Képviselőházi napló, 1884. IX. kötet • 1886. február 6–márczius 5.

Ülésnapok - 1884-177

177. országos ülés feb már fi. !S8tí. 27 a házon és ressortoiuon kívül, ezért leszek "bátor idézni azt, a mit másutt mondtam és irtam. Hát én ezt irtam és ezt mondtam a sajtó­szabadságról. (Halljuk /) „Kormányoknak és népeknek csak egy tisz­tességes s hatályos módjuk van a sajtószabadsággal megélni: ha ezt őszintén elfogadják s nem bánnak vele pajtáskodva. Nem szabad belőle sem martyrt, sem bálványt csinálni. Meg kell hagyni a maga helyét, de nem kell rangján fölül emelni. A sajtó­szabadság nem hatalom az államban,, nem a köz­értelem képviselője, nem az állami hatalmak leg­felsőbb bírája, egyszerűen a polgárok joga az állam ügyeiről s a kormány eljárásáról véleményt mon­dani; tiszteletreméltó és hatalmas jog, de termé­szeténél fogva arrogáns, a miért, hogy üdvös ma­radjon, nem szabad a közhatalomnak megalázni magát előtte és szükséges^ hogy éreztesse vele a felelősséget, melylyel minden jog össze van kötve." Ez az én nézetem a sajtóról. (Élénk helyeslés.) Végre nem szavazta meg & képviselő ur a budgetet, azt mondta: a kormány és a közoktatás­ügyi minister változhatik, majd mások fognak más közoktatási politikát inaugurálni. No hát én bizto­sítom a t. képviselő urat — s azt hiszem, a minis­terium többi tagjai is — hogy én is meguntam bizonyos dolgokat, a melyeket itt hallgatnom kell és a melyeknek tanúja vagyok s ezért könnyen fogunk megválni ezen székektől. Én ma-holnap hetven éves ember vagyok, elértem mindent, a mit egy ember, a ki nem katona és nem pap, elérhet. (Élénk éljenzés jobbfelől.) En minden perczben kész vagyok megválni tárezámtól és nagyon szívesen fogom látni azt, a ki utánam fog jönni: 3ia az én felfogásom szerint helyes ösvényen fog járni, pár­tolni fogom őt; ha pedig nem, meglesz az az Örömem, hogy nekem is lesz egyszer alkalmam kritikát gyakorolni, mert nagyon könnyű dolog ám a kritika ! (Élénk derültség és tetszés.) Áttérek Irányi igen t. képviselő ur felszólalá­sára és határozati javaslatára. (Halljuk !) Ismétlem a mii számtalanszor mondtam már, hogy nálam a politikai tekintetek a döntők, midőn én az ő határozati javaslatát nem tudom elfogadni. Bocsánatot kérek, őszintén szólok, vannak bizonyos dolgok, a melyek, ha itt feszegettetnek, az annyit tesz, mintha olajat öntünk a tűzre s az ember helyesebben tesz, ha hallgat róluk. Vannak bizo nyos dolgok, melyek oly veszélyesek a magyar államra nézve, hogy azokra való tekintetből pro aunc e határozati javaslatot nem fogadhatom el. (Helyeslés jobbfelől.) Egyébiránt, a mit már a múlt esztendőben mondottam, kmétlem ma is: igenis, ha lesznek felekezetek, akár itt fejlődnek, akár a külföldről jönnek, a melyeknek tanai és czéljai az állam fel­adataival ellentétben nem lesznek és melyek oly elemekből állanak, miszerint látjuk, hogy képesek azt a felekezetet vagy egyházi, vagy vallási eon­sortiumot vezetni, azt hiszem, az egész kormány és én sem leszünk azok befogadása ellen. Méltóztatik szememre vetni, hogy megváltoz­tak nézeteim. Az én nézeteim nem változtak, hanem változtak az idők. (Mozgás.) Szilágyi Dezső képviselő ur mondotta, hogy vannak idők, midőn a legnehezebb kérdéseket is szerencsésen meg lehet oldani, más időkben pedig kárral jár azokat napirendre hozni. Hisz tapasztal­tuk ezt másfél esztendővel ezelőtt, mikor a vegyes­házassági törvény volt napirenden. (JJgy van!) Én azt tartom, hogy a jelenlegi időpont ezen határozati javaslat elfogadására és az abból folyó törvény alkotására nem alkalmas, (ügy van!) El fog jönni az idő, mikor mindezen függő kérdések meg fognak oldatni. (Egy hang a szélső baloldalon : A jövő században!) Talán előbb is. Még csak egy pár szóval akarok reflectalui arra, a mit Irányi t. képviselő ur a múltkor mon­dott, midőn engem és az egész kormányt annyira reactionariusnak tüntetett föl és azt mondta, hogy a 48-iki intézményeknek nem vagyunk barátjai. Talán vissza méltóztatik emlékezni, hogy mi vala­mennyien, de én különösen ugy működtem közre a 48-iki intézmények rehabilitálásán, mint itt bárki. (Helyeslés jobbfelől.) A sajtótól és a sajtószabadságtól nem félek, de sőt annak barátja vagyok. Barátja vagyok azért is, mert hiszen t. képviselőtársaim sokan, a fiatalok, nem élték át a censura korát és nem tudják, mi a sajtószabadság hiánya, de én nagyon jól tudom és mondhatom, ezért is és annál nagyobb barátja vagyok a sajtószabadságnak. (Helyeslés.) Mindamellett kénytelen vagyok kérni a t. házat, hogy Irányi t. képviselő ur határozati javaslatát ne méltóztassék elfogadni. ^^^Uíii itt egy másik határozati javaslat is, Komlóssy képviselő uré, a mely a népoktatásról szóló törvény revisióját kéri. A mostani törvény keretében, melynek hiányai lehetnek, de igen jó oldalai is vannak, a népokta­tást nagyon czélszerüen lehet fejleszteni, csak el legyen látva a kormány a szükséges eszközökkel. A revisio csak igen kellemetlen vitákat idézne elő, valószínűleg minden siker nélkül. Mert arról biztosíthatom a képviselő urat, hogy akármely párt legyen többségben, olyan értelemben, mint a képviselő ur kívánja, a népoktatásról szóló törvényt soha sem fogják revideálni. (Ugy van! jobbfelől.) Szilágyi Dezső t. képviselő ur említette, hogy tegnap a görög-egyesült egyház viszonyára nem reflecíaltam. Igenis reflectaltam. A külön magyar püspökség felállítása nehézséggel jár, mert a magyar községek nincsenek egy continuitásban, hanem sporadice elszórva s így meg volna a püs­pökség felállításának még azon rossz oldala is,

Next

/
Oldalképek
Tartalom