Képviselőházi napló, 1884. IX. kötet • 1886. február 6–márczius 5.
Ülésnapok - 1884-184
192 184. országos ülés febrnár 15. I8S6. és a honvédségnél. Kereken tagadom, hogy e létezik, mert az illeték a törvény szerint egy é e ugyanaz és a törvénytől a minister = em térhet el {Helyeslés jobbfelől.) Ezeket tartottam szükségesnek megjegyezni. (Élén' tetszés jobbfelől.) Tóth EmÖI Félremagyarázott szavaim értelmének helyreigazítása végett leszek bátor szót emelni. Én hivatkozom az igen t. házra, hogy egyáltalán nem kívántam az oktatási rendszer megváltozását; be kell ismernem, hogy nagyon jó és nagyon helyes, minden évben eddig niagaui is ezen tapasztalatot szereztem, hanem azt mondottam, hogy a behivási rendszer a lovasságnál egy kissé meg nem felelő és ez tény is. Én, a ki a csapatok kebelében vagyok éven kint. erről bátran tanúságot tehetek: mert mit teszünk azokkal az ujonczokka!, a kik májusban hivatnak be rendesen, különösen az őszi gyakorlatok alkalmával, de még az utánnn való esztendőben is, ha őket ott találja a szolgálati kötelezettség a csapatoknál ? Kivonulni kérem, azokat nem engedhetjük, mert kellőleg kiképezve nincsenek, nehogy az egész gyakorlatot hátráltassák. Ezekről a tapasztalátokról bizvást tanúságot tehetek, de tanúságot tehetnek a századparancsnokok is, a kik erre nagyon is hivatottak. Hogy a közös hadseregnél az őrmesteri, illetőleg altiszti pótdíjak olyanok-e mint nálunk, arra megjegyzem, az én tudomásom szerint — még talán fix adatokkal is szolgálhatok — a honvédségnél kisebbek. Az őrmesteri pótdíjak, ha jól tudom, a honvédségnél 9 frtot tesznek ki, a közös hadseregbeli őrmesterek pótdíja pedig 17 frtot. Én azt is nagyon jól tudom, hogy ez a különbség nem az állam budgetjéből fizettetik, hanem a közöshadseregnél vannak bizonyos alapok, honnan fedeztetnek. Elnök: Kérem csak röviden tessék szavai értelmét helyreigazítani. Tóth Ernő: Ennélfogva azzal végzem mégis beszédemet, hogy nagyon jó lenne módot találni, nem bánom akárhogyan, hogy ezen pótdíjak lehetőleg egyenlővé tétessenek vagy legalább valamikép nagyobbittassanak. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Thaly Kálmán: T. ház! Itt a dandárok rovatánál veszek magamnak alkalmat arra, hogy az igen t. minister ur válaszára, a melyet nekem adni méltóztatott, ide tartozván a dolog detailjalbán, egynéhány szerény észrevételt tegyek. A t. minister ur azt méltóztatott állítani — s ezzel engem kényszeríteni, hogy pár perezre a történelem terére kövessem — hogy a féldandárrendszer 1848/49-ben a honvédségnél is már létezett. Én akkor apró gyerek voltam, tehát közvetlen tapasztalatból nem tudom, de olvastam és a mennyiben hivatkozhatom a házban jelenlévő régi honvédekre, ezt az állítást, u<ry a mint tétetett, kénytelen vagyok kétségbe vonni; hogy ez azoknál, a kik a sorhadból a honvédséghez jöttek át, igy volt, azt igenis elismerem; de a honvédek az egész téli hadjárat alatt különösen csakis mint zászlóalji egységek állottak a hadosztályok keretén belül. Még dandárokról sem igen van tudomásom — egyes előretolt positiókon kivül. A hadtestekben magukban csak hadosztályokat és zászlóaljakat ismertek akkoriban. De a féldandár — s erre helyezem a súlyt — tudtom szerint ismeretlen fogalom volt. Tehát nem a dandár, hanem a féldandár ellen van kifogásom. Tudom, hogy a dandároknak mik az előnyei. Ez ismét harczászati nagyobb egység. De hogy szükség volna féldandárra, azt tagadom, mert a dandárok keretében a zászlóalj, mint különben is határozott egység, nagyon jól megfér és megfelel a nélkül, hogy külön féldandárokra volna szükség. És azt tagadom, hogy 1848 — 49-ben féldandárok léteztek volna a honvédcsapatoknál. A mi pedig az egyenruhát illeti, a t. minister ur a részletekből kiragadott egyet és arra felelt; azt mondja a t. minister ur, hogy tűzben, az ellenség előtt a kirívó színek hátrányosak. Ezt elismerem, de én példa gyanánt említettem a honvéd egyenruhában a vörös nadrág kiküszöbölését; a súlyt azonban az 184S-iki honvédruha visszahelyezésére fektettem. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Kifejtettem az okát, hogy bizonyos jelvényeknek történelmi jelentőségük van, melyeknek visszaállítása a nemzetnek örömet szerezne a dicsőséges múltra való visszaemlékezés által. Most már megszűntek azok az idők, midőn a nemzetet ezek miatt gyanúsíthatták. Ideje volna már tehát visszahelyezni az 48 iki egyenruhát, (Élénk helyeslés a szélső baloldalon) mely áll kék nadrágból és tüzérszinü attilából, mely alkalmas a mai viszonyok közt is, mert nem rikító szinüek. A miket a lovasságra nézve bátorkodtam felhozni, én is elismerem, hogy ezen intézményünk egyike a legsikerültebbeknek. A t. minister ur azt mondta, hogy mivel magam is kitűnőnek mondottam, ennélfogva nincs szükség a részletekre, melyeket felhoztam, válaszolni. De lehet valami bármily kitűnő, azért némely aprólékos hiányok mutatkozhatnak benne, melyek javíthatók. Csakis ilyenekre mutattam rá. De nem is akarom ezekre határozottan a minister ur válaszát; megelégszem, hogy azokat a házban felvethettem és a minister ur figyelmébe ajánlhattam. Méltóztassék azokat, ha méltóknak tartja reá, meglatolni és ha e részben valamit tenni méltóztatik, a honvéd lovasság derék tisztikarának és legénységének örömet szerzünk vele. A mit az egészségügyre mondottam, abból
