Képviselőházi napló, 1884. IX. kötet • 1886. február 6–márczius 5.
Ülésnapok - 1884-183
156 ,S5- országos ülés február 13.1S86. vát szedi magába a mindenféle betegségeknek. Ezt nagyon könnyen beláthatja mindenki. {Igaz! Igaz! a szélső baloldalon.) De hogy miért legyen szükség a futólépésben való hosszas gyakoroltatás után ezt az imént említett kúszási rendszert alkalmazni, midőn tudniillik árokpartok és más fedezések mögött hosz- j szasan a földön kell feküdniök, azt én nem Iá- j tom be. Ezt részletesen fejtegetnem a t. minister ur előtt, a ki maga is hosszasan szolgált a csapatoknál, nem szükséges; de megbocsát nekem a minister ur, ha én. kiindulva épen abból az emberiességi érzésből, a melyre ő is hivatkozott, óhajtásomat fejezem ki az iránt, hogy az ujonczbegyakorlások és különösen az úgynevezett gyakorló-menetek, „Uebungs-Marseh :i ok rendeztessenek be lehetőleg ugy, hogy az emberanyag és az egészség a csapatoknál, a mennyire csak lehető, kiméltessék. {Helyeslés a szélső baloldalon.) Még egy mód volna erre. (Halljuk! Halljuk !) A t. minister úrtól vártam, hogy talán nyilatkozni fog ebben a tekintetben, hanem mivel ő ezt nem tette, hát én egyenesen felhívom rá, hogy méltóztassék a kormány intentióit előadni; talán azon helyzetben van már, hogy itt is és nem csak a bizottságban nyilatkozhatik e részben: ha már tudniillik az újabb hadviselési mód csakugyan erőltetőbb begyakorlást kivan és ha már, a mint a közös hadügyi közegek állítják, csakugyan általában elsatnyult és degenerálódott a faj — a mit én csak részben engedek meg, általában tagadom — akkor, t. ház, minden esetre egy körülmény nyel lehetne ezen a dolgon segíteni, tudniillik a sorozás! évet cgygyel hátrább lehetne tenni: a befejezett 19. év helyett, a befejezett 20. év alkalmával hivni fel az ifjakat az ujonezozásra. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Tudom azt, hogy a védtörvény időről időre köttetik meg, 1868 — 78—8b-ra. Hát lehető, hogy lia a t. kormánynak ez intentiójában van is, talán későbben fogja ezt, például 1888-ra indítványozni, ha ugyan fogja indítványozni, de tájékozás végett felkérem a t. minister urat, hogy a t. ház tájékozása végett, tekintettel az általam jelzett igen sajnos, de nagyon fontos körülményekre, van-e szándékában ez irányú módosítást ajánlani annak idején a védtörvényen, hogy tudniillik a befejezett 20 év legyen a sorozási idői Sőt a mennyire még a mi kitűnő katonai anyagunkat ismerem, azt gondolom, hogy ha ez megtörténnék is, a mostani határidőt a katonák elbocsátására nézve nem kellene hátrább tenni, (Ugy van ! Ugy van! a szélső baloldalon), mert a két évi szolgálati idő is teljesen elég lenne, (Élénk helyeslés a szélső baloldalon) egy kifejlettebb testalkatú fiatal embernél, a ki ha egy évvel idősebb lenne, a megerőltető gyakorlatot is jobban betanulná. Azt gondolom tehát, t. ház, az ujonezozási évnek egy évvel hátrább tételével a katonai szolgálati idő is megrövidíttethetnék, tudniillik három esztendőről két esztendőre volna leszállítható. (Helyeslés a szäsö baloldalon.) Vannak törvényhatóságok, t. ház, és pedig épen a leghazafiasabban gondolkodó és legmagyarabb törvényhatóságok között, olyanok, melyeknek már feltűnvén ez a nagy calamitás, melyet a sorozások alkalmával a legutóbbi év leginkább igazol, speciális bizottságokat küldtek ki a baj okainak a maguk körében való kinyomozására. Ezen megyék közé tartozik Hevesmegye, (Halljuk! Halljuk!) az a megye, mely a honvédséghez, mint nemzeti intézményhez a maga részéről minél nagyobb contingenst óhajtott volna szolgáltatni s annak idején utasította közegeit, hogy kövessenek el mindent, a mi körükbe vág, hogy a honvédBég mentől több ujonezot kapjon Hevesmegye területén. Ily lelkes, derék hazafias megyék, melyek az alkotmányos nemzeti katonaságot, a honvédséget annyira kedvelik, bizottságokat küld tek ki s ezek most arra az eredményre jutottak, hogy ezen hatóságok, melyek igy buzgólkodtak, a következő évben megbüntettettek a t. kormány által, megmondom, mi módon (Halljuk a szélső baloldalon.) A t. minister ur tudja, hogy én is ismerem a hadképességi arány kiszámításának módját. Ez ugy történik, hogy mindig a legutóbbi három év sorozás! eredményeiből évenként újból számíttatik ki az ujonczjutalék. S ebben valóságos rabló-gazdaság követtetik, nevezetesen azt tekintik, hogy onnan végy, a hol van, vagyis a hol erősebb a faj, arra a vidékre minél nagyobb hadjutalékot vetnek ki s igy különösen a magyar faj az, mely az ország többi lakosai közt leginkább van véradóval megterhelve. Megtörtént például Hevesmegyében, hogy mivel ezen megye sok honvédet adott a megelőző években, 400 és néhány főre menő contingense felemeltetett 700 és néhány főre, szóval 300 ujonczczal meg lett büntetve. Természetesen ily eredmények után elmegy a kedvük a törvényhatóságoknak buzgólkodni arra, hogy a nemzeti katonaság, a honvédség részére minél több ujonezot adjanak. (Igaz! Igaz! a szélső baloldalon.) De sőt megtörténik, a mi Hevesben is megtörtént néhány sorozó járásban, hogy most a 700 és egynéhány ujonezot nem tudván kiállítani, ott is a 4-ik korosztály fog behivatni. Szerintem, t. ház, más módokat, igazságosabb mértékeket kellene alkalmazni, mert igy különösen a magyar faj adja meg az árát a katonáskodásnak, túlterheltetik és a munkás kezek, a fiatal erők leginkább épen azon vidékektől vitetnek el, a melyek a nyári mezei munka, a gazdálkodás idején leginkább szükséglik a munkás kezeket.
