolni részemről szükség volna. Elég, ha kijelentem, hogy részemről azon indítványt, mely azt czélozza, hogy a ki a törvényhatóság közjavadalmait bérli, vagy azzal valami más számadási viszonyban áll, az egyáltalában ne lehessen tagja a bizottságnak, készséggel elfogadom. (Helyeslés balfelől.) Az indok, a miért felszólalok, t. ház, egészen más természetű indítványra vonatkozik. (Halljuk!) A most tárgyalás alá kerülő szakasz azon eseteket tárgyazza t. ház, melyek ha feníbrognak, akkor valaki nem lehet bizottsági tag ; többek közt ezen esetekről az e) pont azt mondja, hogy a ki a törvényhatóság területén legalább két év óta nem bir, vagy ugyanannyi idő óta ott nem lakik és adót nem fizet, az bizottsági tag nem lehet. Ezen különben szerintem is helyes megszorításra nézve én, t. ház, egy igénytelen indítványnyal lépnék fel a t. ház engedelmével. (Halljuk/) Indítványom oda terjed, hogy ezen — különben ismétlem — helyes intézkedés ne bírjon hatálylyal az ugyanazon törvényhatóság területén megválasztott országgyűlési képviselőre addig, mig neki képviselői megbízatása tart. (Helyeilés balfelől.) T. ház! Igénytelen indítványom indokolását magából az életből és tapasztalásból merítem, mert tudok több megyét, t. ház, a hol az illető megyei választók meg szerették volna választani saját országgyűlési képviselőjüket a megyei bizottságba, hogy ott igen czélszerüen és helyesen saját helyi érdekeiket megvédhesse és támogathassa ; de mert valaki vagy privát ellenszenvből vagy talán pártszempontból felebbezést adott be ezen választás ellen, nagyon természetesen az igazoló vagy bírálóbizottságnak a megválasztatást a törvény világos határozata értelmében meg kellett semmisíteni és tudok ismét több megyét, hogy mit csináltak a megyei választók? Minthogy érezték, hogy igen jó lenne az illető országos képviselőt megnyerni, a saját megyei ügykör megismerésére, az illető helyi viszonyok védelmére és támogatására, megválasztották bizottsági tagnak és mert mindannyian pártkülönbség nélkül érezték, hogy e megválasztás igazán a közügy r érdekében történt, hát mit csináltak? Egyszerűen elnézték a törvényt, vagy mondjuk meg őszintén: egyszerűen kijátszották a törvényt, tudniillik nem felebbezték meg a választásztást és a törvénysértés megtörtént és igy bár törvény ellenére az illető képviselő ma is igen helyesen a közérdek javára működik az illető megyei bizottságban. Tehát ebből is látható, hogy az élet kijátsza a törvényt, mert érzi, hogy erre szükség van. De, t. képviselőház, az én igénytelen indítványom koránt sincs ellentétben a javaslat é) pontjának intentiójával, mert mit czéloz e javaslat? Azt mondja, igen helyesen: hogy csak az lehet bizottsági tag, a ki bizonyos érdekkapcsolattal vau összefűzve azon megyével, vagyis nem mindenki, hanem csak az, a ki legalább 2 év óta ott lakik, vagy bir; tehát bizonyos érdekeltséget követel a törvényjavaslat a bizottsági tagtól arra, hogy megválasztható legyen És mi az én indítványom? Szintén ily természetű, mert azt talán e házban senki sem fogja állítani, hogy azt a képviselőt, ki onnan a megyéből meg van választva, nem fűzi ezer meg ezer érdek a megyéhez. (Helyeslés balfelől.) Tehát a törvényjavaslat szelleme is az én indítványom mellett szól és bár nem tartozom azok közé, kik talán az országos képviselőtől az országos jelleget megvonni szeretnék és azt talán mint helyi érdekű követet tekintik, mert én is elismerem azon alkotmányos felfogást, hogy az országos képviselő e házban nem egy helyet, egy vidéket vagy várost képvisel, hanem az egész országot, mert jól tudom, hogy igaza volt annak az angol képviselőnek, Lord Ebrington marlyboni képviselőnek, a ki, mikor megígérték neki, hogy megválasztják képviselőnek, de csakúgy, hogy ha az alsóházban az illető vidéknek érdekeit képviseli, ő büszkén és helyesen azt válaszolta: én az országházban semmi más érdeket nem ismerek, mint csak az országét; mondom, bár teljesen értem és helyeslem ezen alkotmányos felfogást, de mert másrészről azt is érzem, hogy igénytelen módosítványom elfogadásával csak a közügy nyer és nyer az országgyűlés is, mert az a képviselő, a ki az első forrásnál a megye házában tudja az illető vidék apró érdekeit védeni, nem szorul arra, hogy minden apró helyi ügyet előhozzon az országgyűlésen, akár interpellatió, akár más alakban : mind ezen okoknál fogva kérem a t. házat, méltóztassék igénytelen módosítványomat elfogadni. (Helyeslés balfelől.) Elnök: Az indítvány fel fog olvastatni. Törs Kálmán jegyző (olvassa): Módosítvány a 23. §. e) pontja után tétessék új pontként a következő : „Ez intézkedés a törvényhatóság területén megválasztott országgyűlési képviselőre nézve addig, mig képviselői megbízatása tart, hatálylyal nem bir." Ugron Ákos: T. ház! Ezen törvényjavaslat 23-ik szakaszába i) pont alatt egy új kikezdést vagyok bátor indítványozni, mely a következő: „községi és körjegyzők". T. ház! Már az 1884-iki költségvetés tárgyalása alkalmával a belügyministeri tárczánál, 26*