Képviselőházi napló, 1884. IX. kötet • 1886. február 6–márczius 5.

Ülésnapok - 1884-189

1S9. országos ülés fefemär 22. 1886. 241 lyennel helyeselték felirati javaslatuknak a két császár szövetségére vonatkozó pontjait, ép oly nyugalommal és riadallal fogadták el és helyeselték a delegatióban a három császár szövetségét, vagyis a mint kifejezték magukat: hogy Oroszország is a mi érdek- sphaeránk körébe vonatott. Minden ember tudja, hogy első sorban minket magyarokat, de Ausztriát is egy kérdés érdekli és ez a keleti kérdés. Igen jól tudjuk, hogy a keleti kérdés megoldásában Németország szövetséges társ, mert neki keleten nincsenek érdekei, a mit Bismarck akként fejezett ki, hogy a keleti kérdésben keleten levő érdekeiért Németország egy pomeranai katona egészséges csontjait se zúzatná össze. Igen, de Oroszországnak érdekei vannak keleten; ez érdekek nem egyeznek meg Magyarország érdekeivel, sőt mindenben ellentétesek. (TJgyvan! a szélső baloldalon.) Smit tesz az, midőn a két császárszövetség átalakíttatott a három császár szövetséggé ? Azt, hogy mi ellenségünkkel szövetkeztünk (TJgy van! a szélső haloldalon) és szövetkeztünk akkor, midőn oly kérdések állanak megoldás előtt, a mely kérdésekben egyik szövetséges társunkkal soha egyet nem értettünk. {Ugy van! Élénk helyeslés és tetszés a szélső baloldalon) Mert a három esászárszövetség nem teszen egyebet, mint azt, hogy Ausztria és Magyarország a nyugoti hatalmaktól isolaltassék; mert a szövetség Németországgal kizárja a Franeziaországra való támaszkodást, a szövetség Oroszországgal kizárja az Angliára való támaszkodást, tehát a szövetség Németország és Oroszországgal nyugaton isolal, keleten pedig lehetetlenné teszen; mert bárminő kérdés merüljön fel keleten, azon kérdésre nézve, előbb a mi halálos ellenségünkkel, a kinek érdekei a mi érdekeinkkel ellentétben állanak, meg kell egyeznünk. Mi az a megegyezés? Vagy egy megalkuvás az, a melyben mi érdekeinkről lemondunk, vagy pediglen azon kérdés megoldása, bizonytalan időre való elhalasztásban kerestetik. Akár az, hogy érdekeinkről lemondunk, akár hogy a kérdésnek kezdező pillanatban való megoldása elhalasztatik, ránk nézve nem előnyt, hanem csak veszélyt hordoz magában. (Ugy van! a szélső baloldalon.) íme itt van a most lezajlott háború Bulgária és Szerbia között! Szerbia Magyarország és Austria rokonszenvére bizva magát, támadott és midőn támadásában visszaveretett, igaz, hogy Ausztria és Magyarország megállította ellenségét, de Ausztria-Magyarország nem volt képes azon bizalmat, a melyet a háború megindításakor Szerbia érzett ezen birodalom iránt, fentartani, hanem azon bizodalom kiapadóban van; (Igaz! TJgyvan! a szélső baloldalon) s minden ok nélkül oly színben tüntette fel magát, mintha Bulgáriának ellensége volna. Az a czél, hogy be legyen bizonyítva keleten, miszerint mi önmagunk elhatározásából KÉPVH. NAPLÓ. 1884 — 87. IX. KÖTET. semmi cselekvésre sem vagyunk képesek, hogy Oroszországnak a befolyása nemcsak a Balkán félsziget kis népeire terjed ki, hanem Ausztria és Magyarországban is érvényesül, képes nemcsak Szerbiát és Bulgáriát a maga elhatározásában meggátolni vagy feltartóztatni, hanem képes minket is feltartóztatni ezen három császárszövetség keretén belül, nem emeli Ausztriának és Magyarországnak tekintélyét, sőt azon tekintélyt aláássa, a mint hogy láthatjuk, hogy a keleti népeknél nem találkozunk rokonszenvvel, azok nem ismerik el a mi tekintélyünket s a mi befolyásunk reájuk semmire apadt le; mert mindenütt azt látják, hogy Oroszország képes az ő barátjait támogatni és képes az ő ellenségeit büntetni, a mig tapasztalja azt, hogy Ausztriának barátai mindig meg vannak büntetve, Ausztria nem ugy tűnik fel, mintha a medve és farkas között ő volna a róka, kinek ravaszságától félnek, hanem ugy tűnik fel, mint a medve és farkas között a birka, a melynek jelenléte még a szövetséges társakban is és a kik látják is ezt a szép szövetséget, mindenkiben étvágyat ébreszt (Élénk tetssés a ssélső baloldalon. Derültség.) Nekünk, ha Magyarország érdekeit keleten meg akarjuk védelmezni, oly politikára kell törekednünk, amely Oroszország befolyását a Balkántartományokban vagy kizárja, vagy legalább ellensúlyozza; ilyen politikát pedig elérni a három császár - szövetség keretében nem lehet; ily politikát csakis egyedül a két császár-szövetség által lehetne biztosítani; és önök nagy hibát követtek el Magyarország külbiztonsága és messze jövő érdekeivel szemben, midőn megengedték, hogy a két császárszövetség a három császár-szövetséggé alakítandó át. (Ugy van! Helyeslés a szélső baloldalon.) Hát miért kell nekünk a német szövetség ? Ugye azért, hogy azon kérdések, melyeknek megoldásából reánk veszélyek támadhatnak, akként oldassanak meg, a mint a mi érdekeink kívánják. Egy kérdés van, a keleti kérdés, mely minket közvetlenül érdekel és a német szövetségnek csak az lehet haszna és érdeke, hogy e kérdés ezen szövetség tartama alatt megoldásra vezettessék és akként oldassék meg, a miut az megfelel Ausztria és Magyarország érdekeinek. Nem keli annak tekinteni, a minek a mi államférfiaink tekintik a német szövetséget: biztosításnak baleset ellen, (Élénk derültség a baloldalon) _ de nem biztosításnak az actióképességre. (Élénk helyeslés a szélső baloldalán.) És nem szükséges, hogy a német szövetség keretén belől is Ausztria és Magyarország ministerelnökei is a tehetetlenség prototypjeiként tűnjenek fel, a kik még politikai cselekvésükben is nem az ő saját elhatározásuk szerint járnak el, hanem cselekvési utalványt kérnek Berlinből, {Derültség a szélső baloldalon) a kiket 31