Képviselőházi napló, 1884. X. kötet • 1886. márczius 6–márczius 29.

Ülésnapok - 1884-198

^ 198. országos ölés helyi érdekű vasút engedélyezésével már foglal- ] kozott; nevezetesen a bihari helyi érdekű vasúttal az 1885. évi XVIII. törvényezikkben, a mátrai helyi érdekű vasúttal az 1885 : XIX. törvényczikkben, a marosíudas-beszterezei helyi érdekű vasúttal pedig az 1884: XXXII. törvényczikkben. Minthogy a bemutatott engedély-okmányok az imént idézett törvényczikkek, nemkülönben a helyi érdekű vasutakról szóló 1880: XXXI. törvényczikk rendeleteinek megfelelnek, a közlekedésügyi bizottság a minister ur jelentéseinek tudomásul vételét és azoknak hozzájárulás végett a főrendiházzal leendő közlését ajánlja. Kiss Albert: T. ház! A bihari helyi érdekű vasútról szóló engedély-okmány 5. §-ára volna egy észrevételem. Méltóztassék megengedni, hogy ezt illetőleg a t. minister úrhoz egy tiszteletteljes kérdést intézhessek. Nevezetesen a jelentés s?érint ezen bihari vasútnál a kiépítés költsége kilométerenként £4,000 forintban állapíttatott meg. Indokoltatik ez azzal, hogy a nagyvárad-érmihályfalvai fővonalon nehezebb sínek lesznek lefektetendők, mert az, mint fővonal, katonai szállításokra is alkalmaztatni fog és igy a hadászat követelményeinek kielégítése tekintetéből is ezen nagynak látszó összeg indokoltnak mondható. És, t. ház, ennek daczára, az engedély-okmány 5. §-ának d) pontja alatt a végső kikezdésben ezen szavak olvashatók: „E helyütt kimondatik, hogy engedélyesek a csatlakozási állomások vágányzatának kibővítésénél, valamint saját nyílt vonalukon is, a csatlakozási ponttól számítva 300 méter hosszban elsőrangú felépítményt tartoznak ugyan előállítani, de jogukban áll ezen felépítménynél ócska, még használható elsőrangú síneket is alkalmazni." Kérdésem erre vonatkozik, mert ezen kifejezés, hogy nyilt pályán ócska, még használható sínek alkalmazhatók, ott, hol a kiépítés kilométerenként 24,000 forintban lett megállapítva, olyan, melyen mindenfélekép lehet magyarázni. Azért azt a kérdést vagyok bátor a t. minister úrhoz intézni, hogy mit kell érteni ezalatt: „ócska még használható sínek ?

J mert ha már egyszer 24,000 forint kiépítési ár állapíttatik meg, ez mindenesetre fontos azokat illetőleg, a kik ugy a megye, mint egyes községek és birtokosok részéről ezen vasúthoz tetemes összeggel járultak. (Ugy van ! a szélső baloldalon!) Ezen kérdést vagyok bátor a t. közlekedésügyi minister úrhoz intézni. (Helyeslés a szélső baloldalon.) B. Kemény Gábor közmunka- ós közlekedésügyi minister: T. ház! Méltóztatnak rá emlékezni, hosv akkor, midőn az úgynevezett bihari vasutakról szóló törvény megalkottatott, különbség volt téve a nagyvárad-érmihályfalvai szakasz és a másik között. Ezen kivül volt még márczius fi. 1886. a nagyvárad-érmihályfalvai szakasznak még egy kis szárnyvonala, a mely szintén megkülönböztetendő. Méltóztatnak tudni, hogy ezen vasút részére bizonyos állami subventio biztosíttatott a nagyvárad-érmihályfalvai szakaszt illetőleg, melynek a szerint kellett berendezve lenni, hogy az a nagyobb forgalmi igényeknek és a katonai szállítási igényeknek is megfelelhessen. Épen ezen szempontból vannak a nagyvárad-érmihályfalvai szakaszon a kanyarodási és az emelkedési viszonyok, a síneknek súlya, az állomásoknak száma, a vizállomásoknak vízzel való ellátása a nagyobb igényeknek megfelelőleg engedélyezve és tervbe véve. Azonban ez nem zárja ki azt, hogy az állomásokon és az állomások körül bizonyos kis szakaszokon súlyosabb sínek, a melyek nagyobb locomotivok elhordására különben nem alkalmasak, ne használtassanak, mert az állomásokon és ezek közvetlen közelében a vonatoknak már nem szabad oly sebesen menniök, mint a síkon, a nyilt pályán. Az egésznek értelme az, hogy képes legyen maga a vasút nagy vonatokat, nagy loeomo tivumokat elhordani. A legnagyobb vonatoknál is, magukon az állomásokon, a mellékvágányokon, sőt a fővágányokon sem használnak rendesen — ép azért, mert a vonatok az üzleti szabályok szerint lassan haladnak — új, első rangú sínt, hanem régebbi sínt, a mely már használva van ugyan, de még nem kiselejtezett, hanem még hasznavehető. Erre vonatkozik ez intézkedés. Ha ez nem volna, még drágábba kerülne az összpálya. Kérem, méltóztassék ezt tudomásul venni. (Helyeslés jobb fel ól.) Kiss Albert: Legyen szabad nekem erre nézve röviden csak annyit megjegyeznem, hogy én sem szóltam az ellen, a mit az igen t. minister mondott arra nézve, hogy a pályaudvarokon és az azokból való kiindulásnál milyen sínek használtatnak. Kérdésem nem erre vonatkozik, hanem az illető passus azon részére, mely nyíltan azt mondja: „valamint saját nyilt vonalaikon is". B. Kemény Gábor közmunka- és közlekedésügyi minister: Méltóztassék még egy kissé tovább is olvasni; meg van az is mondva, hogy a beágazásnál mily távolságban lehet ama síneket használni. Méltóztatnak mindnyájan tudni, hogy midőn állomásba megy a vonat, nem egyszerre áll meg, hanem előbb lassúdik a járása, a mint közeledik az állomáshoz. Ott lámpa is van felállítva, hogy ne csak nappal, hanem éjjel is lássák, mikor közeledik a vonat az állomáshoz. Az üzleti szabályokban megvan, hogy a vonatok járását e ponttól fogva meg kell lassítani. Ez tisztán technicai kérdés, mely lehetővé teszi, hogy itt néhány ezer forintot megkíméljünk. Miért adják ki tehát ezt az összeget ok nélkül ? (Helyeslés.) Lükő Géza: Az ellen, mit a t. minister ur I felhozott, nekem sincs kifogásom; de az észrevétel | lényegére nem méltóztatott felvilágosítást adni.