Képviselőházi napló, 1884. VIII. kötet • 1886. január 18–február 5.

Ülésnapok - 1884-168

1 IS, oruágoi tléc jftnmár 2i. iSSf. 181 volt, a mi indokolva van azon körülmény által, hogy azon vasutak, amelyekkel 1886-ban a pályahálózat növekedett, legnagyobb részben vicinális vasutak, tehát olyanok, a melyek a törvény értelmében az önköltségek megtérítésére kötelezve vannak. Miután tehát ezen előirányzat szerint mig a bevételek 7-17%-kal, addig a kiadások 11 -2%-kal vannak magasabban praeliminalva, mint a megelőző évben. Azt hiszem, hogy ezen előirányzat a budgetnek, illetőleg a praeliminarenak a realitása érdekében helyesen történt. •• Áttérve a bevételekre, nem kívánom a részletes számítások felsorolásával a t. ház becses figyelmét fárasztani, miután azok a bizottság jelentésében különben is részletesen fel vannak sorolva. Csak annyit kívánok röviden megjegyezni, hogy a bizottság mind a két irányban tett számítást a bevételektekintetében, amennyiben figyelembevette egyrészről a pályahálózat növekedését, combinalva a nagyobb mérvű s kilátásba helyezett teljesítményekkel és másodszor figyelembe vette a zárszámadás eredményét, nem ugyan egy év szerint, hanem három évnek az átlaga szerint, ezt combinalta a növekedett hálózattal és ezen számítás szerint 34.285,000 forintnyi bevétel mutatkozik, a melyhez még a szükséges kiegészítő összeget megadják azon nagyobb mérvű teljesítmények, a melyek kilátásba vannak véve, ugy hogy ezen nagyobbmérvű teljesítményeket akár vonatkilométerek szerint, akár ezer elegytonnakilométerek szerint számításba véve, kijön a 36 millió frtnyi bevétel. Ezzel a bizottság nem azt állítja, hogygarantiát vállalhat, akár a minister ur, akár a bizottság, hogy a 36 millió frt bevétel minden körülmények közt be fog folyni, miután ez iránt garantiát vállalni egyáltalán nem lehet. A bizottságnak feladata az volt, hogy figyelembe vegye azon számításokat, a melyek a praeliminare alapjául szolgálhatnak és miután ezen számítások helyesek, valószínűnek tartja a 36 millió forintnyi bevételt és azt elfogadásra ajánlja. (Helyeslés jóbbfelől.) A mi most a kiadásokat illeti, volt szerencsém említeni, hogy ezek pályakilométerenkint 133 forinttal vannak magasabbra előirányozva, ellenben vonat kilométerenként 2,"7 krral, ezer elegytonnakilométerenként 15 krral. Felvettetett a bizottságban azon kérdés, hogy vájjon sikerül-e ezen egységes tételekkel a vasút igazgatóságának kijönnie, tekintettel arra, hogy az eddigi tényleges eredmények azt mutatták, hogy jóval nagyobb összegre vétettek fel a kiadásoknál; mint a mennyi praeliminalva van, a bizottság daczára ennek, nem tartotta volna indokoltnak a maga részéről a kiadások emelkedését, egyrészt azért, mert a t. szakminister ur ugy nyilatkozott a bizottságban, hogy a mint az részben megtörtént, oly változtatásokat kivan tenni, a melyek egyrészről az üzletvezetésnek egyszerűsítése és olcsóbbá tételét czélozzák, másrészt pedig az, hogy megszüntessenek azon kiadások, a melyek eddig napirenden voltak. Másrészről pedig a bizottság belátta, hogy az egyes vasutak minden körülmények között képesek ezen kiadási tételekkel kijönni. Ezen két oknál fogva a bizottság elfogadta a t. minister ur praeliminareját és ezért elfogadásra ajánlja a t. háznak. (Helyeslés jobbfelöl.) Dobránszky Péter: T. ház! A magyar állam újabb haladását vasutaink nagyszabású építésével kezdette meg. Olyan fontosnak, olyan alapvető munkának tartottuk a vasútépítést, hogy a magyar állam újabb feléledésének idejétől kezdve mostanig összesen V* milliárd forintot fektettünk vasutainkba. De a mit az állam haladására, fejlődésére nézve oly nélkülözhetlennek és fontosnak tartottunk, nem teszszük azt a magyar állam egész vonalán, mert t. képviselőház, azt kell tapasztalnunk, hogy épen azon irányokban, a hol a nemzet erősödésének, sőt létének nagy érdekei feküsznek, az egész magyar vasúti hálózat kiépítetlenül, csonkán áll, zsákutakba vész. Fel kell szólalnom, kötelességem ezt tenni, mert apénzügyi bizottság általános jelentésében egy olyan kijelentés foglaltatik, a melyből azt lehetne következtetni, hogy kormányunknak ez idő szerint törekvései ez irányban, a vasutak kiépítése tekintetében, nincsenek. A pénzügyi bizottság jelentésében igy szól — a 7.lapon: „Vasúthálózatunk jelen állapotában szűkebbre szorítkozhatunk a beruházásokkal." Igen helyes! Szűkebbre kell szorítkoznunk a beruházásokkal, de csak ott, a hol az észszerű, a hol várnunk lehet, a hol a beruházás nélkülözhető; de ott, a hol a nemzet fejlődése, sőt a nemzet léte követeli a beruházásokat, ott nem szabad az áldozatoktól visszariadni. T. képviselőház! Nekem ezelőtt négy esztendővel, 1882. február 28-án volt szerencsém, a képviselőház ülésében felhívni a t. háznak a figyelmét azon nagy jelentőségű vasút kiépítésére, a mely keleti irányban van hivatva összekötni a mi vasúthálózatunkat nemzetközi nagy vonalakkal. A Maros völgyén, a székelyföldön vezetendő vonalnak sokoldalú fontosságára volt szerencsém már akkor részletesen rámutatni. Azt hiszem t. ház, ez olyan kérdés, melyet nem kell sokáig fejtegetnem. Méltóztassék csak a vasúti térképre nézni és azt fogják találni, hogy épen azon irányban, hol legfontosabb érdekeink vannak, épen a keleti irányban egész határszélünkön roppant vonalon tulaj donkép csak egyetlenegy kis jelentőségű nemzetközi csatlakozás van, Brassón át Tömösnél. A marosvölgy-tölgyesi csatlakozás nagyfontosságú azért, hogy Magyarországot a keleti piaczokkal, Romániával, a Fekete