Képviselőházi napló, 1884. VIII. kötet • 1886. január 18–február 5.

Ülésnapok - 1884-167

144 117. omágoi ttlés i*nBár 25. 1SM. használnak fel, hanem kitesznek az idő viszontagságainak, az önkénytelenül arra a gondolatra ébred, hogy miért heverjen ott inproductive az a fel használható nagy sómennyiség és miért ne fordíttassák a gazdaközönség hasznára az állattenyésztés érdekében. Nem is kellene ingyen adni, csak az volna szükséges, hogy olcsón kapnák az állattenyésztők; igy is jelentékeny hasznot lehetne belőle húzni. Ezeknél fogva bátorkodom a következő határozati javaslatot terjeszteni a t. képviselőház elé, kérve annak elfogadását (olvassa): „Utasítsa a ház a pénzügyminister urat, hogy az állattenyésztők részére denaturalisalt és töredék-sónak olcsó áron eladásáról intézkedjék." Elnök: T. ház ! Szólásra többé senki sincsen feljegyezve. Ha tehát szólani senki sem kivan, a vitát bezárom. Szavazás előtt az előadót illeti a szó. Hegedüs Sándor előadó: T. képviselőház! Bátor vagyok egy pár észrevételt tenni azokra, a miket Orbán Balázs és Szalay Imre t. képviselő urak a költségvetés ezen tételére nézve felhoztak. (Malijuk!) A sójövedéknek pénzügyi szempontból jobb kihasználására vonatkozólag Orbán Balázs képviselő ur felhozott ugyan néhány adatot a külföldről, azonban bátor vagyok megjegyezni, hogy a mikor olyan állításokkal találkozunk, hogy Romániának ötannyi jövedelme van a sójövedékből, mint Magyarországnak, akkor valóban azt hiszem, hogy a t. képviselőház idejét pazarolnám, ha az ilyen állításuknak czáfolatába bocsátkoznám. T. képviselőtársam beszélt még a só árának magasságáról és a kedvezményes só, illetőleg a marhasó árulásának szükségességéről. A mi az előbbit illeti, bátor vagyok megjegyezni, hogy a törvények rendelete szerint azon vidékeken, melyek közül egyet felemlített t. képviselőtársam, nevezetesen Parajdon, de a többi vidékeken is, a hol általában sótermelés van, mindenütt kedvezményes áron jutnak sóhoz és merem állítani, hogy azon kedvezményes ár a mostani eredeti árhoz viszonyítva, bizonyára képez olyan kedvezményt, a milyent például képezett a 2 forintos só 1848 előtt, A másik nagyon fontos kérdés, a melyet érintettek t. képviselőtársaim, a marhasó kérdése. Ez a kérdés évek óta ugy a parlamentben, mint a pénzügyi bizottságban megvitatás tárgyát képezte és erre nézve a kormány részéről több nyilatkozat történt és ha a pénzügyi bizottság e tekintetben olyan forma határozati javaslatot nem adott be, a milyent Szalay Imre t. képviselőtársam indítványoz, annak oka az és ezt az ő határozati javaslata ellenében is fel kívánom hozni és a háznak is tisztelettel bejelenteni, a mint különben érintve is volt, hogy a kormány részéről e kérdésben tanulmányozás történt és kijelentetett, hogy a mennyiben czélszerü megoldás lesz található, igen természetes, hogy az arra vonatkozó intézkedés a törvényhozás hozzájárulásával az országban is életbe fog léptettetni. Hogy ily kérdés tanulmányozása nem könnyű dolog, azt bizonyítja más országok példája, a melyek közül legelői áll e tekintetben Francziaország, a hol e téren a legtöbb kísérlet történt. És, engedje meg Orbán Balázs t. képviselőtársam, ha ő olyan eathegoricusan állítja azt, hogy már kitaláltatott a só denaturálásának olyan módja, a mely mellett a só a marhára nézve nem egészségtelen és mégis az emberi fogyasztásra alkalmatlan és ekként a visszaélés elkerülhető: akkor méltóztassék azon illető uri embert utasítani azon jutalmak felvételére, melyek e találmányra Francziaországban és Németországban ki vannak tűzve. Mert, fájdalom — ezt constatálom és azt hiszem, ebben senki sem fog megczáfolni — hogy ezen jutalmakat eddig senki sem vette fel. Már pedig, azt hiszem, hogy ha ezt a mi kormányunkat — a melylyel szemben olyan kemény kifejezéseket használ t. képviselőtársam és mégis ilyen követeléseket formál irányában — nem is tartja képesnek arra, hogy megítélje, ha vájjon a denaturalisatio ezen módja kitaláltatott e, a külföld valamelyik kormányát és különösen a repüblicanus Francziaország kormányát arra csak elég illetékesnek fogja találni. Ennek következtében tehát azt hiszem, hogy először nem constatalható, hogy ki volna találva ennek a módja, másodszor határozati javaslattal ezt a dolgot sem siettetni, sem elsietni egyáltalán nem lehet. Miután a kormány határozott nyilatkozatot tett és a mint tudom, a külügyi kormány útján időközben felszólittattak a külföldi kormányok, hogy az erre vonatkozó javaslatok és intézkedések a magyar kormánynyal közöltessenek abból a czélból, hogy ez azoknak hasznát vegye a kérdés megoldásánál; midőn tehát a kormány ez irányban szándékot tanúsít és határozottan kinyilatkoztatja, hogy e kérdéssel foglalkozik és azt meg akarja oldani, azt hiszem, beérhetjük e tény constatálásával és annak hivatalos bejelentésével és igy a határozati javaslatot mellőzhetjük. Kérem a t. házat, méltóztassék a tételt változatlanul megszavazni és Szalay Imre t. képviselő ur határozati javaslatát az említett okokból mellőzni. (Helyeslés a jobboldalon.) Orbán Balázs: Szavaim helyreigazítása végett kérek szót. Az előadó ur, ugy látszik, nem értette meg, a mit mondtam, hogy azon egyén bemutatta magát és elkergették, visszautasították durva módon, a mint ez nálunk szokásban van. Hisz a gyufát is Magyarországban találták feí és