Képviselőházi napló, 1884. VIII. kötet • 1886. január 18–február 5.

Ülésnapok - 1884-175

332 175. országOB ülés február i 1886. magasabb cathegoriába tartoznak az illető intézetek. Miből önként következik az, hogy a magyar faj nemcsak nem idegenkedik a művelődéstől, sőt fokozott erővel igyekezik annak eszközeit felhasználni s azt ezen alkalommal annyival inkább szükségesnek tartom eonstatalni, mert még ma is emelkednek itt ott hangok, mik a speciális magyar fajtól nemcsak a műveltséget magát, hanem még a művelődési hajlamot is megtagadják. Igen t. ház! A magyar faj, valamint a politikában, az irodalomban, a tudomány és művészetek terén vezérszerepet visz, ugy a tanügy terén, miként ezen adatokmutatják, vezértényezőt képezés teljesíti ezen feladatát ugy, hogy nemcsak önmagát műveli, hanem műveli és segíti művelődni a vele egy államban törvény szerint egy politikai nemzetet képező többi hazai népfajokat is. Például 1870-ben a Királyhágón túli részekben az összes román ajkú gymnasiaíis tanulóknak 48*/°-a, a német ajkúaknak 15%-a tanult tisztán magyar jellegű középiskolákban. Ezen arányok tíz év múlva is csekély eltéréssel ugyanazok maradtak. De tovább menve, félszáznál többre megy azon állami népiskolák száma, a melyek állami pénzből tartatnak fenn, de a melyek tannyelve nem kizárólag magyar, hanem csak párhuzamosan, hol némettel, hol tóttal, hol más hazai nyelvekkel használtatik; azon községi iskolák száma pedig, melyek államsegélyben részesülnek, épen százakra megy, melyekben a tannyelv vagy nem a magyar vagy csak vegyes. És t. ház, csak nem régiben alkottuk meg a középiskolai törvényt, mely jellegkülönbség nélkül kötelezővé tette az ország valamennyi középiskolájában, 177—178 tanintézetben a németnyelv oktatását. De mindenekfelett bizonyítja az újabb alkotmányos aera civilisatorius hatását a haza minden fajára nézve az, hogy 1869-től 1884-ig, tehát 15 év alatt, a szerb ajkú tankötelesek 56%-kal, a horvát ajkúak 357" kai, a tót ajkúak 337<>-kaL a magyar ajkúak 31%-kal, a német ajkúak 29% kai s a románajkuak 20°Vkal, végül a a ruthenek 17%-kal nagyobb számban jártak iskolába. Ez azt jelenti t. ház, hogy ma az országban valamennyi népfaj jelentékenyen nagyobb számban járatja gyermekeit a művelődés hajlékaiba, tehát jelentékenyebben művelődik is. Köszönhetni pedig ezt a magyar országgyűlés által alkotott iskolai törvényeknek s azon magyar kormánynak, mely ezen törvényeket lelkiismeretesen végrehajtotta. Ilyen adatokkal szemben, melyek megczáfolhatlanok, azt állítani, a mint állítják s amint a napokban volt alkalmam olvasni — mondhatom — mély megütközéssel, állítólag még magyar részről is, hogy a magyar állam és a magyar faj hátráltatja, akadályozza a velünk egy politikai nemzetet képező többi népfajok cul túráját; valóban, ha ellenséges oldalról jön ez a vád, épen olyan tájékozatlanságot, mint rosszakaratot árul el, ha, állítólag, magyar oldalról jön, valóban annak nem lehet más alapja, a bűnös könnyelműségnél. Én nem is hiszem, hogy magyar részről jöhetett volna és íratott volna egy munka, a melyre czélozok, inkább azt gondolom, hogy magyar báránybőrbe bújt pánszláv agitátor a szerző. Nem akarok más térre menni az adatokért ennek czáfolására, csak egy rokontermészetű adatcsoportot akarok felhozni, mert igen ecclatans és meggyőző. Vonatkozik ez a sajtóra. Ha valami biztos criteriumul szolgálhat a műveltségi viszonyok megítélésére, kétségkívül a sajtó viszonyok azok. E tekintetben igen érdekes adatok vannak kezemben, Merítettem ezen adatokat idősb Szinnyey kimutatásából, a ki évtizedek óta szorgalmasan és lelkiismeretesen gyűjti ezen adatokat és valóban érdemeket szerzett, hogy ezek által fényt vetett ezen viszonyokra. Eme forrás szerint 1867. évben, tehát az újabb alkotmányos korszak első évében, volt Magyarországon német nyelven szerkesztett lap és folyóirat 51, ma van 160, gyarapodás 313*/°. Szláv nyelven szerkesztett hírlap volt 1867-ben 18, ma van 45, szaporodás 250°/°; román lap volt 1867-ben 6, ma van 27, szaporodás 450 percent. Összesen az újabb alkotmányos korszak első évében volt 79 nem magyar hirlap, ma van 242, az átlagos szaporodás 3Ü6°/o. Ha igaz volna azon vád, hogy a magyar faj és magyar állam hátráltatja, akadályozza a velünk egy politikai nemzetet képező többi népfajok culturalis fejlődését, lehetetlen volna ilyen adatokat felmutatni, akkor meglátszanék a hátráltató befolyás a sajtóviszonyokban és akkor vagy visszaesés vagy a legjobb esetben stagnatio mutatkoznék e téren. De itt sem egyik, sem másik nincs, sőt haladás, lendület constatalható. Ezzel visszatérek tárgyamhoz, nem kalandozok más téren. Civilisatorius hatását az újabb alkotmányos korszaknak, melynek bevégzett hatását, fájdalom, sokan még ma sem hajlandók elismerni, bizonyítja, hogy még 1869-ben az összes tankötelezettek 50°/«-a járt iskolába, mae százalék 79°/o-ra emelkedett, ugy hogy ma 648.000 tankötelessel több jár a művelődés hajlékába, mint ezelőtt 15 évvel; bizonyítja, hogy a tanítók száma 17,000-ről 23,000-re emelkedett, hogy a népnevelésre fordított költségek 2 millióról majdnem 13 millióra emelkedtek. Ezek képezik közoktatási viszonyaink