Képviselőházi napló, 1884. X. kötet • 1886. márczius 6–márczius 29.
Ülésnapok - 1884-206
206. országos ülés m&rexins !7. 1886, 153 törvényhatóságok számát és csak példaként hivatkoztam az említett számra. Különben a mi a t. ministerelnök ur nyilatkozatát illeti, azt tudomásul veszem. Stojacskovics Sándor: T. ház! A törvényhatóságijoggal felruházott városokról szóló 2. pont 23. száma alatt említtetik Versecz törvényhatósági város. E pontra nézve bátor vagyok indítványozni a következő szöveg elfogadását: „ Versecz törvényhatósági város, melynek egyszersmind a szabad királyi városi czím használhatásának jogosultsága elismertetik." E módosítványomat azzal indokolom, hogy Versecz városa a fejedelem és a haza irányában szerzett érdemei tekintetéből már 1817-ben első Ferencz király által ugyanazon év október 9-én kelt legmagasabb elhatározásában szabad királyi várossá emeltetett, azon kijelentés mellett, hogy ez akkor történjék meg végleg, illetve a szokott királyi kiváltságlevél akkor álilttassék ki és annak alapján a beczikkelyezés akkor rendeltessék el, midőn a város a kincstárral, mint volt földesurának a teljesítendő váltság fizetése és egyéb úrbéri viszonyok iránt tisztába jő. Egy későbbi legmagasabb elhatározás szerint pedig akkor fog ez megtörténni, midőn a város a váltságösszeg egy harmadát lefizette. Mint tudjuk, az 1848-at megelőző időkben fennállott jogrend szerint, a királyi kiváltságlevél kiállítása a végből szükségeltetett, hogy annak alapján a város a megye hatósága alól felmentetvén, önálló törvényhatósággá aíakittassék; a beczikkelyezés pedig követeltetett csakis a végett, hogy annak alapján a város követet küldhessen az országgyűlésre. Úgyhogy azon városok, melyek törvényileg beezikkelyezve nem lettek, szabad királyi városok gyanánt országszerte elismertettek s olyanoknak czímeztettek ugyan, de követeket az országgyűlésre nem küldhettek. Ilyen városok voltak: Arad, Pécs és Eszék. Versecz városa az említett, a szabad királyi várossá tényleges alakulásra fej edeimi] eg kikötött feltételeknek rövid idő múlva teljesen megfelelt, de részére. a kilátásba helyezett kiváltságlevél kiállítása, a beczikkelyezés, az akkor nyomban beállt akadályok miatt és később az 1848-iki események folytán elmaradt. A város ezek után több izben, jelesen hazai alkotmányunknak az 1867-es években történt visszaállítása után, valamint legközelebb is folyamodott a magas kormányhoz a hátramaradt kiváltságlevél utólagos kiállítása és beczikkelyelyezése végett. Ezen kérelme azonban az időközben megváltozott közjogi viszonyoknál fogva teljesíthetetlenné vált. Mert újabb törvényeinkben a helyhatóságok szervezete a régitől lényegesen eltérő alapra lévén fektetve, a szabad királyi várossá avattatására szükséges kellékeknek a város által szorgalmazott pótlása ez idő szerint többé nem volt lehetséges. De a város kívánsága mégis KÉPVB. NAPLÓ. 1884—87. X. KÖTET. | teljesült annyiban, a mennyiben tudniillik a város már a múlt absolut rendszer alatt szabad királyi városok módjára szerveztetett és ezen állása az í 870. évben utókig törvényesíttetett is és pedig olykép, hogy a város egyszerűen az ugyanazon évben alkotott XLII. törvényczikk 88. §-ában a törvényhatósági joggal felruházott városok sorába felvétetett. Ennélfogva itt csakis az a kérdés, vájjon jogos és méltányos e Versecz városának azon legújabb kérelme, hogy részére a szabad | királyi városi czím használhatása törvényileg is i biztosittassék, mely czímet a város 20 év óta tényí leg használ és melynek használásától az elmonj dottakkal szemben jogilag el nem tiltható. Igaz | ugyan, hogy változott közjogi viszonyainkhoz ké1 pest szabad királyi városi czímek új adományozása I többé helyet nem foglalhat, de Versecz városánál nem is ezen czím írj adományozásáról van szó, hanem a már szabad királyi várossá emeltetésével járó tetemes áldozatok árán, jelesen 100,000 pengő forintnak, mint libitum operatumnak lefizetése által megszerzett szabad királyi czím használhatásának jogosultságáról, illetőleg ezen jogosultságnak törvényhozásiilag is elismerésérő 1 ! van szó. Ez e szakasznál mellesleg történhetnék meg egy pár szóval ép ugy, miként a város az 1870 : XLII. törvényczikk alkotása alkalmával a törvényhatósági joggal felruházott városok sorába is csak mellesleg vétetett fel. Alázatos kérésem tehát az, méJtóztassék a t. ház tett módosításomat elfogadni. (Helyeslés.) Szathmáry György jegyző (olvassa « rnódosítványt). TÖrsKálmán: E törvényjavaslat felsorolja a törvényhatóságok neveit s igy ezentúl a törvényhatóságoknak, tehát a megyéknek is az lesz a hivatalos neve, a melyet e törvény apróhal. E törvényjavaslat is bizonyítéka annak, hogy talán nem sokáig kell várnunk arra az időre, midőn a vármegyék régi történeti jellegének alig lesz egyéb maradványa, mint épen a neve. Midőn tehát hivatalosan hosszabb időre állapittatik meg, illetőleg aproháltatik valamely vármegyének és törvényhatóságnak a neve, kívánatos, hogy a történelmi elnevezés megőriztessék, különösen azon esetekben, midőn a törvényhatóságneve mellett az ethymoíogia is szól és a midőn az újabb elnevezés ethymologiailag is helytelen. Nevezetesen a vármegyék közt az első igy van elnevezve: „ Abauj -Torna *. Abauj megye a régi okiratokban nem található. E megye alakult Aba-nak, a második magyar királynak és Újvárnak a neve után. Még a német rendszer alatt sem mondták azt, hogy „Abaujer Comitat," hanem „Abaujvárer Comitat*. Én tehát azt hiszem, hogy nem ellenkeznék a haladással és annak nem képezné akadályát, ha a 20
