Képviselőházi napló, 1884. IX. kötet • 1886. február 6–márczius 5.

Ülésnapok - 1884-196

\ 196. országos ülé törvényjavaslat is merényletet a közszabadság és önkormányzat ellen ? {ügy van! a szélső baloldalon.) És kérdem, nem-e épen a t. ministerelnök ur in­tézkedései és közigazgatása készítette-e elő azon hangulatot, mely ma ezen házban is észlelhető, azon hangulatot, melyet itt a túloldalon tapaszta­lunk? Mig az 1870: XLH. törvényczikknek itt a házban történt tárgyalása alkalmával azon beszé­dek voltak többségben, melyek a municipinmok védelmére keltek; ma mit tapasztalunk t Ma azt tapasztaljuk, hogy itt a házban a municipalis rend­szer csak kivételesen védelmeztetik a túloldal részéről és a t. túloldal eddigi legtöbb szónoklatá­nak tenorja, az állami administratio behozatala volt. És csodálatos, t. ház, hogy a mig az igen t. mi­nisterelnök ur az 1870 : XLII. törvényczikket ab­solutisticusnak.reaetionariusnak nevezte 1870-ben, midőn arról azt monda, hogy az egészen csak azon szellem vonul keresztül: látszólag adni és biztosí­tani jogokat, tényleg pedig azokat megsemmisí­teni ; a midőn a t. ministerelnök ur azt monda, hogy az 1870: XLII. törvényczikkel a centrali­satiót az önkormányzat álarcza alatt akarják al­kotmányunkba becsúsztatni: ma mégis el akarja a házzal hitetni, hogy ugy az 1870: XLII. törvény ­czikk, mint a jelen törvényjavaslat sem a köz­szabadságot, sem az Önkormányzatot nem támadja meg. (Ugy van! a szélső baloldalon.) A t. ministereluök ur ugy látszik, hogy arról, a miről egyszer ékesszólásának egész ere­jével be akarta bizonyítani, hogy az fekete, ma, midőn általa még sokkal feketébbé tétetik, be akarja bizonyítani, hogy az tulajdonképen nem fekete, hanem fehér, (ügy van ! a szélső baloldalon.) Azt még lehet érteni, t. ház, hogy ha valaki bizonyos ideig az önkormányzat hívének vallotta magát és azután szerzett tapasztalatai alapján azon meggyőződésre jő, hogy sokkal helyesebb a centralisticus irány és helyesebb az állami administratiót behozni; de az azután unicum, hogy valaki arról, a miről évekkel ezelőtt azt mondotta, hogy az absolutisticus, ma azt mondja, hogy az szabadelvű és a miről évekkel ezelőtt azt mondotta, hogy az megsemmisíti az önkor­mányzatot, ma azt mondja, hogy az tökéletesen megfelel az önkormányzat elveinek. (Elénk tetszés a szélső baloldalon.) Egyébiránt, t. ház, a mily joggal a t. ministerelnök ur magát szabadelvűnek nevezheti, ugyanazon joggal nevezheti magát az önkormányzat hívének is. (Ugy van! a szélső bal­oldalon.) Az ország nem fogja hiszi el az egyi­ket, sem a másikat, mert a nemzet nem szavak, hanem tettek után ítél. (Helyeslés a szélső bal­oldalon.) Kár volt különben, hogy a t. ministerelnök ur, ki akkori nézetét megváltoztatta az 1870: XLII. törvényczikkel szemben, részletesebben nem fejtette ki, hogy mi vezette őt nézetének 3 márczius 4. 1886. §57 | megváltoztatására, mert hiszen itt nem a közjogi alap megmentéséről volt szó, ezt tehát minden esetre nyomós argumentumokkal kellett volna támogatni. Tegnapi és tegnapelőtti beszédében a t. ministerelnök ur ugyan megkisérlette indokolni, hogy mi okozta nézetének megváltoztatását, hanem miután ugyanazokat az indokokat, melyeket ő elmondott, ugyanazokat gróf Andrássy Gyula akkori ministerelnök, az akkori balközép vezére ellenében elmondotta, arra valami különös súlyt nem fektetek. (Derültség a szélső baloldalon.) És fel kell itt említenem azon szavakat, melyeket gróf Andrássy Gyula akkor alkalmazott a jelen­legi ministerelnök úrra. (Halljuk! Halljuk!) Bámulatos az, t. ház, hogy az akkori ministerelnök urnak milyen éles látása volt és mennyire előre látta azt, hogy a jelenlegi t. ministerelnök ur azokból az elvekből, a melyeket balközépi vezér korában e padokról hirdetett, mikor oda fog jutni a kormány padjaira, egyetlen egy jottát sem fog megtartani. Ugyanis gróf Andrássy Gyula az akkori balközép felé fordulva, a következőket mondta : (Halljuk! Halljuk! a szélső baloldalon.) „Méltóz­tassanak megengedni, hogy egy figyelmeztetést intézzek a t. képviselő urakhoz épen a demorali­satio érdekében. Ha a t. képviselő urak ma-holnap kormányra találnak jutni, tanácslom nekik, égessenek el minden lapot, tépjék ki a naplóból minden beszédjeiket; mert ha ezt tenni nem fogják, ugy mindazon lapok és beszédek élő tanúi lesznek annak, hogy a mit mint képviselők és ellenzék ígérnek, annak mint kormány egy jottá­ját sem lesznek képesek teljesíteni." (Élénk de­rültség a szélső baloldalon.) Nem mi találtuk fel, t. ház, hanem a t. minister­elnök ur mondta, hogy a szabad választásra a főispáni hatalom veszéfyes. Ugyanis, midőn az 1870: XLII. törvényczikk tárgyaltatott, a mely törvényben a főispáni hatalomnak egy tizedrésze sincs meg, mint a mi van ebben a törvényjavas­latban, a melyet a t. ministerelnök ur terjesztett be, a következőket mondta a jelenlegi t. minister­elnök ur ag balközép akkori vezére: „a főispán­ban meg van teremtve azon közeg, a mely által — mint jelesen Francziaországban — a választásra nyomást gyakorolni, azokat meg­hamisítani lehet." (Élénk derültség a szélső bal­oldalon.) Kérdés már most, t. ház, meddig perhorres­cálta a t. ministerelnök ur ama törvénynek ezen sajátságát ? Csak addig, a meddig a törvénynek azon intéz­kedése, a mely által a választásokat meg lehet hamisítani, ö rá nézve hátrányos volt. A mely perczben azonban megismerkedett annak elő­{ nyeivel, azon percztől kezdve egyetlen egy lépést

Next

/
Oldalképek
Tartalom