Képviselőházi napló, 1884. VIII. kötet • 1886. január 18–február 5.

Ülésnapok - 1884-166

1815. omzágos lléi janBár 22. 1888. 121 t. képviselő ur, hogy a tőke- és járadékadónál 2 millió önkéntes emelkedés legyen s állítja, hogy ez tisztán csak a nyilvános számadásra kötelezett pénzintézeteknél elhelyezett tőkékért fizetendő, időközben behozott adóból származott. Csak egyet feledett el a t. képviselő ur, azt, hogy ezen adó igenis 1883-ban hozatott ugyan be, de ugyanakkor eltörültetett az ezen tőkékre nézve addig fennállott 3%-os bélyegilleték. Ezt tehát le kell vonni s akkor az új intézkedés általi emelésre csak 500,000 frtot számítva, minthogy a tényleges eredmény 2 millió frt, az adónak saját expansiv ereje általi növekedésére mégis tekintélyes összeg esik. Ugy állván tehát a kérdés, hogy a t. kép 'viselő ur a házadónál elismeri az 1.900,000 frtnyi növekedést. Horánszky Nándor: Nem ismerem el! Gr. Szapáry Gyula pénzügyminister: De ezt az elért eredmény igazolja, tőkekamatés jáiadékadónál pedig szintén tekintélyes összegben állott elő az adónak önkéntes emelkedése: ha csak e két tételt vonjuk le a 11 millió frtbóL már nem maradhat 10 millió frt, mely összeget a t. képviselő UT az adótörvények által előidézett adóemelésnek állította, (Helyeslés jóbbfélöl.) A t. képviselő ur visszatért a Rába-szabályozási kölcsönre is. Erre nézve bátor voltam már a múltkor nyilatkozni, hogy az semmi ellentétben nincs az akkor beadott törvényjavaslat indokolásával és az én számításom s a képviselő ur számítása közt csak az a különbség, hogy ő a terhet ugy számítja, mintha az egész hat esztendőre kellene azt az államnak fizetni, mintha ezen összeg folytonosan terhelné az államot, holott ezen összeg évről évre fordittatik azon czélra. Szólott a t. képviselő ur a szeszadó kérdéséről is és mint tegnap is mondta, ma ismételte, hogy kívánatos volna a most tartott értekezlet alapján a szeszadó czímén előirányzott összeget lejebb szállítani. Már tegnap bátorkodtam ez iránt nyilatkozni, most pedig fentartom és újabb adatokkal támogathatom tegnapi állításom helyességét. Azon összegben, mely nem csak a múlt év eredményeiből, de az előírásból előáll, csak 1886-ban fog végleg érvényesülni az új szeszadótörvény hatása, mert a törvény 1884. októberben lépett életbe s hat havi hitel lévén, 1885-ben egészen még nem érvényesülhetett az új szeszadó pénzügyi eredménye. De szemben azzal, hogy a szesztermelés bizonyos tekintetben lejebb fog szállíttatni, áll az, hogy a tényleges előírás a mostani campagnera — mert nem lehet a naptári évet venni, hanem a termelési idényt — 12.135,000 frtot tesz, szemben az előirányzott 11.100,000 írttal, a mi már is több, mint a mennyi praeliminalva van. De ha csak magában a szeszadót méltóztatnának ugy tekinteni, mint ha aránytalanul KÉPVH. NAPLÓ. 1884—87. VIII. KÖTET, magasan lenne felvéve, méltóztassanak egy tekintetet vetni az összes fogyasztási adókra és azok eredményére, ezek alapján az előirányzatot nem lehet túlmagasnak találni, mert az 1885-iki eredmények, melyek most már ismeretesek, az összes fogyasztási adóknál üt millióval voltak kedvezőbbek az előbbi év eredményénél, tudniillik 2.379,000 írttal voltak kedvezőbbek az előirányzatnál és az 1885-ben elért eredmény már is magasabb, mint az 1886 évi előirányzat. Ezen az alapon tehát a fogyasztási adók előirányzatának magasságára következtetni nem lehet, sőt, felfogásom szerint, állítom most is, hogy ezek a lehető legnagyobb alapossággal vannak előirányozva. A képviselő ur nem tett positiv indítványt, csak a kormány figyelmét hivta fel az adórendszernek és különösen az egyes adók rendszerének megváltoztatására. Én. t. képviselőház, ha lehetne is e tekintetben némi javulást elérni, azt hiszem, hogy igen hibás intézkedés volna, évenként vagy minden második, harmadik esztendőben adóztatási rendszerünket és adóztatásunk alapját megváltoztatni, minél fogva senki ne számíthasson egy bizonyos állandóságra és semmiféle intézet ne létesülhessen a miatt, mert mindig azon veszélynek lenne kitéve, hogy minden második, harmadik esztendőben más adórendszer alatt fog állani. Azért óvatossággal kell eljárni és nem tartanám helyesnek az adórendszer gyakori változtatását. (Helyeslés jóbbfélöl.) Ajánlom az előirányzott összeg elfogadását. Horánszky Nándor: Csakis szavaim félreértése miatt vagyok bátor a Rábaszabályozásra vonatkozólag megjegyezni, hogy én számításomat i korántsem tettein a Rába-szabályozásra felvett egész kölcsön után, hanem tettem azon az alapon, a melyet a pénzügyminister ur maga is praeliminalt, tudniillik a 258-ik lapon 370,000 frt van említve, a miben nem foglaltatik benne az a quota, a melylyel a rábaszabályozási kölcsönhöz egyfelől a Rába-érdekeltek, másfelől pedig GyŐr városa járul és igy 370,000 frt lévén az összeg, melyet az állam 6 évig fizet, világos Maróthy szerint, hogy ez 3.200,000 frt és nem 1.000,000 frt, a melyre tekintettel lett a törvény megszavazva. (Ügy van! a baloldalon.) Csak ezt kívántam megjegyezni. Elnök! T, ház, szólásra többé senki sincsen feljegyezve, minthogy a tétel nem támadtatott meg, azt hiszem, kijelenthetem, hogy az egyenes adók kezelési és beszedési költségeire előirányzott 850,000 frt. Megszavaztatik. (Helyeslés.) Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa): 5. A hadmentességi díjról szóló 1886. évi XXVII. törvényczikk 6. §-a értelmében a külön alap javára fordítandó 828,535 frt. Ülnök: Megszavaztatik. 16