Képviselőházi napló, 1884. IX. kötet • 1886. február 6–márczius 5.

Ülésnapok - 1884-180

gg ISO. országos ült igazolta, hogy rossz és nem czélszerű 'helyen állíttattak fel. Én tehát, t. ház, mert egyáltalában nem látom át, hogy azon érvek és adatok, melyeket felhoztam, meg lettek volna ezáfolva, kénytelen vagyok határozati javaslatomat fentartani. (Helyeslés a szélső baloldalon.) A mi pedig a t. minister urnak azon nézetét illeti, hogy ő helyesebbnek tartja az oktatásnak intensiv fejlesztését, mint extensiv ápolását és szükségesebbnek gondolja, hogy oly helyeken, is, hol már van iskola, még több állittassék: e tekintetben, bocsánatot kérek, vele határozottan ellenkező álláspontot foglalok el. Én ugyanis azt hiszem, hogy az államnak legelső kötelessége a népnek elemi oktatásáról gondoskodni. Már pedig ha 300 és néhány község van, hol egyáltalában nincs iskola, azt tartom, hogy első sorban itt és nem másutt kell iskolákat állítani azon csekély összegből, mely a t. minister urnak rendelkezésére áll. Áz, ki az elemi tanítás fontosságát érzi és méltányolja, azt hiszem, egyetért velem s az, ki tudja, hogy az irás és olvasás a gyermekeknek és felnőtteknek nemcsak szellemi látkörét tágítja, hanem az erkölcsiség és keresetképesség előmozdítására is szolgál, nem fog habozni annak kimondásában, hogy azon csekély összeg egyenesen azon községekre fordíttassák, a melyekben iskola egyáltalában nincs. Ugyanazért kérem a t. házat, hogy határozati javaslatomat elfogadni méltóztassék. (Helyeslés balfelöl.) Trefort Ágoston, vallás- és közoktatásügyi minister: T. ház! Csak egy pár szót akarok állításom igazolására felhozni. (Halljuk/ Halljuk/) Felfogásom szerint sokkal kevésbé fontos az, hogy egy községben, hol 50—60 lakos van, legyen iskola, mint az, hogy ott, hol a lakók száma 3,000 és a hol az iskolák a tankötelesek félét is alig képesek befogadni, gondoskodás történjék a szükséges iskolák felállításáról. (Helyeslés jóbbfelől.) A mi a felsőbb nép-és polgári iskolákat illeti, ismétlem, hogy ezeknél a haladás évről évre constatálva van és hogy ezen iskolák ép oly szükségesek a gazdasági és ipari fejlődésre, mint akármely más iskola. (Helyeslés jobbfélöl) Ezeket ismételve, kérem a t. házat, hogy a határozati javaslatot elfogadni ne méltóztassék. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök: T. ház! A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom, következik a szavazás. Maga a tétel, tudniillik a népnevelési szükségletre előirányzott összesen 1.100,000 forint nem támadtatván meg, azt hiszem, kijenthetem, hogy az megszavaztatik. Ezzel kapcsolatosan Irányi Dániel képviselő ur egy határozati javaslatot adott be, mely a szavazás előtt még egyszer fel fog olvastatni. február 10. 1886. Ábrányi Kornél jegyző (olvassa a határozati javaslatot.) Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e Irányi képviselő urnak most felolvasott határozati javaslatát elfogadni. Igen vagy nem? Kérem azokat, a kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik. Felkiáltások: Többség 1 Kisebbség!) Most méltóztassanak azok felállani, a kik nem fogadják el. (Felkiáltások a jobboldalon: Többség!) Azt hiszem, kijelenthetem;, hogy a határozati javaslat nem fogadtatott el. Szathmáry György jegyző (olvassa): 25. rovat. A néptanítók nyugdíjintézete segélyezésére 150,000 forint. Elnök: Megszavaztatik. Szathmáry György jegyző (olvassa): 26. rovat. A „NéptanítókLapja" kiadására 11,000 forint. Elnök: Ezen rovathoz még többen vannak fölírva s minthogy még interpellatio is van a mai napra bejegyezve, azt hiszem, a t. ház méltóztatik beleegyezni, hogy a tanácskozás folytatása a holnap délelőtt 10 órakor tartandó ülésre halasztassék, melynek napirendjére először a vallás- és közoktatásügyi ministerium költségvetése, azután az ujonczállítási törvény, végül pedig a honvédelmi ministeri tárcza költségvetése tűzetik ki. (Általános helyeslés.) Most méltóztassék meghallgatni az interpellatiót. Justh Gyula : T. ház! Oly forrásból, melynek hitelességéhez kétség nem fér, arról értesültem, hogy a t. pénzügyminister ur a pécskakoväcsházai uradalomhoz tartozó, mintegy 1,200 katastralis holdnyi, úgynevezett batonyai pusztát eladta a nyilvános árverés mellőzésével, daczára annak, hogy ezen birtok a törvényhozás által eladásra kijelölve nem volt. Ez eset, ezen hir ott ama vidéken nagy felháborodást okozott Én midőn először értesültem ezen esetről, megvallom, nem akartam annak hitelt adni, mert nem tételeztem fel, hogy alkotmányos országban a közjavak eladásánál ilyen törvény- és sz abályellenességek elkövettethetnek. De oly forrásból értesültem róla, mint előbb is említem, melynek hitelességében kételkedni nem szabad. Mégis azon reményemnek adok kifejezést, hogy a t. pénzügyminister ur ezen hirt meg fogja czáfolni és mindaddig, míg a t. minister ur felvilágosítást nem ad, a véleménynyilvánítástól tartózkodom és fentartom magamnak a bírálatot azon alkalomra, mikor a minister ur válaszát meg fogja adni. Ezúttal csak egyszerűen előterjesztem interpellatiómat, mely következőleg hangzik (olvassa) : Interpellatio a pénzügyminister úrhoz. Kérdem a pénzügyminister urat, igaz-e, hogy a pécska-kovácsházai kincstári uradalom területéből Batonya mezőváros határához tartozó mintegy