Képviselőházi napló, 1884. X. kötet • 1886. márczius 6–márczius 29.

Ülésnapok - 1884-206

206. országos ülés mérezias 17. 188 6. 140 intézkedés a hatáskör meghatározásához semmi esetre sem tartozik. Szerintem tehát a törvénynek helyes sorrendje azt kívánná, hogy ez a fejezeti czím ne ide tétessék, hanem csak az 1. §. után. Az 1. §. csupán általános declaratorius jelentő­ségű: felsorolja a törvényhatóságokat, azután a maga helyén jönne a fejezeti czím, mely igy szól: a törvényhatóságok hatásköréről. (Helyeslés.) De, t. ház, én ugyan csak igen kivételesen veszem igénybe azt a jogot, hogy az általános vita körében elmondottakkal a részletes vitánál poleraisáljak; azonban egy ily nagyfontosságú tárgynál, különösen miután azon párt részéről, melyhez tartozni szerencsém van, határozati javas­lat be nem adatott és igy a zárszó joga a mi so­rainkból senkit meg nem illetett, talán meg fogja nekem engedni a t. ház, hogy a t. előadó ur beszédé­nek egyik tételére néhány megjegyzést tegyek, (Halljuk! Halljuk!) a mire annál inkább érzek jogosultságot, mert a t. előadó ur egyfelől igen nagy hangon beszélt velem és engem monumentá­lis tévedéssel vádolt, másfelől meg azt fejezte ki, hogy nagyon lekötelezném őt, ha meg­jelölném neki azt az újabb franczia törvény­hozást, melyből a conseil général hatáskörének azon ecsetelését vettem, melyet a t. háznak előadni és a mi egész megyei hatáskörünkkel szembe állítani szerencsém volt. És miután ez az érv súlylyal bir és miután én a t. előadó urat lekötelezni kívánom, (Derültség balfelöl) legyen szabad az ő kérését tiszta szívből és egész készséggel teljesítenem. (Élénk derültség és tetszés halfelöl. Halljuk!) Tehát mindenekelőtt ezt teszem: megjelölöm a t. előadó urnak azon újabb törvényhozást, mely­ből a conseil général hatáskörére vonatkozó fejte­getéseimet merítettem. Ez az 1871-iki augusztus 10-érői kelt törvény és ebben a törvényben fel­találhatók mindazok a dispositiók, melyeket én a t. háznak előadni bátorkodtam. És ebből a tör­vényből megtudhatja a t. előadó ur, hogy az adó repartitióján kívül, melyet ő mint egyedüli jogát a conseil général-nak felemlíteni szives volt, meg­adatnak a conseil generálnak mindazon jogok is, melyeket én felsoroltam: a községi adó feletti ellenőrzés, az egész megyei útügy, az egész me­gyei közmunkaügy, az alapítványi és jótékonysági ügy, a vásárügy rendezése stb. De én nem csudálom, hogy a t. előadó ur hozzám ezen kérdést intézte és nem csudálom azt sem, hogy erre a dologra nézve, a mely iránt tu­lajdonkép véleménykülönbség alig lehet, mert az forog kérdésben, hogy egy tételes törvény mit tartalmaz, köztünk mégis controversia létezik; mert a t. előadó ur azt mondja: „Én ismerem, úgymond, ezen intézményt, tudniillik a conseil generált, keletkezésétől 1808-tól kezdve minden átalakulásaiban, melyeken 1833,1838,1848,1851 és végre 1866. években ment keresztül." Világos tehát ebből, hogy a t. előadó ur, aki igen behatóan foglalkozott a franczia conseil gé­néral múltjával, az ő tanulmányaival megállott 1866-nál vagy 1870-nél (Derültség balfelöl) és ennek folytán az 1871-iki törvényt nem ismeri. {Vgyvan! Derültség balfelől.) Világos ez annál is inkább, mert midőn ő velem szemben polemisál, egy tekintélyre hivatkozik, egy franczia szakirónak a conseil ge­nerálra mondott igen kicsinylő ítéletére, de az a mü, a melyre ő hivatkozott, szintén 1870-ben íra­tott. (Derültség balfelöl.) Hát már most, t. képviselőház, a kettő közül egy. Vagy a t. előadó ur nem ismeri az 1870 óta bekövetkezett törvényhozást, nem ismeri az 1871-ki franczia törvényt, nem ismeri azt a törvényhozást, mely jelenleg érvényben van (Ugy van! balfelöl) és akkor talán kár volt én velem szemben oly igen nagy hangon szólani és engem monumentális tévedéssel vádolni. (Helyeslés balfélöl.)V&gy pedig— a mint feltételeznem nem szabad — ismeri ezen tör­vényhozást és hogy velem polemisálhasson, szánt­szándékosan félre akarta vezetni a házat, a mennyi­ben oly törvényekből idézett és a törvényhozás oly állapotára alapította okoskodását, a mely törvény­hozás ma már nincsen érvényben. Ezen két rend­beli alternatíva közt választhat a t. előadó ur. (Élénk helyeslés és tetszés a baloldalon.) És talán ezek után a t. háznak minden elfogu­latlan tagja szives lesz beismerni, hogy polémiá­jának ezen, a ház túloldalán akkoriban igen nagy hatást keltett része (Derültség balfelöl) velem szem­ben legalább is nem volt szerencsés. (Tetszés bal­felöl.) Csupán ezeket megjegyezve, bátor vagyok az általam beterjesztett formai módosítványt a t. háznak elfogadásra ajánlani. (Élénk helyeslés és tetszés balfelől.) Elnök: Fel fog olvastatni a módosítvány. Törs Kálmán jegyző (olvassa). Elnök: Szólásra többé senki sincsen fel­jegyezve ; szavazás előtt az előadó urat illeti a szó. {Halljuk!) Dárdai Sándor előadó: T. ház! {Halljuk!) Mindenekelőtt a benyújtott módosítványra kívánok a bizottság nevében nyilatkozni. Én azt teljesea irrelevánsnak tartom, hogy vájjon az első fejezet­nek czíme az első szakaszban felsorolt és itt in­articulált törvény hatóságok után tétetik-e vagy sem, miután ez tisztán csak formai kérdés. Én tehát részemről a módosítványt, ha a t. ház böl­csessége ahhoz hozzájárul, nem ellenzem. Legyen azonban szabad az Apponyi Albert gróf képviselő ur által talán félreértett és félremagyarázott megjegyzést illetőleg nekem is nyilatkoznom. {Halljuk!) Én egy szóval sem tagadtam azt, hogy ő a conseil generálnak hatáskörét ugy a mint ő idézte, teljesen helyesen idézte. De — hivatkozom a

Next

/
Oldalképek
Tartalom