Képviselőházi napló, 1884. IX. kötet • 1886. február 6–márczius 5.

Ülésnapok - 1884-184

1S4 országos ülés február 15 1888. IS 5 tétele az elégségesés hivatásának megfelelő tisztikar. Elégséges és jó tisztekkel lehet kevésbé alkalmas egyénekből is kitűnő katonákat csinálni, azokat háború idején jól vezényelni, mig ellenben a legjobb ujonczokból is rossz katonák lesznek, ha nincsenek tisztjeik. És ép azért, mert a tisztikar kiváló fontosságú minden hadseregnél, azon tiszteletteljes kérdéssel fordulok a t. honvédelmi minister úrhoz, hogy mint eddig, ugy ezentúl is kövessen el mindent a lehetősép: keretén belül, hogy a tiszti hiány mielőbb elenyésztessék. (Helyeslés a jobboldalon.) És most t. ház, abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy egy véleményen lehetek Thaly Kálmán t. képviselőtársammá]. Én is teljes elismeréssel vagyok a honvéd lovasság iránt, csakhogy ebből nem azt a consequentiát vonom le, melyet ő. Én nem azt mondom, hogy alakítsuk át a közös hadsereg lovasságát a honvéd lovasság mintájára; mert nézetem szerint ily experimentum különösen a mai politikai viszonyok közt nagyon, de nagyon is veszélyes, mintán lovasságunk egész szervezetét felforgatná és így keresztülviteléhez hosszabb idő szükségeltetnék, de igenis óhajtom azt, hogy szaporítsuk magát honvédlovasságunkat. Az imént mondtam, hogy minden nemzetnek meg vannak a maga sajátságai, az egyik a katonai szolgálat ezen ágában használható jobban, a másik pedig ismét másban. Tény, hogy Magyarországnak kitűnő lovasanyaga és kitűnő ló-anyaga is van s mindennek daczára ép monarchiánk szenved hiányt lovasságban, ép nálunk kedvezőtlen a lovasság számaránya a többi fegyvernemekhez képest. Azt a tiszteletteljes kérelme intézem tehát a minister úrhoz — ismét hangsúlyozva, hogy a mennyire a viszonyok és a helyzet lehetővé teszik — igyekezzék honvéd lovasságunkat szaporítani. Mert lovasságunk hiánya ép azon hat; lommal szemben válhat végzetessé, melynek érdekeive! a saját érdekeink leghamarább jöhetnek összeütközésbe, minthogy az óriási lovassággal rendelkezik. Thaly t. képviselőtársam egy másik megjegyzésével szemben azonban már nem vagyok azon kedvező helyzetben, hogy vele ismét egyetértsek. Kárhoztatta ugyanis, hogy a honvéd gyalogságnál behozattak a féldandárok. Én már 1879-ben hangsúlyoztam itt a házban, hogy a honvéd gyalogságnál, minthogy a zászlóaljak és dandárok közt összekötő kapocsnak kell léteznie, vagy az ezredeket, vagy a féldandárokat be kell hozni. így tehát csak következetes vagyok, ha a t. honvédelmi minister ur ezen intézkedését részemről teljesen helyeslem. Ezek után t. ház, ismétlem, hogy a költségvetést részint az előadottak alapján, részint pedig azért, mert én a honvédelmi minister ur vezetése iránt bizalommal viseltetem, elfogadom. (Helyeslés a jdbbol&'lon.) EÉPVR. NAPLÓ. 1884—87. IX. KÖTET. Elnök: Szólásra senki sem lévén feljegyezve, ha tehát szólani senki sem kivan, a vitát bezárom. B. Fejérváry Géza honvédelmi minister: T. ház! A vita folyama alatt több kérdés intéztetett hozzám, melyekre ezennel bátorkodom egész röviden válas?;olni. {Halljuk!) Először is Ernuszt Kelemen t. képviselő ur azon kérdést intézte hozzám, hogy mennyire haladt a katonai és büntető törvénykönyv ügye, miután az országos bizottságban a hadügynűnisterium részéről kijelentetett, hogy már készen van és közöltetett is a két honvédelmi ministerrel. Igen élesen bírálta a t. képviselő ur a kormány eljárását, hogy oly hosszasan tart ezen törvénykönyv előkészítő tárgyalása s ebből mindenféle következtetéseket vont le. En, t. ház, egyszerűen arra vagyok bátor utalni s azt hiszem, hogy ez magyarázatra nem is szorul, hogy még a látszólag legkisebb, legjelentéktelenebb jogi kérdésekben is néha oly körülmények merülnek fel, melyek a kérdést majdnem megoldhatlanná s az a körül fölmerült nehézségeket úgyszólván legyőzhetlenekké teszik. Annál inkább merülnek fel ily nehézségek oly nagy fontosságú műnél, minő a katonai büntető törvénykönyv, mely a katonai viszonyok mindeniegkisebb részére kiterjed úgy béke, mint háború idején; melynél szem előtt tartandó az is, hogy a katonai bűnvádi perrendtartás lehetőleg alkalmazkodjék a polgári bűnvádi eljáráshoz; szóval e tekintetben oly bonyolódott és oly nehéz kérdések oldandók meg, hogy ^zok bizonyos időt okvetlenül igényelnek. (Helyeslés jobbfelő .) Annak idején, még Horvát Boldizsár volt igazságügyi minister ur részéről előterjesztetett egy tervezet, de visszavonatott, mert nehézségek merültek fel. Most is csak arra a körülményre vagyok bátor figyelmeztetni, hogy hazánkban például a polgári bűnvádi eljárás végleg megállapítva nincs. Minthogy pedig a katonai bűnvádi perrendtartás a polgári bűnvádi eljárással szoros kapcsolatban van, az előbbit s illetőleg a katonai büntetőtörvénykönyvet előterjeszteni, mielőtt az utóbbi elkészülne, majdnem lehetetlen (Helyeslés jőbbfelol.) Ennélfogva kérem a t. házat, méltóztassék türelemmel lenni; a kormány foglalkozik a tervezettel ; sőt már a két igazságügyminister, a magyar és osztrák igazságügyminister részéről az észrevételek bekivántattak és idővel, amennyiben nálunk a bűnvádi eljárás szabályozva, lesz, remélem, azon helyzetben leszek, hogy a katonai büntető törvénykönyv iránti javaslatot előterjeszthessem. De határidőt erre, a legjobb akarat mellett sem tűzhetek ki, mert mint említettem, a jogi kérdések megoldása némelykor oly nehézségekbe ütközik, melyek a munkálat teljes elkészültét hátráltatják. (Helyeslés jőbbfelol.) Ernuszt Kelemen t. barátom hivatkozott a 24