Képviselőházi napló, 1884. IX. kötet • 1886. február 6–márczius 5.

Ülésnapok - 1884-180

S80. országos ülé; addig is, mig egyik-másik fontosabb kézmű- vagy háziiparág érdekében tanműhelylyel összekötött külön tanfolyamok lesznek szervezhetők, az iparmúzeum gyűjteményeinek gyakorlati értékesítése legczélszerübben ingyenes felolvasások és szakértekezések útján lesz előmozdítható." Ezen felolvasott programm értelmében szervezendő székelyföldi iparmúzeum érdeké en a központi székelyegyleti választmány a múlt évi országos kiállítás alkalmával szerencsés volt számos és értékes mintaezikkeket, segédeszközöket, szerszámokat, részint önkéntes adakozásból, részint csekély áldozattal beszerezni; ezek elhelyezése iránt érintkezésbe tévén magát Maros-Vásárhely szabad királyi város közönségével, az a legnagyobb készséggel felajánlotta a megfelelő helyiséget, melynek első berendezésére és a leszállításra ugyancsak a székely egyleti választmány már kétezer forintot megszavazott, jövőre nézve pedig legalább ötszáz forint évi segély kiutalványozását biztosította. T. képviselőház! Hogy e székelyföldi iparmúzeum gyüjteménytára ,mely ma már a szervezés és felállítás stádiumában van, ne legyen csak -\ éka alárejtett gyertya, hogy azt puszta szemlélés kedveért lehessen naponta látogatni, hanem hogy ott az illető iparos segédek és tanonczok is kellő előkészítést és főleg a rajzban is képesítést nyerjenek, hogy az ott látott segédeszközök felhasználásával némi, a helyi viszonyokhoz mért gyakorlati eredményre juthassanak azon iparos körben, a melyre hivatásuk utalja: e végre múlhatatlanul szükséges az, a mit a t. minister ursem fog megtagadni, hogy azon gyakran sürgetett rajzterem — mert rajzoktatás nélkül az iparmuzeumi rajzgyakorlat nem is képzelhető — mielőbb létesíttessék, illetőleg ezen ipariskolának Maros-Vásárhely város közönsége által folyton sürgetett 5. és 6. osztályai lehetőleg ipartanműhelylyel, főkép pedig rajzoktatással összeköttessenek, mert e nélkül a czélnak megfelelni nem lehet. E tekintetben tudni fogja a minister ur, illetőleg tanácsosa, ki már ott is járt a helyszínelés végett, hogy erre már bizonyos alap is van. Mivel jól tudom, hogy a minister ur erre is azzal fog felelni, hogy nincs pénz, hogy ő pénz nélkül nem tehet semmit, én nem szorítkozom ez alkalommal azon többletre, mely a polgári iskoláknak ipartanműhelylyel való fölszerelése czímén föl van véve, hanem azokon kivüí, a miket Irányi t. képviselőtársam e tekintetben felhozott, újból csak arra utalok, hogy méltóztassék a fővárosi építkezéseket nem mondom megszüntetni, hanem azok fényűzési költségeiből megtakarítható részt ezen czélra juttatni, ha ugyan, a mint feltehetjük, ezen iparmúzeum sorsát is szivén viseli. Ennélfogva tisztelettel kérem a minister urat: méltóztassék a székelyföldön Maros-Vásárhelyt február 10. 1886. 95 fölállítandó iparmúzeum részére nem csak saját hatáskörében, hanem mert egy kincstárból, az adózó nép filléreiből merítenek, a földmívelési minister úrral egyetértőleg oda hatni, hogy a sürgetett ipartanműhely és ezzel kapcsolatosan a rajzterem mielőbb felállittassék, úgyszintén, hogy az iparmúzeum czélszerü berendezése, továbbfejlesztése és fentartása végett lehetőleg állami segélyről is gondoskodni méltóztassék. Ezeket, ugy Irányi határozatijavaslatát újból ajánlom elfogadásra. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi minister: T. ház! {Halljuk!) A t. képviselő ur felszólalására kinyilatkoztatom, hogy én a székelyföld közgazdasági érdekeinek előmozdítását legalább is ugy szivemen viselem, mint ő (Élénk helyeslés) és ezen szervezendő múzeum létesítését minden módon elő fogom mozdítani, nem csak mint minister, a budget keretében és saját hivatalos hatáskörömben, de egyszersmind ugy is, mint a művészeti iparegyletnek elnöke, [Élénk éljenzés) mint képviselő és a mennyire társadalmi tevékenységről van szó, a melyben mindig szeretek részt venni, mint állampolgár is. (Általános élénk helyeslés.) Nagyon örvendek, hogy az igen t. képviselő ur az iparmúzeum és az ipar mellett felszólalt. De olyan nagyon doctrinair modorban szólalt fel, mintha nekem ápen semmi fogalmam sem volna ezen dologról. Márpedig köztudomású dolog, hogy én ezen ügyekkel évek óta és előszeretettel foglalkoztam. (Ugy van! Helyeslés.) De miután a polgári iskolákról és a felső népiskolákról volt szó, vissza kell térnem egy perezre e kérdésre és e tekintetben csak azt mondhatom, a tények bizonyítják, hogy valamint a polgári iskolák, ugy a felső népiskolák növendékei is évről évre szaporodnak. Ez világos bizonyítéka annak, hogy ezen iskolák életre valók; és azt hiszem, hogy valamint a magyar nemzetnek a közgazdasági téren jövője van, ugy ezen iskoláknak is van jövőjük, mert ezek a magyar nemzet közgazdasági érdekeinek előmozdítására egészen alkalmasak. (Általános helyeslés.) Kérem a tétel megszavazását, (Helyeslés.) GÖndÖCS Benedek: T. ház! (Halljuk!Halljuk!) A népnevelés, azt hiszem, mindnyájunknak szivén fekszik. (Ugy van!) Áldozik a népoktatásra, — a mint épen említé a közoktatásügyi minister ur — a társadalom, áldoznak a felekezetek, áldozik az állam maga is, ugy ez ellen panaszt tenni nem lehet. Megvan az a közóhajtás is és megvan az a jóakarat is a ministerben, hogy ha a pénzviszonyok megengedik, e téren több történjék. Azonban nekem nem ez ellen van panaszom, hanem panaszom van az egész népnevelés ügye ellen. (Halljuk! Halljuk!) Elemi iskoláink ugy vannak berendezve, hogy azokban igen sok ta-