Képviselőházi napló, 1884. IX. kötet • 1886. február 6–márczius 5.

Ülésnapok - 1884-197

197. országos ülés márczius 5. 1886. 367 197. ORSZÁGOS ÜLÉS. 1886. évi márczius hó 5-én. Péchy Tamás elnöklete alatt. Tárgyai: Jegyzőkönyv-hitelesítés. Elnöki jelentés a főrendiház üj szervezkedését tartalmazó jelentésről és egy beérkezett kérvényről. A köztörvényhatóságok szervezéséről szóló törvényjavaslat általános tárgyalása. Napirend. A kormány részéről jelen vannak: Tisza Kálmán, Trefort Ágoston, b. Fejérváry Géza, Bedekovich Kálmán. (Ás ülés kezdődik d. e. 10 órakor.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét Zsilinszky Mihály jegyző ur fogja vezetni. A javaslatok mellett szólani kivánókat Szathmáry György, az azok ellen jelentkezőket Ábrányi Kornél jegyző urak fogják jegyezni. Méltóztassanak meghallgatni az utóbbi ülés jegyzőkönyvét. Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa a márczius hó 4-én tartott ülés jegyzőkönyvét). Elnök: Ha nincs észrevétel, a jegyzőkönyvet hitelesítettnek jelentem ki. Bemutatom a főrendiház elnökének átiratát, melynek kapcsában megküldi az 1885. évi VII. törvényczikk értelmében újjászervezett főrendiházszabályai alapján megválasztott háznagy, házjegyzői s az illető szakbizottságok névsorát. Ez fel fog olvastatni. Méltóztassék azt meghallgatni. Szathmáry György jegyző (olvassa). Elnök: Tudomásul vétetik. Bemutatom a délmagyarországi földbirtokosok és mezőgazdáknak Wodianer Béla képviselő által beadott kérvényét, melyben a Romániából határainkon hozzánk importálandó gabonának vám alá vetése iránt esedeznek. Kiadatik tárgyalás és jelentéstétel végett a ház kérvényi bizottságának. Az elnökségnek több előterjesztése nincs. Következik a köztörvényhatóságokról szóló törvényjavaslat általános tárgyalásának folytatása. Körösi Sándor: T. ház! (Halljuk! Halljuk\) A mai napirenden levő törvényjavaslat felett folyó élénk vita, a jelentkező szónokok nagy száma, a felszólalások kiváló érdekessége, azt tanúsítják, hogy a közigazgatás nagy fontossággal bir. Örvendetes jelenség ez t. ház, mert ez azt igazolja, hogy mind e házon belül, mind e házon kivűl azon helyes felfogás jutott érvényre: ho gy ma rendezett államnak csak az tekinthető, a mely helyes közigazgatási szervezettel bir. (ügy van í) Ha hazánk határain kitekintünk, (Halljuk! Halljuk!) mindenütt azt látjuk, hogy még azon államok törvényhozásai is, melyek a miénknél rendezettebb közigazgatási törvényekkel birnak, folytonosan közigazgatási törvényeikkel, azoknak javításával foglalkoznak, (ügy van!) Az államférfiak és publicisták pedig nem a kormänyformákról, nem elvont alkotmányról és ennek intézményeiről, hanem a közigazgatásról elmélkednek és azon kérdés megoldásán fáradoznak: minő viszonyban van az állam a társadalommal és mily mérvű befolyás engedtessék az állami hatalomnak a társadalmi ügyek vezetésében és igazgatásában. Centralisatio vagy selfgouvernement, összpontosítás vagy helyhatóság képezze a közigazgatás súlypontját? Reánk nézve ezen kérdés fejtegetése annyival fontosabb, mert részben Ausztriával való örökös közjogi harczaink, részben rendi alkotmányunk és hübéries intézményeink 1870-ig törvényhozásunkat nem foglalkoztatták az ilyen kérdések fejtegetésével. A mostani törvényjavaslat általánosságban való tárgyalása lehetővé teszi a közigazgatási elvek és elvi megállapodások fejtegetését is és