Képviselőházi napló, 1884. VIII. kötet • 1886. január 18–február 5.

Ülésnapok - 1884-164

76 164. oruágot fiiéi január 20. 1880. mázott. {Helyeslés jóbbfelől.) Egyébiránt biztosíthatom a t. képviselő urat, hogy a legnagyobb figyelemmel vagyok ezen egységi áraknak alakulására és a legszigorúbb utasítások vannak kiadva arra nézve, hogy a tervek teljes gonddal, figyelemmel, a helyi és műszaki szempontoknak megfelel őleg készíttessenek. (Helyeslés.) És már most térjünk át a második kérdésre. A második kérdés igy szól: „2. A minister ur mindezekre azt válaszolhatná, hogy ennek az eredménynek örülni kell, mert a győri körtöltések munkálatánál körülbelül 100,000 forint lesz megtakarítható, melyet azonban Győr város, Győrmegye és Győrsziget nem fognak megköszönni, mert a kormány ezen 426,000 forint költségösszeghez, fenti érdekeltektől, bizonyos méltányos hozzájárulást követelt, kik a fenti összegnek egy harmadát meg is szavazták s mondhatni, nagy anyagi áldozatot hoztak, ezek alapján kérdem a minister urat, ha az állampénztár ezen munkálatoknál egy százezer forintot nyerne is, miként fog az árvizsújtott érdekeltség a nyereségben osztozni, mert ha 426,000 forint erejéig lesz kénytelen egy harmadrészben participalni, akkor az érdekeltség az állam által talán egy kissé le lesz főzve?" Biztosíthatom a t. képviselő urat, hogy sem nekem, sem a kormánynak nem volt, ezélja lefőzni sem Győr városát, sem Győrmegyét, sem senkit. Kem is lesznek lefőzve, ugy a mint a tervezetek államik. Ha ugyanis, mint a t. képviselő ur fel hozza, a költségek harmadában participálnának, akkor is csak annak a költségnek harmadát viselnék, a melybe a munkálatok tényleg kerülnek. De nem is igy participalnak. Én helyesnek és természetesnek véltem, hogy Győr város, Győrsziget és ennek útján Győrmegye is participaljon a költségekben. Participalnak is, de nem valamely tőkének egyszerre való fizetése által, hanem, mint az az erre vonatkozó törvényben vagy legalább az indokolásban, mely a t. háznak benyujtatott, meg is van mondva, oly módon, hogy Győr város 34 éven át fizet fél évenkint 2,250 frtot, tehát egész évben 4,500 frtot. Győrsziget 30 éven át fizet évenkint 800 frtot, Győrmogye pedig 24 éven át szintén évenként 800 frtot. Ha ezt tőkésítjük, az egész összeghez képest elenyésző csekély összeget nyerünk. Nem hibáztatom, hogy ez igy fogadtatott el, annál kevésbé, minthogy ezt ép magam indítványoztam azon nagy súlynál fogva, melyet arra fektetek, hogy Győr város és Győrmegye megmentedének az árvíz folytonos veszélyétől. De minthogy igy állapíttatott meg, a tényleges kiadáshoz igy járulva, sem Győr város, sem Győrmegye nem lehet lefőzve. Ennyit a második kérdésre. (Helyeslés jóbbfelől.) A harmadik pont vonatkozik a felső Dunára. Engedje meg a t. képviselő ur, hogy e pontot ne olvassam fel. (Helyeslés.) Az van benne mondva, hogy az előirányzat szerint egy millióval többe kerültek volna a munkálatok, mint a mennyiért tényleg kiadattak és hogy majd ez is zavart okoz a pénzügyi viszonyokban. Itt ismételnem kell, hogy nem az okoz zavart, ha valamely előirányzatból bizonyos összeg megmarad, hanem az ellenkező. Egyéb iránt nem is egy millióval kerültek volna többe, hanem nagyobb összeggel, mert az előirányzott összeg volt 12.216,000 és néhány száz frt, a munka pedig tényleg került 9.118,000 és néhány száz frtba. Es itt is nem a műszaki tervek incorrectsége okozta ezen kisebb kiadást, hanem a munkabéreknek és az anyagáraknak nevezetes leszállása. Ezekben megfeleltem a t. képviselő ur kérdéseire és kérem a t. házat, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Helyeslés jobbfelöl.) Olay Szilárd: T. ház! Interpellatiómnak ezélja egyedül az volt, hogy a minister ur intézkedjék és kellő óvatossággal tekintsen körül, hogy jövőre a költségelőirányzati munkálatok körül az illető szakközegek lelkiismeretesebben járjanak el, mint eddig; továbbá, hogy jövőben ily felüle tes költségelőirányzatok ne készíttessenek, mert ezek azon bizalmat rontják le, amelyre a kormány szakférfiainak igen nagy szükségük van. A mi a minister ur jóakaratát illeti, azt egyszerűen tudomásul kellene vennem, hanem némely pikáns észrevételét még sem hagyhatom némi ellenészrevétel nélkül. (Derültség.) A t. minister ur hozzá intézett kérdéseim elsejére azt válaszolta, hogy ő nem oka annak hogy a költségelőirányzatok tévedésen alapulnak. (Közbeszólások a jobboldalról: Nem azt mondta!) mert ennek oka a helyi viszonyokban van és tanítást akart nekem adni az egységárakból. Én ugyan az ő tárczájával és illetőleg a mérnöki tudományokkal nem foglalkoztam, de annyittudok, hogy akkor, midőn egy napi munkabér 50 ki. és azt a költség előirányzatban a szakközegek 1 frt 50 krral számítják, akkor 33°/o kai többre (Zajos derültség. Felkiáltások: 300°/

0-kal) tehát 300%-al többre számítják s ez már nem tévedés, hanem azon sajnos szokás, hogy az állam, ha valamit vesz, rendesen háromszoros áron veszi, ha valamit építtet, háromszoros áron építteti, de ha valamit elad, rendesen háromszoros árveszte seggel adja el, hasonlítva a magán emberhez. Ezen körülmények igazolása végett hivatkozom arra, hogy a magán társulatok nem szokták magukat annyira elszámolni, mint a hogy ez az államközegeknél szokás. I

Másik kérdésemet illetőleg a minister nr azt jegyezte meg, hogy a kormánynak nem volt szándéka Győr szigetet és Győr vidékét megkáro-