Képviselőházi napló, 1884. IX. kötet • 1886. február 6–márczius 5.
Ülésnapok - 1884-194
gJ4 ,94- országos ülés márczins 2. IS86. által a jó hazafiak a hivatalból kizáratnak. (TJgy \ van! Tetszés a jobboldalon. Ellenmondás balfelől.) De hát ezt végezzék el a képviselő urak maguk között. (Tetszés r jobbfelöl.) Hanem egyre figyelmeztetem Beöthy Ákos t. képviselőtársamat. (Halljuk!) A kijelölésre azt az ördöngös befolyást, hogy a jó hazafiak kizárassanak, ki gyakorolja? A kormány, ha gyakorolná. É» a kinevezést ki fogja gyakorolni? A kormány! Kérdem tehát akkor nem ép a jó hazafiak kizárására fog a kinevezés vezetni, ha már a candidatio is oda vezetett ? (Derültség és tetszés a jobboldalon.) Méltóztassanak elhinni és az én t. barátom is higyje el: nagyon veszedelmes dolog az a iogica, mert igen megfogja az embert. (Derültség és tetszés a jobboldalon.) A másik, a miről szólani kötelességemnek tartom, az annyiszor említett 54,, illetőleg 57. §. (Halljuk!)Megvallom, t. képviselőház, hogy semmi, vagy kevés dolog életemben lepett meg annyira, mint az, hogy azon szakaszban a bírói függetlenség fenyegetését, vagy megsemmisítését látták. Mert mit mond az a szakasz, illetőleg annak B) pontja, mert hiszen csak arról beszélek? Azt mondja, hogy a főispán előterjesztést tehet, ha birói kinevezések, vagy előléptetések történnek; fontosabb hivataloknál pedig a minister által meg is kérdezendő. Oly dolog ez, t. képviselőház, mely, azt lehet mondani 1869 óta, ha nem is teljes és szükséges következetességei, de folytonos gyakorlatban van. (Igaz ! jobbfelől.) És nem is hiszem, hogy valaki egy a kinevezésért felelős ministertől megtagadhatná azt, hogy kérhessen informatiót azoktól, kiknek véleménye iránt bizalommal viseltetik. (TJgy van! jobbfelől.) Hiszen, hogy ne menjünk ki e ház keretéből, én nem hiszem, hogy bűnnek tekintenék, ha egy minister ily esetben megkérdez egy képviselőt, vagy ha egy képviselő pártkülönbség nélkül, még megkérdezés nélkül is valakit a ministernek ajánl. (Helyeslés és közbeszólás jobbfelől: Akárhányszor történik ez!) Pedig azon szakaszban a főispán részéről nem eandidatióról, hanem kizárólagos véleményadásról volt szó. A másik az, hogy a főispán a törvénykezés állapotáról jelentést tehessen. Idát t. képviselőház, az igaz, az 1876-ik évi VI. törvényczikk sokszor megtámadtatott, de tiz évi fennállása óta legalább ezen irányban bajt nem csinált; az 1876: VI. törvényczikknek talán 29. szakasza a közigazgatási bizottságoknak megadja a jogot, hogy ugy a polgári, mint a büntető törvénykezés tekintetében a rendeleti vagy törvényhozási nton javítandókra nézve az igazságügyi ministerhez felterjesztést tehessenek. Ugyanezt akarta azon szakasz megadni a főispánnak, a ki azonban a közigazgatási bizottságnak is tagja, (ügy van! jobbfelől.) A harmadik az, hogy bizonyos concret esetekben — még pedig körvonalozva az állam érdekeit érintő esetekben — a főispán felvilágosítást kérhessen. Elismerem, t. képviselőház, hogy ezen utóbbi eset új; sőt még azt is elismerem, hogy ez csakugyan adhatott félremagyarázásokra — de csakis félremagyarázásokra — okot, mert hogy az állam biztonságát veszélyeztethető ügyek intézését figyelemmel kisérhesse bárki is, figyelemmel kisérni pedig a kormány tartozik: azt csakugyan kétségbe vonni nem lehet. (Igaz! jobbfelől.) De t. képviselőház, a magam részerői — bár, mondom, semmi sem lepett meg ngy, mint az/midőn ezen szakaszban a birói függetlenség veszélyeztetését, vagy az az ellen irányuló törekvési szándékot látták — magam részéről annyira fontosnak tartom, hogy a helyes értelemben vett birói függetlenség irányában semmiféle törekvésnek létezése iránt még csak nyughatatlanság se legyen, hogy igenis — tudva ugyan, hogy mi fog belőle reám következni — azon szakasz B) pontjának elejtésébe határozottan heleegyeztem és ezt itt is a ház szine előtt megmondani kötelességemnek tartom, (Helyeslés jobbfelöl.) Olvastam, midőn a törvényjavaslat megjelent — és ezt annak illustralásával, hogy tudtam, mi fog bekövetkezni — igen szép felszólításokat az ellenzéki lapokban, hogy most volna helyén, most mutathatná meg a ministerelnök hazafiúi tulajdonságait, hogy legyőzve magát, mellőzné ezen nyugtalanító szakaszt és midőn mellőztem, láttam magamat lefestve, a mint szaladok a kalamárisok elől, a melyekkel agyonvernek, (Derültség) láttam magamat lefestve, hogy gyáva vagyok. De, t. ház, mindezt csak mulattatásul hozom fel; mert hiszen, ha valakire, a kinek végzete a közpályán működni, vagy ezen oly annyira fényeseknek tartott bársony székekben ülni, ilyesmi hatással volna, ugy annak 24 óráig sem volna maradása itt. (TJgy van! jobbfelől.) Különben egy határozott nyilatkozattal még tartozom. (Halljuk!) Ez az, hogy én a birói függetlenséget soha bántani nem akartam; de méltóztassanak elhinni, a mit az előttem szólt t. barátom egy szóval jelzett, a birói kart elszigetelni az élet minden érintkezéseitől, a birói karból mintegy külön, csak önmagából fejlődő és önmagát kiegészítő testületet képezni, épen a bíróságok és a törvénykezés érdekével ellenkeznék. (TJgy van / jobbfelől.) Nem tagadható pedig, hogy sok irányban a birói függetlenséget ebben keresik inkább, mint ott, a hol azt minden igaz princípium szerint keresni kell. (Igaz! TJgy van! jobbfelől.) De hiszen ez nem ide tartozik. Én a magam részéről védeni fogom a birói függetlenséget még akkor is, hogy ha az általam jelzett hibának túlhajtása oly zivatart idézhetne elő, a milyent más