Képviselőházi napló, 1884. IX. kötet • 1886. február 6–márczius 5.
Ülésnapok - 1884-191
563 191. országos filé; fabmár 24. !886. t. elnöke, hogy épen az ő székét festette bibor- I pirosra nagy elődjének Batthyány Lajosnak a kirälyilag szentesített 48-iki alkotmány hűséges védelmében kiontott drága vére és az nagy kötelességeket ró egy magyar ministerein ökre; gondolja meg továbbá a nagy Széchenyi Istvánnak politikai örökébe lépett tetterős unokaöcscse, hogy a gondviselés a legnagyobb magyar végrendeletének „Magyarország nem volt, hanem lesz!" egyik és pedig fő végrehajtójául őt, épen őt hivta meg és végre gondoljuk meg t. ház valamennyien, hogy a 48 elveiért százezren áldoztak életet és vagyont és Kossuth Lajossal együtt {Éljenzés a szélső baloldalon) oly sokan sanyarogják és sanyarogták a hontalanság sírig emésztő fájdalmát. De gondolja meg különösen a t. többség, hogy csak a haza önzetlen bölcsének, Deák Ferencznek művét, a tőle örökölt kiegyezés munkáját tökélyesitik az ő szándéka szerint, ha az önálló vámterülettől nem tágítanak. (Helyeslés a szélsb' baloldalon.) Mert a nagy hazafi Deák Ferencz, valamint hogy nem akarta, hogy a 48 elvein nyugvó, szentesített közjogi állásunkat Ausztriának föláldozzuk, épen ugy nem akarhatta azt sem, hogy anyagilag közgazdaságunkat és pénzügyünket csupa loyalitásból áldozzuk fel következetesen ezen társállamnak. Azért köttette csak 10 évre a gazdasági kiegyezést, hogy azon a mutatkozó szükségszerint javítani lehessen, vagy esetleg a hazai közgazdaságot és pénzügyet teljesen függetleníteni lehessen. Ezen márcziusi ibolyákhoz a magyar nemzetnekjoga van az örök emlékű márczius 15~ikének alapján. Utoljára is a nagy fontosságú kérdést nem szabad a tágabb haza lábrakapott theoriáival és Ausztriától szenvedendő [repressaliák miatti rémképekkel elodázni; mert Ausztria is csak azért egy velünk, mert haszna van az egyezségből, miért tartsuk fönn az egyezséget épen mi, még 'aját világos kárunk árán is! Hiszen nagyobb közgazdasági nyomort már Ausztria sem képes reánk zúdítani annál, melyben most sinylődünk. (TIgy van! a szélső baloldalon.) És Ausztria kormánya, mint a kiegyezési hírekből is tudjuk, nemcsak hogy a régi előnyöket kívánja rovásunkra biztosítani, hanem újabb és újabb rabulistica által gyarapítani igyekszik a jó üzletet, mint az a közös államadósságok és közös költségek kulcsának önkényes helytelen alkalmazásából és a petroleum-vám körül fölmerült legújabb differentiákból is kitűnik. Midőn tehát Ausztria a szőrszálhasogatásig gyakorlatiasan törekszik kizsákmányolni a közgazdasági frigyet, miért lennénk csak épen mi az ő szép szemeiért eltelve iránta platói szerelemmel ? Azért a külföld példájára félre minden kislel ktfseggel és indokolatlan engedékenységgel a közgazdasági kérdésekben s azonnal nem lesz annyi túlsók nemzetietlen, tehát indokolatlan országos veszteség és kiadás ; mert a hol túlsók az indokolatlan költekezés, ott túlsók az adó ; a hol túlsók az adó, ott bármily geniálisis ésfáradhatlan a pénzügyminister és bármily eszélyesen és jutányosán convertalja is az államadósságokat, összeroskad az állam. Isten óvja ettől sokat sújtott hazánkat! Az igen t. közgazdasági minister ur által interpellatiómra adott becses választ, minthogy az igen t. kormány az önálló magyar vámterület és pénzügyet — a válság elleni ezen legfőbb gyógyszert — most sem helyezi kilátásba, tudomásul nem vehetem. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a minister ur válaszát tudomásul venni, igen vagy nem? A kik tudomásul veszik, méltóztassanak fe lálla ni. (Megtörténik.) A ház többsége a választ tudomásul vette. Ezzel tulajdonképen a mai ülés napirendje ki volna merítve. Hátra van még a Zsilinszky képviselő ur interpellatiója. Mielőtt azonban a t. képviselő ur interpellatióját megtenné, azt hiszem, czélszeríí volna, hogy ha a ház a legközelebbi ülésre nézve megállapodni méltóztatnék. Szombaton ülést kell tartani, a mennyiben egyrészt kilátásba van helyezve, hogy a főrendiháztól akkor értesítés fog érkezni az ott tárgyalt törvényjavaslatokat illetőleg, hogy ez a háznak bejelenthető legyen; másrészt, hogy a 21. sorjegyzékben foglalt kérvények tárgyaltathassanak. Minthogy azonban szombaton van az országos borászati congressus és e congressuson számos képviselő ur fog résztvenni, a legczélszerübb lesz az ülést délután 1 órára kitűzni, melyen a kérvények fognak tárgyaltatni és esetleg a bejelentendő interpellatiók megtétetni. A hétfői ülés napirendje meg van már állapítva. Holnap és holnapután ülés nem tartatik. A jegyzői kar a szavazatokat összeszámítván, méltóztassanak az eredményt meghallgatni. Rakovszky István jegyző: Jelentem a t. háznak, hogy a hatodik bíráló bizottságba Petrich 142 szavazattal, a pénzügyi bizottságba Visi Imre 136 szavazattal, a könyvtári bizottságba Szontagh Pál 143 szavazattal megválasztattak, Elnök: A megválasztott bizottsági tagok kötelességük teljesítésére utasíttatnak. Az igazoló bizottság előadója kivan jelentést tenni. Földváry Miklós előadó: Az állandó iga zoló bizottság részéről van szerencsém jelenteni, hogy a bizottság Rasics Sztankó, Pavics Ármin, Dedovics György, Suvich József, Thaller Fülöp és Vuchetich István, a Horvát-Szlavonországok országgyűlése által a magyar országgyűlés képviselőházába megválasztott képviselők megbízó leveleit megvizsgálván, minthogy azok rendbe*
