Képviselőházi napló, 1884. X. kötet • 1886. márczius 6–márczius 29.
Ülésnapok - 1884-206
154 206. országos filét mároziii 17. 18S6. régi történeti és az ethymologia szerint is helyes elnevezés meghagyatnék. Ezért azt vagyok bátor indítványozni, hogy ezen elnevezés helyett: „Abauj-Torna",tétessék: „Abaujvár-Torna". {Helyeslés a szélső balfelől.) Tibád Antal jegyző (ólcassa a leadott módosítványt). Tisza Kálmán ministerelnök: Én azt gondolom, t. ház, hogy a vármegyék elnevezésénél, midőn nem akarunk újítást, hanem csak a létező tényt kívánjuk constatálni, a leghelyesebb azon elnevezés mellett maradni, a mint a vármegyék a törvényekben és intézményekben folyvást neveztetnek. (Helyeslés jobbfelől.) Maga azon törvény is, mely a két megye egyesítéséről szól — én legalább azt hiszem — a javaslatba felvett nevet használja. Ennek megváltoztatására tehát én indokot nem látok és nem is tudom, hogy miféle lényeget lehetne benne találni. Én tehát arra kérem a t. házat, hogy a szöveget meghagyni méltóztassék. (Helyeslés jobbfelöl) A másikra, tudniillik Stojacskovics képviselő urnak Versecz városát illető módosítványára is kívánok egyúttal nyilatkozni. (Halljuk! Halljuk!) Azok, a miket a t. képviselő ur előadott, tudomásom szerint is ugy vannak. És ha a versecziek azon feltételeket, melyekhez a királyi városi privilégium kiadása kötve volt, 1848 előtt lebonyolították volna, teljes joggal követelhették volna az oklevélnek kiadását és hihetőleg az akkori törvényhozás nem is tagadta volna meg a beczikkelyezést, a minek folytán, mint az akkori városok tehették, Versecz is küldhetett volna követett az országgyűlésre. Ez azonban nem történt meg. Időközben Versecz városa, azt hiszem, sokkal többet nyert lényegében, mint a mit nyert volna az 1848-iki törvényhozás és alkotmány szerint a királyi városi privilégium megnyerése és annak beczikkelyezése által. Mert hiszen igen jól tudjuk, hogy a királyi városok hatásköre akkor sokkal csekélyebb volt, mint ma a tövényhatósági joggal felruházott városoké; valamint tudjuk azt is, hogy az akkor a szabad királyi városok által küldött követek szerepe az országgyűlésen egészen más volt, mint a mi ma a városok követeinek joga. A város az által tehát, hogy a szabad királyi czíin nem adatik meg neki lényegileg, sérelmet nem szenved. Megvallom, a magam részéről igen óhajtottam volna teljesíteni Versecz város kérelmét, mely előttem, mint belügyminister előtt, már néhány évvel ezelőtt megfordult. De meg kell hogy valljam azt is, hogy nem tudtam és nem tudómmá sem megtalálni azt a formát, mely szerint ma már, a mai viszonyok között, meg lehessen adni a ? szabad királyi városi privilégiumot és czímet? Én ennek útját, módját meglelni képes nem volnék, annyival inkább, mert midőn a törvényhozás 1870-ben legelőször intézkedett Versecz városa iránt, az ott is mint törvényhatósági joggal felruházott és nem mint szabad királyi város lett beezikkelyezve. Ha tehát már akkor nem tartották a szabad királyi városi czím megadását lehetőnek, azt hiszem, azóta sem történt semmi oly változás, mely ezt ma lehetővé tenné. Én tehát megvallom, csakis azért, mert nem tartom a mai viszonyok közt lehetségesnek az indítvány elfogadását — mert különben a magam részéről szívesen megtenném — kérem a t. házat, méltóztassék az eredeti szöveget elfogadni. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve; ha tehát szólani senki sem kivan, a vitát bezárom. Azt hiszem, általánosságban kijelenthetem, hogy azon pontokhoz, melyekre nézve semmi módosítvány nem adatott be, a t. ház hozzájárulni méltóztatik. (Felkiáltások: Igen!) Tehát kijelenthetem, hogy azon pontok, melyekre nézve észrevétel nem merült fel, elfogadtattak. Így tehát csak azon pontokra nézve fogom feltenni a kérdést, melyekre nézve módosítás adatott be. Az első szakaszhoz legelőször az előadó ur terjesztett be módosítványt, melyre nézve a ház már határozott. Ezen kivül Tors Kálmán képviselő ur terjesztett be módosítványt, melynek értelmében az I. pont 1. száma alatt e helyett „AbaujTorna" ez tétetnék: ,Abaujvár-Torna". Kérdem tehát a t. házat, méltóztatik-e e részben a bizottság szövegezését fentartani? (Felkiáltások: Igen!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a bizottság szövegezése e tekintetben fentartatik. Ezen kivül Sztojacskovics képviselő ur adott be egy módosítványt, melynek értelmében a II. pont 23. száma alatt, az eredeti szöveg megmaradván, ahhoz hozzá tétetnék a következő: „melynek egyszersmind a szabad királyi városi czím használhatási jogosultsága is elismertetik". Kérdem tehát a t. házat, méltóztatik e e szókat a szövegbe felvenni, igen vagy nem? (Felkiáltások: Nem!) Tehát a módosítvány el nem fogadtatván, az egész 1. §. szövege változatlanul megmarad. Szathmáry György jegyző (olvassa a 2. §-t, mely észrevétel nélkül elfogadtatott; olvassa a S. §-t). Irányi Dániel i T. ház ! A 3. §. felsorolja azon jogokat, melyek a törvényhatóságokat az önkormányzót körében illetik, nevezetesen kimondván, hogy tisztviselőit az ezen törvényben nevezetesen, a 80. §-ba megállapított kivételekkel választja. Nem lehet szándékom most előzetesen a 80. §. fölött bírálatot mondani, de miután sokan vagyunk, a kik a 80. §-ban foglalt kivételeket nem helyeseljük, ennélfogva azt hiszem, méltányos azon kérés, hogy a 3. §-nak ezen mondata: „az ezen törvényben megállapított kivételekkel (lásd 80. §.)" függőben hagyassák mindaddig, mig a 80. §. fölött a t. ház nem határoz.
