Képviselőházi napló, 1884. VIII. kötet • 1886. január 18–február 5.
Ülésnapok - 1884-176
175. országos ülés MiFBár * 1886. 369 hanem tettel bebizonyítani valósággal készek és képesek. (Helyeslés a szélső baloldalon.) T. ház! Még van egy pár szavam, mélyekkel beszédemet bezárom s a melyek arra vonatkoznak, a mik tegnap a vallásszabadság ötletéből felhozattak. (Halljuk!) Aminister ur. ugy mint Latinovics Gábor képviselő ur kijelentették azt, hogy ők hajlandók bizonyos keletkező vallásokat, ha hitezikkelyeiket bemutatják és azok olyanoknak ítéltetnek, hogy azok az állam és a társadalom érdekébe nem ütköznek, elfogadni. Én, t. ház, ha nem is oly mélységgel, mint Irányi Dániel t. képviselőtársam, de némileg foglalkoztam azon tünettel, melyet^eefcának neveznek. Én ezt nem tartom lelkiismereti szabadság szempontjából megítélendőnek, mert nem látok benne egyebet, csak egy kórtünetet, vagyis reaetiót azon irányok ellen, melyek jelenleg valósággal hatalmat gyakorolnak a társadalom felett. Felhozattak a nazarénusok, Itt constatalni kívánom azt, hogy a nazarénusok sectája ott keletkezett és terjed Magyarországban, a Imi a papság gazdag dotatióban részesül. Ezek székhelye az alföld, ott van püspökük és szervezetük és visszaviendő azon ellentétre, mely az egyház és a társadalom mai állása közt van, mely abban van kifejezve, hogy ma bajos vizet prediealni és bort inni. (Derültség a szélső baloldalon.) És mint a többi secta, nem csak a mely Magyarországon keletkezik és helyet kér a társadalomban, hanem az is, melyre tegnap a minister ur utalt, nem vallásbeli s nem hitbeli indokból keletkezik, hanem egy társadalmi betegség jele, mely nem más, mint a hatalmi túltengés a modern államban. Ha önök az egész társadalmat alá akarják vetni annak, hogy ne a positiv munkának, hanem a szuronyoknak dolgozzék; ha nem az erkölcsöt és becsületet teszik döntővé a, társadalomban, hanem a börse-játékot s a, mindenféle kapkodást: akkor az egyszerű ember meghasonlik s minthogy nem bir elég intelligéntiával, hogy eligazodjék az abnormitasokbau s magán segíteni nem tud, szükségképen a rossz útra tér s tévedésbe esik. Ha mi nem tudjuk elérni azt, hogy valóságos intensiv s mélyreható magyar nemzeti culturát, nem pedig külső fénytől s pillanatnyi sikertől függőt létesítsünk; akkor e nemzetnek nincs jövője. S minthogy meggyőződésem, hogy különösen a közoktatási politika az, melynek sem ezélja, sem iránya, sem meggyőződése, sem elve nincs s a melynek a könnyű szerrel való dobálózás folytán még komoly törekvését is hajlandó vagyok kétségbevonni, a budgetet egyáltalában nem szavazom meg, mert nem viseltetem bizalommal az iránt, ki azt kezeli. (Élénk helyeslés a széls" baloldalon.) Szilágyi Virgil: Alig íeJlábhadva súlyos betegségemből, igen kevés erővel rendelkezem KÉPVH. NAPLÓ 1884—87. VIII. KÖTET. arra, hogy a t. képviselőház figyelmét igénybe vegyem. Mindamellett engedje meg nekem, hogy egyetlen egy kérdésre szorítkozva, lehető rövidséggel nyilatkozzam. (Halljuk! Halljuk!) Ezt úgyszólván, kötelességemmé teszi nekem a multak története. Szólani fogok, mint mondom, egy kérdésről és ez a katholikus autonómia szervezésének kérdése. (Halljuk! Halljuk!) Két különböző fogalomkör az, a melyek mindegyike külön kiindulási pontból ugyanazon eredményre jut, arra: hogy a katholikus autonómia tervezete egy lehetetlenség. Ezen két különböző fogalomkör mindegyikére rá kívánok mutatni s néhány szót mondani arra nézve, mint tartok én mindegyikről. (Halljuk! Halljuk!) Az egyik fogalomkor szerint a katholiea autonómia lehetetlen a katholiea egyház hierarchicus szerkezete miatt. Ez a múlt ülésszakban mondatott ki és ma csakis azért szólalok fel, mert látom, hogy ezen kiindulási pont napról napra, hóm.pról hónapra tovább szövetik ezen felfogás meggyökerezhetése végett. Tudom én azt, hogy a mi hierarchicus szervezetünk olyan, mely protestáns autonómia-félét meg nem tűr. Ez nagyon természetes. Tudom azt is, hogy hierarchicus szervezetünkből nagy nehézségek támadnak, melyek megoldandók. De hogy mennyi alapossággal bir ez ellenvetés, erre nézve szabad legyen csak egyetlen momentumot felhoznom az autonomicus törekvések történetéből. Ezelőtt 17 évvel az államhatalom, a kormány részéről az episcopatussal egyetértőleg kezdeményeztetett a katholikus autonómia életbeléptetésének megkísértése. Az előkészítő congressus összehivatott, az összes püspöki kar megegyezésével jött létre a statútum, melynek alapján később a congressus megnyittatott. Ezen congressuson az összes püspöki kar jelen volt és azt az autonomisticus szervezetet, mely ott terveztetett, az összes püspöki kar minden jelen volt tagja személyes szavazással elfogadta. Tovább megyek. A eongressa;- végén az ország herezegprimásánok elnöklete alatt neveztetett ki azon küldöttség, melynek feladata volt ő Felségének az operatumot azon alázatos kérelemmel bemutatni, hogy az alkotmányos úton tárgyalta^sék Az ország herczegpriinásü ez alkalommal — nekem is szerencsém volt jelen lennem — melegen ajánlotta az autonomicus munkálatnak ő Felsége által való kegyes elfogadását é® alkotmányos tárgyaltatását. Már snost szabad legyen fölvetnem azt a kérdést, vájjon hihető-e, 47
