Képviselőházi napló, 1884. IX. kötet • 1886. február 6–márczius 5.

Ülésnapok - 1884-183

1H3. országos ülés február íí. 18S«. itíá Ha tehát szólani senki sem kivan, a vitát bezárom. B. Fejérváry Géza honvédelmi minister: T. ház! Csak azon kérdésekre leszek bátor válaszolni, melyek az előttünk fekvő törvényjavaslatra vonatkoznak, mellőzve azokat, melyek szorosan nem tartoznak a tárgyhoz. (Halljuk!) Thaly és Haviár képviselő urak azon körülményeket í'ejtegelték, melyik a tavalyi ujonczozás kedvezőtlen eredményét okozták. Azokon kívül, nieiyek már felhozattak, bátor vagyok felhozni azt is, hogy az 1885-ben behívott korosztályokba estek azok is, kik 1863 és 1864-ben születtek. Méltóztatnak emlékezni, hogy az akkori Ínséges időkben sokkal kisebb volt a szülöttek száma és ezek száma is csökkent az azután előfordult ragályos gyermekbetegségek folytán. Tehát ez egyik főoka volt az ujonczozás kedvezőtlen eredményének. E mellett az 1863—4-ben szülöttek már a 2. és 3-ik korosztályban voltak, mely korosztályok tavaly, illetve két év előtt meglehetősen kimeríttettek. Áttérek most arra, a mit szintén méltóztattak felhozni, hogy az ország némely vidékén a nép elsatnyul. E részben nem osztozom ugyan teljesen Thaly képviselő ur nézetében, de kétségtelen, hogy vannak bizonyos bajok, melyek fennállanak. E tekintetben első sorba kell helyeznem egyes vidékeken a szeszes italok mértéktelen élvezetét. Erre nézve nemcsak a sorozó bizottságok polgári elnökei, hanem egyes törvényhatóságok részéről is, nevezetesen tizenegy törvényhatóság részéről felterjesztés intéztetett a nnnisteriumboz, melyben ezen körülmény kiemelése mellett a kormányt törvényes intézkedések tételére czélzó előterjesztésre is felhívják. Én e részben még az idei ujonezozási eredményt be akartam várni és be íogom várni s az arról beérkező jelentéseket a már meglevő adatokkal együtt illetékes helyre fogom juttatni a végből, hogy a mennyiben szükségesnek mutatkozik és a mennyire egyáltalában lehetséges, e tekintetben valami intézkedés történjék. (Hetyedés.) Véletlenül épen tegnapelőtt tudomásomra esett, hogy Trencsémnegyében e tekintetben nagyon üdvös mozgalom indult meg, a mennyiben ott mértékletességi egyletek alakultak s én a magam részéről iskivánatosnak jelezhetem azt, hogy azon vidékeken, ahol ily bajok mutatkoznak, a társadalom maga is közreműködjék azok orvoslása czéljából és ne várjon mindent a törvényhozási ól . (Helyeslés a jobboldalon.) A. mi továbbá Tors Kálmán t. képviselő felszólalását illeti, hogy tudniillik a honvédelmi minister önkényesen módosítja a. törvény határozatait, ; a mennyiben a férjüktől elvált nő egyetlen fiának a hadkötelezettség alól való mentességet nem adja meg, e tekintetben hivatkozom a törvényre. A védtörvény 17. §-ának 2. bekezdése határozottan kimondja: >a keresetképtelen apának, vagy özvegy anyának egyetlen fia, vagy ennek nem létében veje.< A ministernek nem áll hatalmában a törvénytől eltérni s nem törvénytől való eltérés az, hogy, az elvált nő egyetlen fia fel nem mentetik, mert épen ez volt a törvényhozás intentiója. (Igaz ! ügy van! a jobboldalon.) Méltóztatnak tudni, hogy egyes vallásfeleke. zetnél könnyű az elválás s ennélfogva visszaélésekre szolgáltathatna okot azon körülmény, ha általában az elvált nő egyetlen fiának mentessége kimondatnék. (Helyeslés a jobboldalon.) Méltánylást érdemlő esetekben nem fölmentést, hanem hosszabban tartó szabadságolást adunk és méltánylást érdemlő esetekben, a mennyiben az illető egyén a közös hadsereg létszámához tartozik, a hadügyminister ur rendesen rááll, hogy az illető egyén hosszabban szabadságoltassák; tehát tényleg az édes anya sorsán segítünk, ha, a törvényben a fölmentés kimondva nincs is. A törvénytől eltérő intézkedés azonban nem történik. (Helyeslés.) Á mi Tóth képviselő ur azon észrevételét illeti, hogy a honvédség létszámának érdekében ugy kelleoe eljárni, hogy a közös hadsereg szolgálatára nem alkalmasnak jelzett minden legény besoroztassék & honvédséghez, erre vonatkozólag kijelentem, hogy a 3-ik korosztálybeli legényekkel különben is ezen eljárás követtetik és a ki nem vétetik be a hadseregbe, ha a honvédséghez aíkai másnak találtatik, az oda be lesz véve. Az első és második korosztálybeli legénység a honvédséghez be nem vonható, a mennyiben a 3-ik korosztályban még eiőállittatik és a mennyiben akkor nem találtatik alkalmasnak a hadseregnél, a honvédséghez be is vétetik. Haviár képviselő ur határozati javaslata oda irányul, hogy a honvédelmi minister az 1885-ik évi sorozási végeredményt, még pedig sorozó járásonként kimutatva, n háznak terjeszsze elő. A t. képviselő ur ezen határozati javaslatát arra alapítja, hogy a régibb határazat oda irányul, hogy a véderő bizottságnak csakis a kerületenkénti hiány mutatandó ki. Ez tévedés, mert a véderő bizottságnak, a mint a tárgyalás kezdetével bátor voltam említeni, bemutattam a meglehetősen terjedelmes kerületenkénti kimutatást, annálfogva azt hiszem, hogy egy újabbi előterjesztés taián nem is szükséges, de nem is indokolt. Minélfogva kérem, hogy a határozati javaslatot ne méltóztassék elfogadni. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök: Az előadó ur nem kivan szólási jogával élni. Mégs ;ólási joga van Haviár képviselő urnak, nem tudom kiván-e szólani? : Haviár Dániel: T. ház! Én röviden csak