Képviselőházi napló, 1884. VIII. kötet • 1886. január 18–február 5.

Ülésnapok - 1884-162

äe 162. országos ülés janiur 18. 188B. szavaim helyreigazítására kérek szót. Már az igen t. pénzügyminister ur olyan állítást tulajdonított nekem, melyet magaménak el nem fogadhatok. Alkalmam leit volna szavaim értelmét rögtön helyreállítani, de miután tudtam, hogy úgyis az előadó ur következik és ismerem eljárásának természetét s tudtam azt, hogy alkalmat fog nekem szolgáltatni a felszólalásra; a liáz becses türelmével nem akartam kétszer élni. A mi először is a t. pénzügyminister ur által nekem tulajdonított állítást illeti, én erre vonatkozókig egyszerűen hivatkozom arra, amit a múltkor tartott előadásomban a hátralékokról mondottam. Eri, t. ház, nem állítottam azt, hogy helytelenül jár el a kormány, midőn az egyenes adók hátralékainak világlatban tartása végett, ha szükségesnek mutatkozik, leírásokat is eszközöl. Én egyszerűen constatáltam. hogy az 1884. évi zárszámadások alkalmával 938,000 forint hátralék törültetett és ezzel szemben a hátralékok 1.078,000 forinttal szaporodtak. Ebből következtettem azt, hogy az adóbehajtási eljárásnál kifejtett rend kii üli szigornak lehet tulajdonítani a kedvező eredményt, melyre a t. pénzügyminister ur előadásában most is hivatkozott. Á mi már most a t. előadó ur által mondottakat illeti, bocsánatot kérek, én igenis említettem a Chinában építendő vasút fontosságát, de nem hoztam kapcsolatba a folyó évi deficittel, (Ugy tan ! a baloldalon) hanem kapcsolatba hoztam azon pénzügyi politikával, a melyet én helyesnek tartok, tudniillik, a mely az állam gazdasági alapjának természetét és azt is figyelembe veszi, hogy minő gazdasági kilátásra vannak az országnak a jövőben. (Igaz/ Ugy van/ a baloldalon.) De kifogása van a t. előadó urnak az én számításaim ellen is. Azt állítja, hogy azon adatokkal, mint mégis győződött róla, az én általam eszközölt számítások nem vágnak össze. Szememre hányja, hogy én a forrást nem neveztem meg, ő megnevezi. De véleményem szerint az ő idézései is correctek, az enyéim azonban correetebbek voltak ; ő említ egy tabellát, melyre nézve nem mondja meg, melyik évi költségvetésre vonatkoznak azon számítások, én pedig megmondtam, hogy az 1885-ik évi magyar költségvetésből és a többi államok ugyanazon évi költségvetéseiből számítottam ki magam (Ugy van ! a baloldalon) és ha veszi magának a fáradságot, hogy bele nézzen azokba a költségvetésekbe, megláthatja, hogy számításaim csakugyan helyesek. Végül nevetségessé igyekezett tenni engem (Halljuk!) azért, hogy én egy lajthántúli hírlapból idézetet olvastam fel. Én egyáltalában azt tartom, (Zaj a jobboldalon. Felkiáltások: Ez nem személyes kérdés! Bálijuk!) hogy ha velünk szemben folyton a külföld közvéleményére hivatkoznak és azt mondják: hiszen csak az ellenzék festi oly kedvezőtlen színben a helyzetet, akkor teljesen jogosult, hogy ily állítással szemben mi is i közvélemény orgánumaira hivatkozunk és valamint egy pár esztendővel ezelőtt hivatkoztam a Times-nak csaknem szó szerint megegyező nyilatkozatára : kötelességemnek tartottam a t. ministerelnök urnak tavaly ellenem felhozott vádjával szemben hivatkozni azon sajtóra, melynek véleményét annyiszor szeretik mi ellenünk argumentumul használni. (Helyeslés lalfelöl.) A mi azon hangot illeti, t. ház, melyet az előadó ur velem szemben használt, én őt e téren követni nem akarom. (Élénk helyeslés balfelöl.) Én sokkal jobban tisztelem a parlamenti tárgyalások komolyságát, (Élénk helyeslés balfelöl. Mozgás és zaj a jobboldalon) hogysem azt ilyen előadással (Ellenmondások jobbfelöl.) és ilyen komolynak semmiképen sem nevezhető viselkedéssel (Ugy van! balfelöl. Zajos ellenmondások jóbbfelöl) sérteni akarnám. Elnök: T. ház! Hátra van még Heify képviselő ur zárbeszéde, melyre azonban ma már idő nincs. Most még a ministerelnök ur kíván szólani. (Zaj. Halljuk! Halljuk!) Tisza Kálmán ministerelnök: T. képviselőház ! Nem voltam a házban, midőn Szabó képviselő ur beszélt és csakis azért kérek szót — egyéb, másoktól is megszokott mindenféle támadásokra vele szemben sem fogok reflectálni — mert a képviselő ur jónak látta azr mondani, hogy a ministerelnök ur bizalmasai, intimusai között oly ember van, ki az országnak vagyonát a rendes árak egyharmadáért harácsolja el. (Felkiáltások a jobboldalon : Ki az?) Én ezt mint egy minden alapot nélkülöző rágalmat ezennel határozottan visszautasítom. (Élénk helyeslés a jobboldalon. Mozgás a szélső baloldalon.) Szabó László: T. ház! (Felkiáltások a jobboldalon : Nevezze meg! Ki az ? Nagy zaj. Halljuk !) Nincsen könnyebb dolog — és ezt már nagyon megszoktam a ministerelnök úrtól — mint visszautasítani valamit. (Zajos felkiáltások a jobboldalon : Nevezze meg ki az?) Ha tetszik, azt is megmondom. (Élénk felkiáltások a jobboldalon : Halljuk ! Halljuk ! Tessék megnevezni! Nagy zaj. Halljuk!) Hanem én nem arra kérem a ministerelnök urat, hogy utasítsa vissza vaktába, a mit én mondottam; hanem ha az én kérelmemre, melyet most a t. ház elé terjesztek, a vizsgálatot el méltóztatnak rendelni és a vizsgálat vezetésével nem engem megbízni. (Nagy derültség a jobboldalon. Halljuk! Halljuk! a szélső baloldalon) engedelmet kérek, ismerem az eltussolási apparátust is, (Elénk mozgás a jobboldalon) mondom, nem engem megbízni, de annak ellenőrzésére feljogosítani méltóztatik: ugy azt, a • mit mondottam, szavamat beváltani kötelességem-