Képviselőházi napló, 1884. IX. kötet • 1886. február 6–márczius 5.

Ülésnapok - 1884-195

195. orssügos ülés nárexttts 8. 1886. 323 talán az által indokolható, hogy némi javítást esz­közöl a mostani közigazgatási állapotokon? vagy indokolható talán azzal, hogy szélesebb alapokra fekteti az önkormányzatot és igy annak továbbfej­lesztését czélozza ? T. ház! Azt hiszem, hogy mindezek a szem­pontok erre a törvényjavaslatra egyáltalán nem alkalmazhatók. Mert tekintsük egyenkint. Először is e törvényjavaslat benyújtására felfogásom sze­rint absolut szükség épen nem volt, mert a mit a javaslat indokolásául fűz a t. ministerelnök ur, hogy azért volt szükség törvényjavaslat benyújtására, mert a főispánok közjogi állásában az által, hogy megszűntek főrendiházi tagok lenni, lényeges vál­tozás állott be, az már csak azért sem tekinthető kielégítőnek, mert ebből még egyáltalában nem folyik benső logicai szükségeség, pedig a t. mi­nisterelnök ur, hallottuk tegnapi nyilatkozatában, a logicára igen nagy súlyt fektet, hogy a főispán jelen állása más irányban is megváltoztattassák és ép oly irányban, mint azt a javaslat czélozza, a mely a közigazgatásnak előnyére egyáltalán nem fog válni. Én azt hiszem, hogy a közigazgatás gyö­keres reformálásáig a főispánok jelen állása minden más tekintetben változatlanul megmaradhatott volna a közigazgatás érdekeinek minden nagyobb hátránya, minden veszélyeztetése nélkül. (Ugyvan! bálfelöl.) A szükség tehát indokolva nincs. Menjünk tovább. Előkészítő lépés, közeledés talán e javaslat az állami közigazgatás behozata­lára, mint ezt Bezerédj Victor t. képviselőtársam említette ? Ezt talán még lehetne akkor állítani, hogy ha a főispán a törvényhatóság első administrativ tisztviselőjévé tétetett volna, szervileg beillesztve a törvényhatóság keretébe és ellátva külön állandó és rendes administrativ hatáskörrel, ellátva a hiva­talos működéséből folyólag az ennek megfelelő felelősséggel körülvéve. (Ugy van! balfelöl.) Ez esetben még lehetne előkészítő lépésnek tekinteni e javaslatot az állami administratio hehozatalára és ennek még lehetne valami értelme és jelentősége, habár én ezt sem tarthatnám egymagában, mint általában semmiféle ilyen félrendszabályt helyes­nek és kielégítőnek. De azután t. ház, az, hogy az a főispán nem törvényhatósági tisztviselő, hanem mint az eredeti javaslat szövege egészen nyiítan, őszintén magá­ban a törvényjavaslat szövegezésében kimondja, tisztán a belügyministernek, illetőleg a kormány­nak bizalmi férfia: no ez tán csak nem közeledés az állami administratio útja felé. (Ugyvan! a hal­oldalon.) De menjünk tovább. Javít-e valamit a tör­vényjavaslat a mai közigazgatási állapotokon ? Hát t. ház, én megengedem, hogy az állami felügyelet­nek, mint a t. előadó ur említette, hatályossá tétele egymagában is képes a közigazgatási állapotokon némi javítást eszközölni, ha csak az állami felügye­let és ellenőrzés tisztán a közigazgatás egyöntetű helyes, rendes menetének előmozdítására van irányozva. De hát lehet-e azt mondani, hogy a főispáni állás ugy a mint e javaslatban eontem­plálva van, megfelelne ezen igényeknek és köve­telményeknek ? Mikor attól a főispántól semmi qualificatio nem kívántatik, midőn a főispán senki­nek sem felelős a belügyministeren kivül s legfel­jebb a büntető törvények áthágásáért, mert a ma­gánjogi kártérítés tekintetében, legalább a javas­lat 89., 90., 92, szakaszaiból a mint azok jelenleg szerkesztvék, ilynemű felelőssége ki nem olvasható s részemről örömmel üdvözölném, ha e rész oly szövegezést nyerne, hogy a főispán felelősségre vonható, ha ez állás ily módon egyáltalán fentar­tatni fog. (Helyeslés balfelöl.) Es lehet-e azt mon­dani, hogy a főispán normális functionariusa a tör­vényjavaslat szerint az államnak? Hiszen egész állása, alkalmazása, hatásköre tisztán discretiona­rius, tehát Önkényszertí természetű s azért méltán kérdhetem, képzelhetőé rendezett jogállam s léte­zik-e modern jogállam, melyben úgynevezett állami közeg, meglehet külsőleg hasonló, de lényegében hasonló léteznék? Inkább lehet tehát azt mondani, hogy ez nem javítása az administratiónak, hanem caricaturája. (Ugy van! a baloldalon.) Es ha figye­lemmel kisérjük az 54-ik, illetőleg a bizottság szö­vegezése szerint 57-ik szakasz összes intézkedéseit és a törvényjavaslatban egyebütt foglalt mindazon intézkedéseket, melyek a főispán hatáskörét sza­bályozzák és azon szellemet, mely azokon végig vonul, nem foglaltatik-e azokban valóságos merény­let a jogállam ellen, nincs-e a joguralom helyébe az önkény uralma helyezve s nincs-e az állam és valódi önkormányzat helyébe a legmcrevebb rendőri állam léptetve és a legveszélyesebb centra­lisatiónak egyik neme lefektetve? Kern a puszta administrativ centralisatiónak, mert hiszen ez még tán nem lenne olyannyira veszélyes, de a politikai centralisatiónak, annak a centralisatiónak, mely önkényesen és erőszakosan egy politikai kalap alá akarja az egész nemzetet terelni, mely azt akarja, hogy politikai téren hódoljon meg: az egy akol egy pásztor jelszavának. Mert hiszen a főispán a javaslat szerint csak egy báb, egy politikai vak eszköz a belügyminis­ter kezében, kinek mint vele és csak vele" szemben feltétlen felelős bizalmi férfiúnak tulajdonképi hivatása és feladata csak az, hogy főnökének a bel­ügyministernek, illetve a kormánynak javára min­den eszközzel és minden módon hangrtlatot csinál­jon és minden a kormány tetszésével nem találkozó politikai áramlatot már eleve csirájában elnyomjon és elfojtson és ép azért lefelé meg valóságos poten tat minőséggel van felruházva. Mert hiszen a főispán ugyan tulajdonképen nem administral, de mégis, ha akar, minden perezben administralhat. Tulajdonképen igazi, rendes administrativ hatás 41*

Next

/
Oldalképek
Tartalom