Képviselőházi napló, 1884. IX. kötet • 1886. február 6–márczius 5.
Ülésnapok - 1884-196
196. országos ülés máreziu g 4. ISSti. 355 mindazon faetorokkal, melyek az életben mutatkoznak, a kinek tűrnie kell és a ki természetszerűleg el is tűri azt a kritikát, melyet a megye maga gyakorol felette, de tűri azon kritikát is, melyet a parlament jogosult az 8 eljárása fölött gyakorolni: ez nagyobb garantia, mint a melyet bármiféle codificált törvény adni képes. (Helyeslés jóbbfelöl.) Hiszen volt-e eset rá t. képviselőház, (Halljuk!) hogy egyetlen egy oly tény elkövettetett Volna, mely visszaélésnek, vagy hatalmaskodásnak volna nevezhető, {Élénk felkiáltások baloldalon: Honimegyében!) mely ugy a sajtóban, mint magában a megyében és a parlamentben a legélesebb kritika alá ne vonatott volna? (Ugy van! jobbfelöl.) És t. képviselőház, mivel Hontmegyét méltóztattak felemlíteni, hát abból, hogy valaki nagyot kiált, az, hogy nagy baj legyen, még nem következik. (Elénk helyeslés és tetszés jobbfelöl. Mozgás a baloldalon.) Hiszen a perek folyamatban vannak, a vizsgálat meg van indítva minden irányban és végtére a t. képviselő urak, midőn Hontmegye először jött szóba, (Halljuk! Halljuk!) megígérték, hogy igenis, meg fogják várni a vizsgálatok eredményét és akkor fogják majd az ügyet előhozni. No hát, akármit fognak kimutatni a Hontmegyében megindított vizsgálatok, én bizonyos vagyok benne, hogy a t. képviselő urak, ha meg sem ígérték volna is, elő fogják hozni az ügyet; (Derültség jobbfelöl) de ha már maguk jelölték meg az időpontot, hogy mikor fognak róla beszélni, méltóztassék azt az időpontot, melyet maguk választottak, megvárni. (Helyeslés jobbfelöl.) Mindezek után, a t. ház figyelmét hosszasan fárasztani nem kívánva, (Halljuk/) még csak egy irányban kívánok megjegyzést tenni. Ez pedig az, hogy én az 1870: XLII. törvényczikknek számtalan hibáit ismerem ugyan, de meg nem tagadhatom azt, hogy az 1870: XLII. törvényczikk A olt úgyszólván az első útmutató arra, hogy mely irányban kell haladni Magyarország közigazgatásának fejlesztésére. Ez volt egy mértföldfa, egy mutató s én azt hiszem, sőt meg vagyok erősen róla győződve, hogy e törvényjavaslat maga sem lesz egy szegletkő, hanem ez is egy mutató lesz, a mely megmutassa az országnak, hogy az állam közigazgatásának reformjával merrefelé kell haladni. Haladni pedig azon irányban kell, nézetem és erős meggyőződésem szerint, mely az államhatalomnak a szükséges erőt a kezébe adja, (Ugy van! jobbfelöl) de e mellett az önkormányzat lehetőségét ki nem zárja. Miután ez a törvényjavaslat, ennek nézetem szerint megfelel, én elfogadom általánosságban. (Hosszantartó élénk helyeslés jobbfelöl.) Justh Gyula: T. ház! (Halljuk!) Ha a művelt államok kormányformáit vizsgáljuk, a közigazgatásnak két typusával, két rendszerével találkozunk, a mely két typus, a mely két rendszer köré csoportosulnak azután legnagyobb részben a modern államok. Egyike eme rendszereknek az, a mely a római Caesarok kormányzati formájához hasonló és azt utánozza. Jellege a rideg bureaucratia, mozgató ereje az állam központi hatalma, a mely az államgépezet összes kerekeit mozgatja; azon elvből indul ki, hogy az állampolgár nem képes önmagát kormányozni, hogy az állampolgár nem képes a szabadsággal kellőleg élni (Ugy van! a szélső balon.) és hogy az állampolgár tutela alá helyezendő és az államnak kell minndent az állampolgár helyett cselekednie. Ezen rendszer mellett t. ház, az állam teljesen absorbealja az egyént, megfosztja az egyént erejétől. Ezen rendszer romlásba, halálba vitte a római birodalmat, mert nem lehet képzelni hosszas ideig erős államot akkor, a mikor benne az egyén gyenge. (Élénk helyeslés a ssélső balon.) A másik rendszer az, t. ház, a melyet az angolok selfgovernementnek neveznek. Ezen rendszer alapelve az, hogy minden polgárnak legyen bizonyos része a kormányzatban, hogy az állampolgár részt vegyen a közügyek elintézésében és ez által képessé tétessék a kormányzásra, folytonosan a szabadság használatában legyen, hogy ez által képessé tétessék a szabadsággal kellőleg élni és hogy az állam csak akkor lehet erős, hogy ha az egyén is erős lesz, az állampolgár csak akkor képes fejleszteni erejét, csak akkor képes fejleszteni erényeit, erkölcseit és jellemét, hogy ha a szabadságnak folytonosan teljes használatában van. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) T. ház! A mint ezen két rendszer különböző, egymástól egészen ellentétes elveken alapszik, épeu ugy ezen két rendszernek, a közigazgatás ezen két typusának egészen ellenkező hatásuk is van. Az egyik teremt népet, a mely folytonosan gyámság alatt van, a mely ellensége a kormányhatalomnak, az államhatalomnak,a melyet nem gyakorol, a másik az teremt erős népet, a mely rajong a szabadságért és a mely tisztelettel viseltetik a törvényes hatalom iránt, a melyet ő maga gyakorol. (Élénk helyeslés a szélső balon.) T. ház! Az önkormányzat alapelve, a mint már előbb is mondám, hogy az állampolgárnak bármily csekély része is, de része legyen a kormányzásban. Az önkormányzat összeforrasztja az államot a polgárral, a hatalmat a szabadsággal, a kötelességet a joggal, A bureaucratia, az két részre osztja a nemzetet, kormányzókra és kormányzottakra. (Ugy van ! szélsöbaloldalon.) Az egyik részen állnak azok, kiknek kezében van a korlátlan hatalom, a másik részen pedig azok, kiknek egyéb kötelességük nincs, mint engedelmeskedni. (Ugy van fa szélső baloldalon.) Már pedig, t. ház, azt a történet lapjaiból megtanulhattuk, hogyazenge45*
