Képviselőházi napló, 1884. VIII. kötet • 1886. január 18–február 5.

Ülésnapok - 1884-170

170. országos ffllíg Január 27. 1886. 223 és kérni a t. házat, méltóztassék az indítványt, me- | lyet akkor beadtam, elfogadni. Elnök! Fel fog olvastatni az indítvány. Ibrányi Kornél jegyző (olvassa): A 100 darab személykocsi beszerzésére I. részlet 100,000 forint törültessék. B. Kemény Gábor közmunka- és közlekedésügyi minister: T. képviselőház! Szintén bátorkodom arra hivatkozni, a mit tegnapelőtt volt szerencsém a waggonok beszerzését illetőleg mondani, hogy tudniillik emlékezem én olyan esetre is, hogy nem volt elég waggon és fizettünk bérbe vettwaggonokért 1 millió, sőt 1.500,000 forintot is. (Felkiáltások balfelöl .• De nem, személykocsikért!) Nem személykocsikért, mert azokat egyáltalában nem volt szokás bérbe venni. (Ugy van! jobbfelől.) A személykocsik szaporítása szükségessé vált a jelentékenyen emelkedett személyforgalom következtében, a mely — mindamellett, hogy tavaly és tavaly előtt kivitelünk különben igen jelentékeny nem volt, mégis rohamosan emelkedett. Igaz, hogy a személyforgalomnak ezen emelkedését talán a kiállítás következményének lehetne mondani; de én azt hiszem, igen jelentékeny részben állandó fog maradni a személyforgalom nagyobbodása és emelkedése. És igy a 100 személykocsinak, mint szükségesnek megszerezhetésére a mondott összeget a t. háztól megszavaztatni kérem. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök: T. ház! Szólásra többé senki sincs feljegyezve, kérdeznem kell tehát a t. házat, méltóztatik-e a 100 darab személykocsi beszerzésére első részletül felvett 100,000 forintot megszavazni, igen vagy nem? (Felkiáltások: Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, a kik azt megszavazzák, méltóztassanak felállani. (Megtörténik. Felkiáltások balfelőh Kitébbségí) Kérem azon képviselő urakat, kik azt nem szavazzák meg, méltóztassanak felállani. (Megtörténik. Felkiáltások jobbfelöl: Többség.') A ház többsége megszavazta az összeget. (Helyeslés.) Rakovszky István jegyző (olvassa): Beruházások és új építkezések a magyar királyi állami vasutak gépgyáránál 285,000 forint, Elnök : Megszavaztatik. Rakovszky István jegyző (olvassa) .-Beruházások és új építkezések a diósgyőri vas- és aczéíjryár s barnaszénbányánál 127,000 forint. Elnök: Megszavaztatik. T. ház S Ezzel a közmunka- és közlekedésügyi ministerium költség vetésének tárgyalása be van fejezve. Következik a földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi ministerium költségvetése s azzal kapcsolatosan a bizottságnak két jelentése, természetesen az illető pontoknál. Rakovszky István jegyző (olvassa): Földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi ministerium. Központi igazgatás. Rendes kiadások:

XVIII. feje- ! zet, i. czím. Személyes járandóságok 229,969 forint. Wahrmann Mór előadó: T. ház! Azon kimerítő s részletes indokolássalszemhen. melylyel a minister ur a földmívelés-, ipar- s kereskedelemügyi ministerium 1886. évi költségvetését ellátta és azon bő adatok mellett, melyek az egyes tételek megbirálására szolgálnak, előadói kötelességem csakis arra szorítkozhatik, hogy igen röviden nagyjában érintsem meg azokat a változásokat, melyek ezen költségvetésben a múlt évivel szemben előfordulnak. (Halljuk!) Ezen változások igen lényegesek és tényleg igen nagy költségtöbbletet mutatnak fel. Emelkednek ugyanis a rendes kiadások 1886-ra 863,486 forinttal, a nyugdíjak 10,929 írttal, apadnak pedig az átmeneti kiadások 162,450 frttal, a beruházások 29 508 írttal, ugy hogy az összes kiadások'emelkedése 682,457 forint. Ezen nagyobbjjkiadásokkal szemben azonban a Bevételi előirányzat is sokkal nagyobb a múlt évinél. A rendes bevételeknél 562,803 frttaí több irányoztatik elő; ezen összegből azonban levonandó 400,000 forint, mely összeg az átmeneti kiadásoknál, mint kisebb bevétel fordul elő, minthogy a múlt esztendőben kilátásba helyezett visszafizetései az általános országos kiállítási előlegnek természetesen az 1886-iki költségvetésben elő nem fordulnak; összesen tehát a bevételek 162,803 forinttal nagyobbak, ugy hogy az egész költségkülönbözet 519,654 fortot tesz. Ezen nagyobb kiadások előfordulnak a következő czímeknél jelentékenyebb összegekben: a központi igazgatásnál 44,507 írttal, az ipar- és kereskedelmi czéloknál 3,390 frttaí, a gazdaság különböző ágainak emelésénél 39,450 frttaí, a selyemtenyésztés emelésénél 234,000 írttal, a gazdasági tanintézeteknél 89.240 frttaí. az állami lótenyésztésnél 426,657 írttal, a statistikai hivatalnál 26,340 frttaí. A többi czímeknél a kimutatott költségtöbblet csak csekélyebb összegekben fordul elő. Két tételnél azonban a költségtöbblet csakis látszólagos. A selyemtenyésztés emelésére előirányzott 234,000 frt ugyanis csak átfutó tételt képez, mert ugyanazon összeggel több van előirányozva a bevételeknél is, ugy hogy a tényleges összeg, mely a selyemtenyésztésre fordítandó, 1886-ban ugyanannyi, mint a múlt évben volt, tudniillik 15,000 frt. Ep ugy a lótenyésztés emelésére kért több összeg, szemben ez előirányzattal 426,657 frttaí, de szemben a zárszámadások alkalmával minden esztendőben kimutatott tényleges költségekkel csakis helyesbítését képezi a költségvetésnek s ezen szempontból csak örömmel üdvözölhető. A költségtöbblet, mint mondám, jelentékeny, de a pénzügyi bizottság azon szempontból indult ki, hogy szemben azon nagy feladatokkal, melyek