Képviselőházi napló, 1884. VIII. kötet • 1886. január 18–február 5.

Ülésnapok - 1884-173

304; 173. országoi ülés jannár 30, 18S6. Következik a 19-ik sorjegyzékbe foglalt kérvények tárgyalása. , • Rakovszky István jegyző {díva sa) .• AlsóFehérmegye közönségének felirata az országos gazdasági válság tárgyában. Vámos Béla előadó: E kérvény a házszabályok 175-ik §-a szerint, a képviselőház 1385. évi deczember 5-én 1652. szám alatt kelt határozatához képest kiadandó a földmívelés-, ipar- és kereskedelmi ininisternek. Elnök: Kiadatik a földmívelés-, ipar- és kereskedelmi mini ter urnak. Rakovszky István jegyző (olvassa): Nyitramegye és Sopronmegye közönségei pártolják Veszprémmegye közönségének az oláh ezigányok kóbor életmódjának megszüntetésére vezető intézkedéseket kérő feliratát. Vámos Béla előadó: E kérvény a házszabályok 175. §-a szerint, a képviselőház 1885. évi deezember 5-én 1647. szám alatt kelt határozatához képest, kiadandó a ministerelnöknek, mint belügyministernek. Elnök; Kiadatik a ministerelnök urnak, mint belügyministernek. Rakovszky István jegyző (olvassa): Veszprémmegye, Mosonmegye, Trencsénmegye közönségeinek felirata, melylyel törvényhozási intézkedést kérnek az iránt, hogy mindazon községekben, a melyekben a tagosítás még nem történt meg, ennek záros határidő alatt leendő megindítása kötelezővé tétessék. Vámos Béla előadó: T. ház! (Halljuk!) Azt hiszem, feleslege.;-, hangsúlyoznom azon gazdasági szempontokat, melyekkel e hazára nézve a tagosítás keresztülvitelét általában ajánlják, minthogy csak pár nap előtt elég tüzetesen hangsúlyoztattak azok itt. Tagadhatatlan azonban másfelől az, hogy a nép nem látja be mindenütt a tagosítás gazdasági szükségét és igy óhajtandó volna annak kötelező keresztülvitele. Ezen oldalról azonban a kérvény új szempontokat is vet fel s igy a jog és igazság szempontjának szembeállítása csakugyan figyelmet érdemei. Mindezeket tekintetbe véve, a kérvény bizottság a következő határozati javaslatot ajánlja elfogadásra: „E figyelemre méltó kérvény kiadandó az igazságügyminister urnak." Elnök: Kiadatik az igazságügyminister urnak. Rakovszky István jegyző (olvassa): Pozsony szabad királyi város közönsége a törvényhatóságok és községekről szóló törvényjavaslatok mellőzésével a kormányt utasítani kéri oly újabb törvényjavaslat benyújtására, mely a kor igényeinek megfelelő, ezélszeríí reformokat tartalmaz és a városi törvényhatóságokról egészen külön, önállóan intézkedik. Vámos Béla előadó: Vonatkozással a 19Ä és 193. számú törvényjavaslatokra, kiadandó a képviselőház közigazgatási bizottságának. Elnök: Kiadatik a közigazgatási bizottságnak. Rakovszky István jegyző (olvassa): Fehér, Hajdú, Mosón, Árad és Trencsén megye közönségei pártolják Borsodmegye feliratát a műbőr-gyártást tiltó törvény alkotása iránt. Vámos Béla előadó: E kérvények a házszabályok 175. §-a szerint, a képviselőház 1885. évi deczember 5-én 1,656. szám alatt kelt határozatához képest kiadandók a földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi ministernek. Elnök: Kiadatik a földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister urnak. Rakovszky István jegyző (olvassa) : A hevesmegyei 1848—49. évbeli honvédek elaggott szegény bajtársaiknak, az állani által élethossziglan s a katonai szabályoknak megfelelően, rangfokozatos ellátásban részesítését kérik. Vámos Béla előadó: T. ház' (Halljuk!) Az 1848 — 49. évi honvédek segélyezése kérdésében a ház már kétizben hozott érdemleges határozatot, tudniillik 1867-ben november 7-én és 1881-ben április 30-án. Mindkét izben kelt határozatában kimondta azt, hogy a honvédlnubereg a haza hálájára és gondoskodására tette magát érdemessé. E határozat nem tekinthető csupán egy ülésszakra elfoglalt elvi álláspontnak. Ezen határozat a nemzeti közérzület manifestatiójának tekintendő, a melynek szellemében kell, hogy a honvédség segélyezése állandóan keresztül vitessék. Ezen felfogásnak adott kifejezést a törvényhozás azáltal, hogy 1875 óta az országos honvédsegély-egylet rendelkezésére az államköltségvetésbe évről évre bizonyos összeget vesz fel. Ily összeg a folyó évi költségvetésben is van 80,000 forinttal előirányozva. A segélyezés tehát első sorban ezen összegből lesz eszközlendő, természetes, a honvédelmi minister felelősségére, mint a kinek tárczájában ez összeg felvéve van. A segélyezés továbbá eszközöltetik a fennálló segélyalap jövedelméből, a mely segélyegylet a belügyminister felügyelete alá van rendelve. Ez a kérvény egyik oldala. A másik a segélyesés mérvére és módjára vonatkozik. Akérvéayi bizottság tekintve a kérvényt, a következő hatá, rozati javaslatban állapodott meg (olvassa): „E kérvény a képviselőház által 1867. november 7-én 1,302. jegyzőkönyvi szám alatt és 1881. évi április 30 án 5,575. jegyzőkönyvi szám alatt hozott határozatok szellemében kiadandó a belügyéi; honvédelmi ministereknek a segélyezés körül netán szükséges intézkedések megtétele végért." (Élénk helyeslés.)