Képviselőházi napló, 1884. VIII. kötet • 1886. január 18–február 5.
Ülésnapok - 1884-168
17! í«8. orseágos ülés január 25. 1886. részévé tétetett a ministerium költségelőirányzatának, a mennyiben a dolog természete azt megengedte. Ismeretes, hogy az államvasutak előirányzata nem ugyanazon alapon, nem ugyanazon minta szerint készül, mint a ministerium költségvetésének előirányzata, mert mig amannak az úgynevezett vasúti számlázási rendszer szolgál alapul, addig a ministerium költségvetése, az állami számlázási rendszer szerint készíttetik. A két rendszer lényegesen különbözik egymástól és mig a vasúti számlázási rendszer túlrészletes lévén, az áttekinthetést és a bírálatot meglehetősen megnehezítette a törvényhozásra nézve, addig nélkülözte egyszersmind azon fő megkülönböztetést, a mety az állami rendszernek jellemvonásátképezi, tudniillik a kiadások felosztását személyi és dologi természetük szerint. Ez volt oka annak, hogy eddig az államvasutak és gyárak költségvetési előirányzatánál: kiadási tételei egy főösszegben helyeztettek a költségvetésbe. Most e tekintetben a költségvetés egészen máskép van berendezve. A vasúti összes rendes kiadásokat a minister ur 12 fejrovatba sorozta, ezen 12 rovat szerint fognak azok megszavaztatni. Ezen főrov:; tokban különülnek a kiadások személyi és dologi természetük szerint ÍZ igazgatóságnál, üzletvezetőségnél külszolgálatnál s mindenütt meg vannak különböztetve a személyi és dologi kiadások; hasonlókép a nem tulajdonképeni üzleti kiadásoknál szintén meg vannak ezek egymástól különböztetve. Ezután következnek a tulaj donképeni üzleti kiadások a természetüknek megfelelő csoportokban: tudniillik pályafelügyelet és fentartás, állomási és menetszolgálat, vontatási és inííűeryszolgálat, anyagszertári szolgálat. Nem kívánom részletesen fejtegetni, hogy ezen első tekintetre csak alakinak látszó különbség budgetjogi tekintetben mily nagy fontossággal bir. Elégnek tartom arra utalni, hogy mig eddig a államvasutak nagymérvű kiadásai csak egy tételben szavaztattak meg; ezen tétel korlátai közt pedig a t. kormányt teljesen szabad rendelkezési jog illette meg és a törvényhozás nem volt azon helyzetben, hogy az egyes kiadásokat ugy ellenőrizhette volna, mint a költségvetés egyéb ágaiban, most, midőn a megszavazás nem egy, hanem a 12. rovat szerint történik s ezen rovatok közt az átruházási jog nem adatik meg, tehát természetesen átruházási joggal élni nem szabad, h mégis megtörténnék, akkor ez oly túlkiadásnak volna tekintendő, mely szabályszerüleg igazolandó lesz a törvényhozás előtt. " Ezeknek felemlítése után áttérve a számszerű eredményre, van szerencsém jelenteni, hogy a kormány eredeti előterjesztésében a közlekedési ministerium összes rendes kiadásai gyanánt, ide értve a vasutak és gyárak kiadásait is, 41.186,000 j frt volt felvéve, tehát 2.688,000 forinttal több a megelőző évi kiadásnál. A nyugdíjakra előirányoztatok 404,600frt; tehát 21,000 forinttal több, mint az előző évben. Bevétel gyanánt előirányoztatott 53.894,000 frt, tehát 3.425,000 forinttal több, mint az előző évben. Beruházásokra előirányoztatott 13.726,000 frt, vagyis 179,000 forinttal kevesebb, mint a megelőző évben. Az egyes kezelési ágak közül sem a nyugdíjaknak, sem a rendes bevételeknek előirányzata nem szenvedett változást; azonban a rendes kiadások és beruházásokra felvett összegek jelentékeny változást szenvedtek. Á rendes kiadásokból ugyanis törültetett 70,902 frt és igy a pénzügyi bizottság elfogadásra ajánl 41.115,270 forintot. A beruházásoknál a minister ur indítványára szintén igen jelentékeny törlések eszközöltettek. Lehetővé tette ezen törléseket egyrészről az, hogy a költségvetés elkészítése után azon tapasztalás tétetett, hogy a munkabérek csökkenése következtében egyes állami közmunkákat csekélyebb összeggel lehet keresztülvinni mint előirányozva volt, másrészről lehetővé tétetett & törlesztés annak következtében, hogy a nem nagyon sürgős munkálatok későbbi időre kalasztattak. Ennélfogva a minister ur indítványára a beruházásokból törültetett 1.600,000 frt. Miután azonban időközben bizonyos új szükségletek merültek fel, a melyekről a minister ur a bizottság tárgyalásai folyamán tett előterjesztés, mihez a bizottság hozzájárult, emelés is történt 715,0.00 frt erejéig, ennélfogva a beruházásoknál az összes tiszta törlések 885,000 forintot tesznek; hozzá adva ehhez a rendes kiadásoknál tett törléseket, összesen 955,902 forintot tesz az az összeg, melyet a bizottság e tárczánál törült. Összefoglalva most az összes kiadásait és összes bevételeit ezen tárczának, az eredmény azt mutatja, hogy az összes kiadások praeliminalva vannak a pénzügyi bizottság tárgyalásai alapján 54.361,570 forinttal, az összes bevételek 53.894,062 forinttal, tehát ezen tárczának fedezetlen szükséglete 467,508 frt, vagyis majdnem egy milióval kevesebb, mint a mennyi az eredeti kormány előterjesztésbe fedezetlen szükségletként jelentkezett. Meg kell azonban jegyeznem, hogy ezen tárczából egy jelentékeny összeg, tudniillik az államvasutaknak és a gyáraknak tiszta feleslege átvitetik a pénzügyi tárczához, ezen tiszta felesleg periig az 1886 évre praeliminalva van 15.998,000 forinttal, a mely összeg 551,000 forinttal nagyobb, mint a múlt évben e ezímen praeliminalt tiszta felesleg. Ezek után, t. képviselőház, csak annyit vagyok bátor még megjegyezni, hogy a rendes kiadásoknál emelkedés mutatkozik, különösen a folyammérnökségeknél, a postánál, a távirdánál, a vasutaknál és a gyáraknál, a mely kiadási emeli kedésekkel szemben azonban a bevételeknek is
