Képviselőházi napló, 1884. IX. kötet • 1886. február 6–márczius 5.

Ülésnapok - 1884-179

§t: 179. országos ülés február 9. 1886. sége szerint voltak eddig szervezve, hanem inkább a gépészeti ismeretek tanulmányozásának módszerére való tekintettel: külön az elemi géptani ismeretek, a géprajz, a gépszerkesztés szempontjából ; tehát speciálisaivá a gépek különbözősége szerint a tanszékek eddig nem voltak; és ha e térre lépnének, nem is lehetne megállani a gazdasági gépek külön tanszéke mellett, hanem több ily speciális tanszéket kellene felállítani. (TJgy van ! jobbfelől.) Tagadhatatlan, hogy részint a műegyetem tanári karának, részint a tanársegédek idejének egy részét igénybe veszik bizonyos mellékes, nem szorosan a tanári hivatásból kifolyó, de azért hivatalos teendők, mint gépek, anyagok, szabadalmak vizsgálata, bizonyítványok kiállítása stb. De miután a hazai műszaki főiskolának tekintélye ily practicus technikai kérdésekben a dolog természete szerint igénybe vétetik, lehetetlen eltiltani és korlátozni, hogy e műszaki főiskola ily esetekben véleményt adhasson és hogy ennek tanári kara és tanársegédi személyzete ezen feladatokkal is foglalkozzék. A mi a tanítási feladatnak elosztására, ismétlések és egyéb inconvenientiák elkerülésére nézve mondatott, a ministerium figyelembe fogja venni és meg fogja vizsgálni, hogy e tekintetben mi részben merülhetnek fel alapos kifogások. Hogy a tanárok bizonyos közönynyel viseltetnek hallgatóik előmenetele iránt, ezen vád szoros értelemben véve, meg nem áll; de tagadhatatlan, hogy minden, különösen nagy városban elhelyezett nagy főiskola tanítása azon hátránynyal jár, hogy a tanárok nem érintkezhetnek oly gyakran és behatóan hallgatóikkal és kevesebbet foglalkozhatnak velük, mint a kisebb városban elhelyezett iskolák tanárai. A mit egyébiránt a hallgatók előmenetelének előmozdítására ezen akadály daczára tenni lehet, azt a műegyetem tanári kara dicséretes buzgalommal tenni törekszik és törekvését a ministerium e részben is mindig támogatni fogja. Ezeket voltam bátor felvilágoításként elmondani. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök: T. ház ! A József-műegyetem személyi járandóságira és dologi kiadásaira előirányzott 1.765,51 frt megszavaztatik. Szathmáry György jegyző (olvassa): Országos minta-rajztanoda és rajztanár-képző. Személyi járandóságok és dologi kiadások 54,000 frt. ' Elnök: Megszavaztatik. Szathmáry György jegyző (olvassa): Iparművészeti iskolla. Személyi járandóságok és dologi kiadások 32,000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Szathmáry György jegyző (olvassa): Nagyszebeni jogacademia. Személyi járandóságok és dologi kiadások 16,000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Szathmáry György jegyző (olvassa): Középtanodák. Gymnasiumok. Budapest 28,384 frt. Literáty Ödön :T. ház ! A tétel ellen észrevételem nincs, azt elfogadom. Ha mégis a t. ház engedelmével röviden felszólalok, teszem ezt azért, hogy a munkácsi 4 osztályú állami gymnasium kiegészítése érdekében a mélyen t. vallás- és közoktatásügyi minister úrhoz kérdést intézzek. (Halljuk!) A vita folyamában Szilágyi Dezső t. képviselő ur meggyőző érvekkel mutatott az állam azon feladatára, hogy a középiskolai oktatást zömében az államnak kell kezébe venni, annyival inkább, mert ezt, általánosan megnyugtató módon és igazságosan más meg nem oldhatja. Én nem vélek csalódni, ha azon nézetemnek adok kifejezést, hogy ezen felfogásban mindnyájan osztozunk. Ezt szem előtt tartva, elengedhetlennek tartom azt, hogy a mélyen t. vallás- és közoktatásügyi minister úrhoz e tekintetben egy kérést ne intézzek. Ha betekintjük a tárgyalás alatt álló tételt, mindjárt szembetűnik az, hogy egész FelsőMagyarországon állami költségen csak egyetlen egy gymnasium tartattik fenn és ez a munkácsi csonka gymnasium. Hogy e csonka gymnasium azon feladatnak, a melyet a gymnasiumi szakoktatás eredményes voltához fűzünk, meg nem felelhet, az kitűnik abból is, hogy a mélyen t. vallás- ós közoktatásügyi minister ur, közoktatási állapotainkról szóló jelentésében önmaga kinyilatkoztatja, miszerint a csonka intézeteknek az a nagy baja is van, hogy nem emelkedhetnek a tökély nagyobb fokára, mert a tanártestületek tudományos és paedagogiai képzettségének fejlődése soha sem lehet oly fokú, mint a teljes intézetek tanártestületeinél, hol a tanárok nagyobb száma, az egymásra való hatás nagyobb mértékét hozza létre. Meg azután a csonka gymnasiumok soha sem látják működésük eredményét az ő végczéljában, az érettségi vizsgálatban sigy okulásuk sem teljes. Hogy azon fontos állami érdekeknek, a melyekre Szilágyi Dezső t. képviselő ur rámutatott, még kevésbé felelnek meg, arról szintén ezen, általam most hivatkozott jelentés igen behatólag tanúskodik. E jelentés ugyanis elismeri azt, hogy mig a reáliskolák négy osztálylyal is megfelelhetnek hivatásuknak, az algymnasiumokról ezt már elmondani nem lehet; hanem a mennyiben azon gymnasiumok gyengébbek, azokat vagy alrealiskolákká kell átalakítani, avagy pedig, ha állami érdekek követelik, akkor főgymnasiumokká kell