Képviselőházi napló, 1884. VIII. kötet • 1886. január 18–február 5.

Ülésnapok - 1884-163

163. országos ülés január 19. 1886. 41 tehát Madarász képviselő ur általánosságban kivan szólni, őt illeti most meg a szó. Szilágyi Dezső: Kérem a t. házat, hogy egy perezre a 1 lázszabályokhoz szólhassak, azaz hogy magamat kimenthessem. Én abban a hitben voltam - sajnálom, hogy a t. elnök ur nem figyelmeztetett — hogy már az l.§-ttárgyaljuk.Kérem tehát, méltóztassék a módosítványt az 1. §-hoz beadottnak tekinteni. Thaly Kálmán: Én is azt hittem! Madarász József: T. ház! Kényszerítve érzem magamat a felszólalásra, bár itt jelenlevő barátaim egyikének nevében sem, hanem tisztán a magam meggyőződése szerint nyilatkozzam. Méltóztatnak emlékezni, hogy ugy az úgynevezett főrendiházi szervezés tárgyalása alkalmával, mind pedig akkor, midőn a t ministerelnök ur mintbelügyminister a jelen törvényjavaslatot beterjesztette, Hermán képviselőtársam és én is azon meggyőződésünknek adtunk kifejezést, hogy mi magával a népképviselettel, tehát a népképviseletet elrendelő 1848-iki törvény szellemével ellenkezőnek véljük egy új főrendiház szervezését. De a t. ház többségének bölcsessége mégis megalkotta. Kötelességszerűleg kijelentettem a jelen törvényjavaslat beterjesztésekor is, hogy e szervezést, mint a népképviselettel és a 48-iki korszak által fejlesztett haladás szellemével, a nemzet és egy nemzeti, önálló, független állam érdekével ellenkező intézmény következményét nem helyeseljük és ellene voltunk annak is, hogy ez ügy bizottsághoz utasíttassák. Ennek természetes következménye az, hogy ma, midőn a bizottság beterjesztette véleményét és a t. ház most e fölött házszabályilag is határozni fog, kötelességemnek ismerem kijelenteni, hogy ma is azon meggyőződésben élek, hogy mindazon intézkedések, melyeknek ez következménye, ellenkeznek a 48-iki népképviseleti szellemmel, a haladás követelményeivel és azért a jelen javaslatot, minte követelményekkel ellenkezőt, a részletes vita alapjául általánosságban sem fogadom el. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! Csak azt kivánom megjegyezni, hogy azt, hogy e viszony szabályoztassék, törvény teszi kötelességünkké. Azon törvény tetszhetik, vagy talán nem tetheszik valakinek; de az ezen intézkedés szükségét kimondja. Én tehát igen kérem a t. házat, hogy miután erre most már szükség van, méltóztassék a határozati javaslatot általánosságban elfogadni, hogy azután a részletekre átmehessünk. (Helyeslés.) Hermán Ottó: T. ház! Csak egyszerűen azt kivánom kijelenteni, hogy én Madarász József t. képviselőtársam nézetéhez föltétlenül csatlakozom. (Helyeslés a szélső baloldalon.) KÉPVH. NAPLÓ. 1884 — 87. VIII. KÖTST. Elnök'- Általánosságban senki sem levén szólásra feljegyezve, ha szólani senki sem kivan, a vitát bezárom. Kérdem a t, házat, méltóztatik-e a bizottság által beterjesztett határozati javaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem ? (Igen! Fem!) Kérem azokat, a kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége a határozati javaslatot elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Tibád Antal jegyző (olvassa a határozati javaslat bevezetését, mely észrevétel nélkül elfogadtatott ; olvassa az 1. §-t). Elnök: Ezen szakaszhoz két módosítvány adatott be. Az egyik, mely már felolvastatott, Szilágyi Dezső képviselő uré, mely a szöveget részben módosítja s a másik, mely tulajdonképen ellenindítványnak tekintendő, a Thaly Kálmán képviselő uré s igy szól: ,.A két ház határozatait egymással az eddigi módon közli". Rakovszky István előadó: T. ház S Azokhoz, a mik Thaly Kálmán t. képviselő ur aggodalmaira nézve már elmondattak, kevés hozzáadni valóm van. Legyen szabad azonban arra figyelmeztetnem a t. képviselő urat, hogy itt nem arról van szó. a mit az ő beszéde hangsúlyoz, hogy az eddigi mód a jegyzőknek alkalmatlan-e vagy sem, vagy hogy egyáltalában csupán az alkalmatlanság kérdése-e az, hogy a két ház ily üzenetek átvételére üléseket ne legyen kénytelen tartani; hanem fontos egyéb okok vezették az országos bizottságot, midőn ezen javaslatát megtette. Az országos bizottság e kérdést nevezetesen a parlamenti működés érdekében állónak, a munkaképesség fokozása és bizonyos tekintetben a parlament tekintélye kérdésének tartotta. Thaly Kálmán : Miért tekintélye? Rakovszky István: Épen azért hozom ezt föl, mert t. képviselő-társam bizonyos tekintetben a parlament nimbusänak lerántását látja a bizottság által javaslatba hozott módban. Én ezzel szemben viszont azt vagyok bátor kérdezni: vájjon a parlament tekintélyének emelésére szolgálnak-e azon ülések, melyek improvisalva összehivatnak ; csak azért, hogy az üzenetek átvétessenek; vájjon a parlamenti munkaképességet emelte-e azon intézkedés, hogy különösen a főrendiház minduntalan kénytelen volt egy-egy ily üzenet átvétele végett összejönni, midőn egyébként nem ülésezett volna. Mert mi volt annak következménye, hogy ha ily üzenet átvételére a főrendiház tagjai szokatlan időben kénytelenek voltak összejönni? Az, hogy összejöttek csekély számban és ha már maga ily ülés is nem volt ünnepélyes, vagy tekintélyes, ugy még kevésbé válik a parlament tekintélyére, hogy nem egy ügyet, melynek átvétele végett össze-