Képviselőházi napló, 1884. IX. kötet • 1886. február 6–márczius 5.

Ülésnapok - 1884-196

196. országos ülés márezins 4. ISSG. 349 provoealjak ez alkalommal, hanem oly félreérthetetlenül történtek hivatkozások arra, hogy a nemzetiségi kérdés szempontjából szükségesek ezek az intézkedések, hogy teljesen mellőzni minden észrevétel nélkül ezt a dolgot nem akarom. De én csak annyiban akarom ezt felhozni, hogy rámutassak arra, hogy miként akarják ezt a szerencsétlen nemzetiségi kérdést universalis szer gyanánt felhasználni mindannyiszor, mikor egy reactionarius, egy szabadságellenes intézkedésnek az elfogadtatásáról van szó. Hát hiszen tapasztaljuk ezt már régebben, t. képviselőház, de azt, megvallom, még sem vártam, a mit a közoktatási budget tárgyalása alkalmával tapasztaltam, hogy még a vallásszabadságnak mellőzését is a nemzetiségi kérdéssel fogják indokolni. Tudvalevő dolog, hogy az igent, cultusminister ur azt mondta, a vallásszabadságot nem lehet behozni politikai indokokból, azokra a centrifugális, dissolvens elemekre való tekintettel. De azt megmondani, micsoda összefüggés van a vallásszabadság és a nemzetiségi kérdés közt, a cultusminister ur tökéletesen elmulasztotta. A nemzetiségekre lehet mondani, ráfogni mindent, azt azonban, hogy ők hajlandók volnának arra, hogy ők mindenféle sectákra oszoljanak szét, egyáltalán nem lehet, mert tudvalevő dolog, hogy felekezetükhöz és vallásukhoz ragaszkodnak. Mondom, nem akarok nemzetiségi vitát provocalni és ezt is csak azért hoztam fel, hogy rámutassak, hogy mily kiapadhatatlan kincsbányáját az argumentumoknak akarják megteremteni a nemzetiségi kérdésből, hogy rámutassak arra, hogy a nemzetiségi kérdés minden ilyen reactionarius intézkedésnek a behozatalánál valósággal csak a gyengébbek kedvéért van felhozva. (Igae! Ugy van! a szélső baloldalon.) Méltóztassék megengedni, t. képviselőház, hogy azon álláspontnak jellemzésére, melyet szemben ezen törvényjavaslattal elfoglalok, még egy dolgot említsek fel. (Halljuk!) Én, t. ház, a leghatározottabban ellenzem ezen törvényjavaslatot, ellenzem az abban foglalt újabb és régibb dolgokat egyaránt, valamint elleneztem 1870-ben, midőn e törvényjavaslat alapját képező intézkedések megtétettek. De ha van. a mit még mindezeknél is inkább ellenzék, az a közigazgatásnak azon rend zere, melyet a választásnak megszüntetésével be akarnak hozni t. ellenzéki társaim (a mérsékelt ellenzék padjaira mutatva) itt ezeken a padokon. A t. belügyminister ur megrontotta, meghamisította a régi önkormányzati rendszert, valóságos bűnbakká tette a közönség szemében a közigazgatásnak a gyarlóságaiért, de meg nem semmisítette. A századok viharain át felnőtt erős tölgy borzasztóan meg van esonkítva, de még törzs és gyökerei élnek; nem korhadt fa, a mint tegnap Fenyvesy Ferencz t. képviselő nr mondotta, nem foszlányok azok, a mint mondani niél| tóztatott; életerős törzs az még ma is, -életerős gyökerei vannak még mai nap is. (Igaz! ügy van! a sseíső

i balon.) T. képviselőtársaim a mérsékelt, ellenzéken törzsöstől, gyökerestől akarják kiásni ezt a fát. Meg akarják azt semmisíteni és azért, ha választani kellene a kettő közt, tudniillik azon közigazgatási rendszer közt, mely ezen javaslatban megrontva, megcsonkítva, hogy ugy mondjam meggyalázva áll előttünk és a közt, melyet í. képviselőtársaim méltóztatnak ajánlani, százszor inkább állok amaz mellé. (Elénk helyeslés a szélső balon!) Mindazon tökéletlenségeket, melyeket régi önkormányzati rendszerünkre az idők folytán rá akasztottak, el lehet törülni egy tollvonással, elenyésznek azok nyomtalanul; de ha megtörténik az, a mit t. képviselőtársaink akarnak, akkor az önkormányzat iránt való érzék és az annak gya korlására való képesség el lesz veszve örökre és ezt én a nemzetre nézve végzetes nagy szerencsétlenségnek tartom. (Ugy van ! Ugy van! a ssélsö baloldalon.) Grüuwald Béla t. képviselőtársam tegnapelőtt tartott fényes beszédében előadta a t. mérsékelt ellenzék álláspontját. Nagy élvezettel hal lottam a t. képviselő ur beszédjében azon idézeteket, melyeket a t. ministereluök urnak régibb nyilatkozataiból felhozott. Valóban sem a törvény javaslat, sem saját álláspontja ellen a t. képviselőur helyesebb, szebb dolgokat fel nem hozhatott. És én megvallom, hogy meglepetéssel, de egyszersmind örömmel hallottam azt is, hogy Gri'ünwald Béla t. képviselő ur magát az önkormányzat barátjának mondotta és még a választási rendszernek is tett bizonyos concessiót akkor, midőn beleegyezését jelentette ahhoz, hogy bizonyos minorum gentium hivatalok választások útján töltessenek be. Hanem ugy tetszik, t. ház, itt is áll az, hogy: si duo faciunt idem, non est idem. Ugy látszik, hogy némely t. képviselő társaink egészen mást értenek önkormányát alatt. Mert Grünwald t. képviselő ur akként definiálja az önkormányzatot, hogy azt mondja róla: „A centraíisatio megszüntetése, az önkormányzat önállóságának bizto sítása is a megyei közigazgatás államosítása által érhető el." Tehát az önkormányzat az által érhető el, ha hatáskörét az államnak, a kormánynak adjuk át. És hogy ez nem csak nyelvbotlás, hogy nem csak a kifejezésben előfordult tévedés: bizonyítja az, hogy az igen t. képviselő ur midőn nekünk önkormányzatról beszél, ráutal Poroszország példájára, melyről azt mondja, hogy ott valóságos önkormányzat van. Elismerem, t. ház, méltán mondják jelesnek azt a porosz közigazgatást. Tudvalevő, hogy a porosz bureaucratia mindig sokkal jobb volt mint például az oszteák. És hát legyen meg a porosz bureancratiának t. képviselőtársam szerint azon