Képviselőházi napló, 1884. VIII. kötet • 1886. január 18–február 5.
Ülésnapok - 1884-162
. 162. országos ülés január 18. 1886. akkor a politika, mely ezt előidézte, jó. Én többet nem kívánok. (Elérik helyeslés jobbfélöí. Ellenmondások balfelöl.) Azt mondják, ez a kormány rossz pénzügyi politikát folytat, mert az adósságok törlesztéséről nem gondoskodik, mily könnyelműen jár el, mennyivel jobbak voltak a régi viszonyok — és ezt Enyedy Lukács képviselő ur bámulatos őszinteséggel mondotta — mikor még a törlesztéses 153 milliós kölcsön kötése és az államjószägok lekötése folyt. Hát ha Gaál Jenő és Enyedy Lukács képviselő urak a törlesztést követelik, illetőleg ennek csökkenése ellen beszélnek, többet mondok, ha álláspontjuk az volna, hogy a járadékirendszer rossz, akkor érteném álláspontjukat; és akkor azon váddal élhetnének; de én azt mondom, sőt rájuk fogom és azt hiszem, hogy nem czáfolják meg, hogy ők is jónak tartják a járadékrendszert és ha jónak tartják, akkor kérdem, van-e a járadékrendszerrel szükségszerű, esedékes törlesztés egybekötve, természetéből folyik-e? Felelet nem. Es ha nem, miért hozzák fel a vádat, ha csak nem azért, hogy fölhoznak egy vádat, melyet maguk sem fogadnak el, tudniillik a vád által megróvott dolgot maguk sem fogadják el, de a vád azért megvan és terjed. Tudom, Enyedy Lukács képviselő ur olvasta az európai pénzügyek történetét és azt mondja, hogy Angliában és Francziaországban vannak és voltak törlesztés-adósságok és ezekre sinking fond, illetőleg caisse d'amortissement; de mikor az állam pénzügye rendezetlen volt s mikor azon helyzetbe jutott, hogy papírokat nem vásárolhatott vagy megszüntették a törlesztést vagy annyiban volt hátrányos azok működése, a mennyiben több adósságot kellett csinálni annak működése fentartására, mint a mennyi törlesztetett. A járadékrendszernél a törlesztésnek más módja nincs. Ennek következménye az, mit Gaál Jenő képviselő ur mondott. Más államok ugy tesznek — és ebben egyetértek vele — hogy feleslegeiket törlesztésre fordítják. Én is ezt mondom. De tudjuk mindnyájan, hogy deficitünk van. (Halljuk! Bálijuk!) Deficitünk a t. képviselő urak felfogása szerint sokkal nagyobb, mint a hogy mi állítjuk. Tehát a járadékadósság törlesztésének is elmaradása, illetőleg fel nem vételének megvan a maga oka, (Igaz! Ugy van! jobbfélöí) ennélfogva tehát a törlesztés elmaradása is csak egy vád a levegőben. (Igaz! Ugy van! jobbfelöl. Mozgás baljelöl.) Azonban tovább megyek! Azon 5 év alatt, a mióta a papirjáradék kibocsáttatott, ennek daczára is történt törlesztés, mert 59 millió forintot oly papírok törlesztésére fordítottunk, a melyek aranyban kamatoztak s igy csökkentettünk oly adósságot, a mely az agio esélyeinél fogva veszedelmesebb, mint ezen papiros. Ez magában véve is egy darab pénzügyi politika, a melyet csak jól kell megnézni, hogy az ember észre vegye, hogy annak van jelentősége. A második módja a törlesztésnek a járadékrendszernél a conversio. Ugy tudom, hogy a képviselő urak nem feledték el, hogy a 6°/o-os aranyjáradék 4%-os aranyjáradékra convertáltatott, a minek következtében 2 l /i millióval csökkentettük kamatterhünket. {Helyeslés jobbfelöl.) Azt mondják, hogy ezen kormánynak nincs pénzügyi politikája. Nagyon sajnálom t. ház, hogy a parlamenti szokások szerint interpellatióval csakis a kormánynyal és a kormánypárttal szemben szoktak élni, mert sokszor üdvös lenne az ellenzékhez is intézni interpellatiót. (Halljuk! Halljuk!) Különösen üdvös volna ez ma, mert igy megkérdezhetnők, hogy mi az ellenzéknek pénzügyi politikája. (Halljuk! Halljuk!) Horánszky Nándor t. képviselőtársam bizonyos nagyúri megvetéssel mondja, hogy — és ezt előre kell bocsátani — miután deficitünk van, ez a kormány nem tud egyebet, mint adót emelni és adósságot csinálni. (Igaz! Ugy van! balfelöl. Halljuk ! Halljuk! jobbfelöl.) Bocsánatot kérek, de hogy a kormány tud egyebet is, ezt többször voltam bátor előadni, sőt mai beszédem folyamában rámutattam egy pár eredményre. (Ugy van! jobbfélöí.) De az tény, ha deficit VEI II íiZ államháztartásban, azt máskép elenyésztetni nem lehet, mint vagy ^adókkal, vagy adóssággal. (Félkiáltások balfelöl: Es takarékossággal!) Igenis takarékossággal, de a takarékosságról már elmondottam nézeteimet és én azt hiszem, hogy a t. ellenzéknek lesz alkalma a részleteknél kimutatni tételenkint, hogy hol és mit lehet megtakarítani és hogy akkor lesz helyén ezt a kérdést alaposan megvitatni. (Helyeslés jobbfelöl.) A takarékosságon kivül csak az a két módja van a deficit elenyésztetésének, melyet Horánszky képviselő ur a kormánynyal szemben oly megvetéssel említett. Állítom, t. ház, hogy Peeltől Gladstoneig, Calonnetól Thiersig, Cavourtól Sellaig, akkor mikor deficit volt, a világ egyetlen pénzügyministerének sem lehetett más politikát követni, mint azt, a melyről a képviselő ur oly könnyedén nyilatkozott. (Helyeslés jobbfélöí.) Én megfordítom a dolgot, t. ház és felkérem önöket, méltóztassanak megmondani, hogy ezen kivül mi a t. ellenzéknek pénzügyi politikája, mert ekkor annak állását könnyen lehet erősbíteni, mivel a nemzetnek józan eszét és belátását kétségbevonni nem lehet. (Helyeslés jobbfélöí. Mozgás bal felöl.) Ha önök kézzelfoghatólag oly politikát képesek felmutatni és nagyban előirányozni, mely biztosan és biztosabban, könnyen és könnyebben vezet államháztartásunk rendezéséhez, mint az, a mely most folytattatik, meg vagyok győződve, sokkal könnyebben meg fognak szabadulni Sysiphus és Tantalus kínjaitól, mint azon az utón, a melyen most vannak. (Élénk tetszés jobbfélöí.) Én nem
