Képviselőházi napló, 1884. X. kötet • 1886. márczius 6–márczius 29.

Ülésnapok - 1884-198

198. országos filés márczins 6. 1886 7 Szederkényi Nándor: En, t. ház, tekintve először, hogy a kifejezéseknek is nagy súlya van, másodszor, hogy a szerződés természetét a ki­fejezések magyarázzák meg; mert például a t. mi­nister nr azt mondja, hogy az összes forgalmi jövedelemből, tehát a mi azon egész irányban megy, 40°/»-ot biztosít e vasútnak, tehát ha az összes forgalmat commassálja, azt mondja, hogy ennek adatik belőle 40%, ha ez igy foglaltatik a szerződésben, akkor ez az én magyarázatom sze­rint a legtisztább kamat-biztosítás; és miután ezen szerződésnek szavaival tisztába kell jönni, hogy a t. ház megérthesse, hogy nekem van-e igazam, ki azt mondom, hogy ez kamatbiztosítás vagy a minister urnak, a ki azt állítja, hogy semmi oly kötelezettséget nem vállal, mely az állam terhére lehet, én ugy hiszem, csakugyan szüksé­ges azon szerződés tartalmát ismerni, annál inkább, mert azon törvény meghozatala alkalmával, mely a t. minister urat felhatalmazta az engedély­okmány kiadására, nagyon természetesen az 1880: XXXI. törvény keretében, mondom, annak tárgyalása alkalmával, a háznak ezen oldaláról igen erős és nyomós felszólalás történt Apponyi Albert gróf t képviselőtársam részéről, melyben főleg erre helyezett súlyt s azt kérte a minister úrtól, hogy határozottan könnyen megérthető és nem technikai figurákkal körülírt szavakkal adja tudtára a háznak, hogy szavazataikkal a szerint rendelkezhessenek, hogy ezen vasútra most vagy később nem fog-e oly kötelezettség háramlani, mely az állam terhére szolgálna. A minister ur akkor határozottan kijelentette, hogy nem. Ezen az alapon történt, hogy a ház ezen oldalán ülők a felhatalmazási törvényt meg­szavazták. Ezt kell tehát tisztába hozni, mert utoljára is a többségtől függ a dolog, még akkor is megszavazhatja, csakhogy akkor felmerül azon kérdés, hogy itt nem egyszerű vicinális vasútról van szó, hanem oly vasútról melyet az állam biz­tosít, mely csak ugy fog kiépíttetni, ha ezen bizto­sítást az államvasút részére megadja; én arra kérem a t. házat, hogy ha már az állam ingeren­tiája ennyire benyúlik, nyúljon bele abba is, hogy e vasút megfelel-e a köz-, megfelel-e az országos érdeknek s megfelel-e az ottani vidék érdekének ? S akkor azt gondolom, hogy e háznak többsége tiltakozni fog az ellen, hogy az államnak ilyen megterheltetésével ésingerentiájával, egyeseknek, legyen az minister vagy aféle nagy ur is, privát passiója, birtoka vagy fürdője kedvéért az állam terhére vasút kiépíttessék. (Helyeslés a szélső hal­oldalon.) Én tehát arra kérem a t. házat, méltóztassék a tanácskozást felfüggeszteni és bevárni, mig ezen szerződés megérkezik és felolvastatik, hogy az ügy teljes ismerése után egész nyugodtsággal határozhasson. (Helyeslés a szélső baloldalon.) B. Kemény Gábor közmunka- és köz­lekedésügyi minister: Mindenekelőtt legyen szabad kijelentenem, hogy intézkedtem, hogy az illető okmány ide hozassék; lehet, hogy mig beszélek, miután a képviselőház és a ministerium közt telephonösszeköttetés van, az okmány meg fog érkezni. Ha itt lesz, annak illető passusát leszek bátor felolvasni. Ismétlem azonban, hogy ez nem oly szerződés mint a minő eartell-szerződés czíme alatt szokott köttetni, mert a vasút még nem épült ki; hanem ez egyszerűen biztosítás arra nézve, hogy e vasút az általam jelzett forgalmi előnyben fog részesülni. Egyébiránt, t. ház, én nem tudom, hogy Szederkényi t. képviselő urnak miért van olyan nagy ellenszenve épen e vasút iránt. Méltóz­tassék a t. ház és Szederkényi Nándor t. képviselő ur meghinni, hogy ez az eger-nádasdi egybe­köttetésnek nem ellensége. Ha azt kérték volna, de nem ugy, hogy csak kérvényt adnak be az iránt, hogy e vasút épittessék ki, hanem ugy, a mint ez más vicinális vasutaknál is szokásos és bemutatták volna az előmunkálati terveket és megtörtént volna a politikai bejárás. Szederkényi Nándor: Itt sem történt meg a politikai bejárás? B. Kemény Gábor közmunka- és köz­lekedésügyi minister : Igenis megtörtént; már régen túl vagyunk azon. Megállapittatott s benyujtatott a terv. Ez azonban először szerfelett drága volt. E drága tervből majdnem két millió forint kiépítési költség vonatott le. A társulat megalakult; a biztosítékot letette ; az összes finan­cirozandó törzsrészvényeknek és elsőbbségi köt­vények elhelyezése biztosítva van. Ez a módja a vicinális vasutak építésének, nem pedig az, hogy az ember más vicinális vasutak kiépítését gátolja. Egyébiránt, mint már bátor voltam megje­gyezni, nem formális szerződésről van szó, ez egy biztosíték leirat alakjában, melyet ha megérkezik, a t. háznak be fogok mutatni. Ebben, t. ház, nincs semmi anomália, mert az nem tartalmaz külön garantiát vagy megterheltetést. Ez nem egyéb, mint azon elv alkalmazása, mely el van fogadva a német vasúti egyesülethez tartozó vasutak területén, mely szerint minden vasút, mely bizo nyos irányokat összekötve, nem többel mint 20%-al hosszabb a már létező vonalnál, bárhogy keletkezett is, igényt tarthat a forgalom megosztá­sára. (Halljuk!) így például a budapest pécsi vasút nem élvez állami garantiát, az államnak nincsen benne pénze és mégis szerepel a forgalom meg­osztásában. A győr-sopron-ebenfurthi vasút szin­tén önerejéből épült vasút és szintén szerepel a forgalom megosztásánál. Vagy hogy egyenesen vicinális vasutakra hivatkozzam; ott van a kőrös­völgyi és az arad-csanádi vasút melyeknek szin­tén jut bizonyos szerepük a megosztásban. Minden

Next

/
Oldalképek
Tartalom