Képviselőházi napló, 1884. IX. kötet • 1886. február 6–márczius 5.
Ülésnapok - 1884-197
197. országos ülés mírczins 5. ISS6. 369 mai és annak kinevezett hivatalnokaival, hanem az erkölcsiség elveinek az önkormányzat közegei által való megvédésével akar segíteni, Lanfrey azt mondja, hogy az összpontosított állami igazgatás megsemmisíti az egyént s azon ürügy alatt, hogy az egyént a tevékenység alól felmenti, helyébe teszi a maga hivatalnokai tevékenységét s ez által a társadalomtól végre elvon minden mozgalmat. Azt mondja e jeles francziairó, hogy alkotmányos országban a szabadság ezen önkormányzati intézményekből és az ezek által előidézett mozgalmakból él. A mely országban a belmozgalmak nincsenek, azon országban, a belmozgalom hiányában, a despotismus, az absolutismus, az összpontosított állami igazgatás fejlődik ki, ez állapotban a népek ereje satnyulásnak indul, a kormány pedig tétlenségbe és mozdulatlanságba sülyed. Ferrand épen most megjelent művében azt állítja, hogy az állami közigazgatás a személyes uralomnak s az absolutismusnak felel meg és hogy önkormányzati intézmények nélkül sem az alkotmányos monarchia, sem a közszabadság fenn nem állhat. Ma ezen nagy férfiak fejtegetéseinek köszönhető, hogy Francziaországban nemcsak a közszellem, hanem a törvényhozás is a decentralisatio terére lépett s az 1871. és 1876-ik évben hozott törvényekben lerakta a municipiális szabadság alapjait. Én tehát megvallom, hazánkra nézve az állami közigazgatást károsnak ítélem, az egyéni és testületi jogok megvédésére képtelennek, a szabadság megóvására pedig megsemmisítő hatásúnak tartom. De károsnak tartom t. ház, azon törekvést is, mely az önkormányzatot túlságba akarja vinni s azt oly széles hatáskörrel akarja felruházni, hogy a központi kormányzat semmi összeköttetésben ne legyen az önkormányzati közegekkel, vagyis más szóval, a társadalmat akarja az állam fölé helyezni. Némely a t. ellenzék padjairól tett felszólalásban legalább tegnap ilyenforma nézeteket vettem észre és én e nézeteket helyeseknek nem tartom. Centralisálónak mondották törvényjavaslatunkat többen azért, mert abban a főispán személyében egy közeg teremtetik, mely hivatva van a központi államigazgatást, az önkormányzati igazgatással összhangzásba hozni. Később szólok majd ezen főispáni hivatalról, most csak annyit jelentek ki, hogy szerencsétlenségnek tartanám, ha Magyarországon valaha oly közigazgatási rendszer hozatnék be, melyben a központi kormánynyal az önkormányzati közegek semminemű összeköttetésben nem lennének. Nem helyeslem tehát azok nézetét, a kik az önkormányzati igazgatást ily értelemben veszik, az önkormányzati közegek hatáskörét akkép akarják kiszélesbíteni, hogy Magyarország törvényKÉPTH. HAPLÓ. 1884—87. IX. röTiT. hatóságaiból mindmegannyi svájczi caníon alakuljon, melyek semminemű összeköttetésben ne legyenek a központi kormánynyaí s minden határozataikban, mint tegnap az ellenzéki padokról hallottam, a központi kormánytól teljesen függetlenek legyenek. En ezt, t. ház, károsnak tartom részemről, mert az észszerű önkormányzatnak vagyok barátja, mely önkormányzatban a közügyek a központi kormánynyal, a helyi ügyek helyi önkormányzattal intéztetnek el, a kettő pedig egymással egy közvetítő közeggel összefüggésbe hozatik. Az ily közigazgatás megmenti az állami közigazgatás egységét, összeköti a vidéki kormányzatot a központi kormányzattal. (Helyeslés a jobboldalon.) Ha ezen elvek fejtegetése után a napirenden lévő törvényjavaslatot vizsgálom, azt találom, hogy a napirenden levő törvényjavaslat az általam fejtegetett közigazgatási elveknek nagyrészben megfelel (Zaj. Ellenmondás a szélső baloldalon. Élénk helyeslés a jobboldalon) és a két túlzó közigazgatási rendszer közt középúton jár. (Helyeslés a jobboldalon. Zaj a baloldalon.) Megadja a központi kormánynak a közérdekű ügyek egységes vezetését; megadja a központi kormánynak az önkormányzati közegek feletti felügyelet jogát. Teremt a főispánban oly közeget, a mely az önkormányzati testeket a központi kormánynyal szerves összeköttetésbe hozza. Felhatalmazza a főispánt arra, hogy a hol az állam veszélyeztetett közérdekei ezt követelik, ne csak felügyeljen a törvényhatósági közegekre, hanem rendelettel intézkedjék és rendeleteinek azonnali végrehajtását követelhesse. (Helyeslés jőbbfelöl.) Ily hatáskörrel felruházott közvetítő közeg nélkül, t. ház, én az állami és az önkormányzati igazgatásnak lehetőségét, összhangzását lehetségesnek nem tartom. (Ellenmondások balfelöl. Helyeslés jobhfelöl.) Egyebekben a törvényjavaslat ugyanazon körben mozog, a melyben mozgott és mozog az 1870-iki törvényünk. Meghagyja az önkormányzatot; meghagyja a törvényhatóságoknak azon jogát, hogy ne csak közérdekű, hanem országos ügyekkel is foglalkozhassanak s kivánataikat ne csak egymással, hanem kérvény alakjában a képviselőházzal is közölhessék. Én azt hiszem, hogy alig van Európában állam, mely a közigazgatási orgánumoknak ily széles politikai kört engedne, mint a miénk. (Ugy van! jobbfelöl. Ellenmondások s zaj a szélső bal felől. Halljuk I Halljuk!) Minden jól rendezett államban van a collectiv közegek mellett egy összekötő kapocs, mely a központi ?kormá,nyt a vidéki kormányzattal köti össze. Ilyen összekötő kapocs Angliában: a Sheriff, a Lord-Lientenaat: Poroszországban az Oberpraesident, a Landgraf; Hollandiában, Belgiumban: a kerületi biztos, a polgármester; Francziaországban: a Prefét, Sousprefet és a Maire; Ausztriában a Statthalter. Ily 47
