Képviselőházi napló, 1884. IX. kötet • 1886. február 6–márczius 5.
Ülésnapok - 1884-197
197. arss&gos ülés märea'ms 5. 1886. 381 delmesnek, mint sokan tartják, hogy bizonyos ( fokig a választó-közönségtől a biró független nem volt, azt tagadni nem lehet. De ott volt még a főispánnak azon veszedelmes lehellete, a melyről annyit beszélnek, meri; hiszen nem 1870 óta van eandidatio, hanem 1848 előtt is volt. Tehát azon főispán élt candidationalis jogával, a kinek még csak szempillantását is oly veszedelmesnek tartja a t. képviselő ur a birói függetlenségre. Ebben én, t. ház, a helyes felfogást íelismerni nem tudom és bátran merném megkérdezni mindazokat, kik a birói függetlenséget az én 57 §-omtól féltették, hogy jobban meg fogja-e őket nyugtatni, ha majd Mocsáry Lajos képviselő nr a választást újra be fogja hozni. (Élénk tetszés jobbfelől.) A másik, a miről a t. képviselő urnak, nem is mondanám, hogy tudomása lehetett, ha épen tegnapi beszédében nem hivatkozott volna reá, hogy ha itt e házban nem mondtam volna is, tudja, mert olvasta a hírlapokból, hogy a pártconferentián mit mondottam. Ha azokat olvasni szokta, azt is tudhatja, hogy az anyagi kártérítési felelősség szempontjából általa megtámadott passus ellen beadott módosítványt én a magam részéről elfogadtam s hogy az a községig törvényjavaslatba fel is van véve és igy bocsásson meg a t. képviselő ur, de ismét egy nyitott ajtót döntött be, oly logicai és szónoki erővel, a mely csakugyan nehezebb feladatot lett volna hivatva megoldani. (Élénk tetszés jobbfelől.) Ezek után, t. ház, át kell térnem a tegnapi napnak főtárgyára. (Halljuk! Halljuk!) Talán némi szerénytelenség tőlem, hogy azt mondtam, főtárgyára, mert jórészt főtárgya magam voltam, hanem áttérek a főispánokra s azoknak hatáskörére. Egy t. képviselő ur beszélvén a főispánokról, azt is mondotta, hogy az, a mi ezen törvényben a főispánokról mondatik, a belügyministert a többi ministerek felé helyezi, mert ő nevezi ki a főispánt, a főispán hozzá tesz jelentéseket s igy a belügyminister befolyást nyer a többi tárczák ügyeire is. T. ház! Ebben tévedés van, de nagy. (Ellenmondás balfelől.) Bocsánatot kérek, de tévedés van benne és nagy: tévedés van annyiban, hogy a főispán kinevezése mindig ministertanácsi megállapodás folytán történik, (Halljuk! Halljuk!) tehát nem kizárólag a belügyminister előterjesztésére; másodszor tévedés van; mert ezen törvényjavaslat nem azt mondja, hogy a főispán mindenről a belügy ministernek tesz jelentést, hanem mindazon ügyekről, a hol nem tisztán a belügyminister hivatalos működési köréről van szó, az illető szakministernek, ki a kormányzat azon ágának élén áll. (Élénk tetssés jobbfelől.) Ez benne van a törvényjavaslatban ; ezt csak el kell olvasni. (Helyeslés jobbjelől.) ! í De azt is mondotta egy képviselő ur, hogy ily módon az ellenőrzést a főispán gyakorolj; 1 . Engedelmet kérek, hiszen az által a rendszeres s hivatalos és a minden tárcza keretében eszközlendö ellenőrzés egyáltalában nem érintetik, hanem igenis megadatik a főispánnak az a jog és kötelesség, hogy figyelemmel kisérje, egyes esetben felvilágosítást kérhessen s a szakministert a netalán észlelt bajokra is figyelmeztesse. No uraim, ez nem helyettesíti az ellenőrzést, hanem lehetővé teszi azt, a minek szükségét pedig annyit hangsúlyozták, hogy a minister ne csak közvetlenül a bureancraticus lajtorján egymás után következő közegek, de mások útján is nyerhessen informatiót. (Tetszés jobbfeläl.) Igen furcsa, hogy még az is kimagyarázta tott e törvényjavaslatból — talán épen Mocsáry Lajos t. képviselő ur volt az, ki azt tette — hogy ezentúl a kinevezések a főispántól fognak függni; mig másfelől az mondatik, hogy nem helyes a főispánnak megbízása, mert hiszen épen az óhajtandó, hogy a minister többfelől legyen informálva. Engedelmet kérek, de a törvényjavaslatban az, hogy a főispán ajánlatára fog ezentúl a kinevezés történni és hogy csak ő tegyen felterjesz test, sehol sincs mondva. (Igaz! ügy van! jobbfelől.) Mert azon megtámadott intézkedés épen az: czéiozza, mit a t. képviselő ur maga is szüksé gesnek látott, hogy több oldalról informáltass) magát a minister. (Élénk tetszés jobbfelől.) Ebben tehát hibát lelni nem lehet; hacsak abból nem indul ki valaki, hogy a főispánok mindnyájan rossz és helytelen informatiót fognak adni; hogy sokkal jobb megkérdezni akárkit, csak a főispánt nem. Azt hiszem, hogy a képviselő urnak ebben nem hibát, hanem inkább előnyt kell saját szempontjából látnia. (Ugy van! jobbfelől.) Megvallom, t. ház, hogy igen furcsa benyomást tesz az emberre az, ha a volt, jelen és jövendő főispánokról elmondottakat összeveti. (Halljuk/ Halljuk!) Egyszer ugy festik a főispánt mint egy tehetetlen, semmit sem tudó, legfeljebb tractáló és azzal magát tönkretevő, semmi nyomatékkal nem biró egyént; másszor pedig ugy festik, mint zsarnokot, kitől a megyében még csak szabadon mozogni sem lehet. Lehetnek, t. ház, minden tekintetben különböző egyének; de ezért talán még nem lehet egy intézményt egyesek után megítélni. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) És a mi azt a hatalmaskodási vádat illeti, vájjon nem érzik-e maguk is azt, midőn — szerintem ott is alap nélkül — de ha e váddal szemben valaki felszólal, évek óta mindig csak egy megyének nevét tudják hangoztatni: ez n vádjuknak alaptalanságát a legfényesebben bizonyítja. (Tetszés jobbfelől. Felkiáltások balfélol: ! Egész Erdély!)
