Képviselőházi napló, 1884. VIII. kötet • 1886. január 18–február 5.

Ülésnapok - 1884-164

1«4. trsaéros ülés j*nsár 2ü. !SS% 07 iparkodni fog ő Felsége a nemzet óhajainak megfelelni azzal, hogy Budára teszi át főszállását és ezen nagy összegből bizonyos részt visszajuttasson a. nemzetnek. Felszólalásom másik oka az, hogy a t. niinister ur a rendj'elekkel oly visszaélésekre engedi magát ragadtatni, a melyek épen maguknak a rendjeleknek értékét leszállítják. Én ugy gondolkodom ezen rendjelek felett t. ház, hogy az olyan bizonyos szükséges rossz, arra valók/ hogy némely emberek hiúságának igénybevételével azok valami nemesebb cselekményre ragadtatnak el, áldozatokat hoznak a közügyeknek és pénzbeli áldozatokat jótékony czélokra. Ebből a szempontból a rendjeleknek nem vagyok ellene, mert emberi hiúság mindig létezett és annak felhasználása nemes czélokra nem ártalmas. De egészen máskép alakul a dolog, ugy a hogy Orbán Balázs t. barátom is említé, hogy ha ez bizonyos kormányszolgálatok megjutalmazására szolgál; ily esetben határozottan károsak a rendjelek. De az még nem volna baj, ha a rendjelek tekintélye, mely már nagyon lejárt, még jobban lejárna. De a történelmi múlt iránti tekintetből nem tartom helyesnek, hogy a nemességek adományozásával annyi visszaélés történik, mint jelenleg. Én legalább megvárom a t. minister úrtól, hogy ha valakit nemességre ajánl ő Felségének, annak legalább előéletét nézze meg, legyenfigyelemmel arra. hogy szerzett-e már az illető érdemeket a haza körül és ne gyaláztassák meg a régi nemesség azzal, hogy olyanoknak adományoztatik a nemesség, kik arra nem érdemesek. A rendjelekre nézve, ha a t. minister ur figyelemmel kiséri a lapokat, olvashatta, hogy annyira nem vigyáznak, kinek adnak rendjelet, hogy egy halott embernek adtak az utóbbi időben rendjelt; azután olyannak, kinek előélete legalább is nagyon kétes természetű. Ezeket voltam bátor a t. minister ur figyelmébe ajánlani, azonban magát a tételt megszavazom. Thaly Kálmán: T. ház! {Halljuk.) Nem szándékoztam e tételnél felszólalni, kénytelen vagyok, mint a függetlenségi pártnak egyik igénytelen tagja az előttem szólott t. képviselőtársam beszéde elején használt egy hivatkozására reflectalni, nehogy az félremagyarázásokra adjon alkalmat. T. képviselőtársam, a ki tudtommal, ez idöszerint legalább, nem tagja a függetlenségi pártnak . . . Szalay Imre: A pártnak igen, csak a körnek nem! Thaly Kálmán: ... azt méltóztatott mondani, hogy a függetlenségi párt az udvartartási költségeket évek óta nem fogadja el. Ez igy, a miirt mondatott, helyreigazítást igényel. Ha ezt a függetlenségi párt nem fogadta volna vagy nem fogadná el most sem a magyar királyi udvartartási költségeket, részünkről valaki most is bizonyára felszólalt volna; de a párt részéről e rovatnál senki sem szólalt fel. A múlt évben, igaz, történtek felszólalások, de nem azon merev irányban, mint méltóztatott hangsúlyozni, különösen arra, hogy mi az egész magyar királyi udvartartás költségeit megtagadtuk volna, nem emlékszem. A mi intentiónk híí az 1848-iki törvényekhez és azt hiszem, azon pártnak, melyhez szerencsém van tartozni, minden tagja ahhoz ragaszkodik, hogy mi igenis ő Felsége a magyar király udvartartásának költségeit ugy, mint az 1848 iki törvények rendelik, hogy tudniillik az uralkodó magyarudvart tartson és legalább hat hónapon keresztül a magyar korona tartományain belül lakjék, igenis mindenkor készséggel megszavaztuk és megszavazzuk. {Helyeslés a szélső baloldalon.) Szalay Imre: T. ház! Személyes kérdésben kérek szót. Az előttem szólt t. képviselő ur azt állította beszéde elején, hogy nem tartozom a függetlenségi párthoz. Bocsánatot kérek, a t. képviselő urnak emlékezetébe fel kell frissítenem, hogy én a függetlenségi párthoz tartoztam már akkor, midőn ő még csakugyan nem tartozott ahhoz. Thaly Kálmán: Lehet! Szalay Imre: A másik megjegyzésem az, hogy azon megjegyzés, hogy a t. függetlenségi párt ő Felsége udvartartási költségeit nem szokta megszavazni, csak lapsus linguae volt. Meg szokta azt a párt szavazni, de bizonyos kikötéssel; egy határozati javaslatot szokott beterjeszteni, melyben az említett költségnek bizonyos mérvű leszállítását kéri. így kérem szavaimat magyarázni. B. Orczy Béla, ö Felsége személye kö rüli minister: T. ház! Én ugy tartom, csak az igazságnak szolgálok, ha a képviselő uraknak az udvartartás költségeire nézve tett észrevételeire azzal válaszolok, hogy ő Felsége, mint ezt örömmel tapasztaltuk, évről-évre mindig hosszabb időt tölt az országban és ha van valaki, a ki uralkodói kötelezettségeit a legnagyobb lelkiismeretességgel teljesíti, az bizonyosan ő Felsége. (Általános élénk helyeslés.) O Felsége nem egyedül Magyarország királya, hanem monarchiánk más tartományainak gondjai is terhelik és azért nem lehet rossz néven venni, hogy tartózkodásait azon fejedelmi kötelezettségekhez méri, melyek fejedelmi uralkodási hatalmának gyakorlásában idejét igénybe veszik. Ha ő Felsége udvartartása Magyarországon van, az udvartartási költségek nagy része is természetesen itt költetik el, de e tekintetben bizonyos arányt meghatározni, azt hiszem, a gyöngédség is tiltja. {Helyeslés a jobboldalon.) 9*