Képviselőházi napló, 1884. VII. kötet • 1885. szeptember 26–1886. január 16.

Ülésnapok - 1884-141

$4 Í41- »r**ftgoi iUé* a módosítványt, mert csakugyan tény, hogy a közjegyzőnek sokszor nem szorosan kiküldetésével járó másolatokat kell készítenie s a méltányosság azt kívánja, hogy ezekért neki szintén díj'járjon a megállapított díjszabályzat szerint. Lázár Ádám: T. ház! Az igazságügyminister urnak tegnap Lits Gyula t. képviselőtársamnak az előző 31-ik szakasznál történt felszólalására adott felvilágosítása engem nem egészen nyugtatott nieg. Azt méltóztatott ugyanis mondani, hogy 100 frton aluli hagyatékoknál a postadíjon és bélyegen kivül semmiféle más díj nem számíttatik, sőt még fuvarbér sem. De hogy 100 frton felül számittatik-e, arról nem szólott, pedig Lits t. képviselőtársam épen ez iránt intézett hozzá kérdést. Nagyobb megnyugtatást nyújt e részben a jelealeg tárgyalás alatt levő 32. §. utolsó bekezdése. Azt hiszem, miután ez kapcsolatban van a 31. szakaszszal, melyben a közjegyzői díjakra vonatkozó 1880. évi LI. törvényczikk 22. §-ra történik hivatkozás, épen a díjakat s ezzel kapcsolatban a vitelbért illetőleg és minthogy ez megszűntnek nyilvánittatik, ebből önként folyik, hogy a ministeri nyilatkozat a 100 frton felüli hagyatékokra is irányadó. Felszólalásom tulaj dónk épeni tárgyát azonban ezen szakasz utolsó bekezdése képezi, melyben az van mondva, hogy a 31. §. intézkedése következtében az 1880 : LI. törvényczikk 22. §-a hatályát veszti, Ezen szakasz igen természetesen a jelenleg megváltoztatott díjszabályzatról szól; ezt követik azonban a 23. és 24. szakaszok, melyek szintén a 2J. §-ra hivatkoznak és ha már ez a 22. §. megszűnik, azt hiszem nincs semmi ok arra, hogy a 23. és 24. szakaszok megmaradjanak, önként értetvén, hogy ezen törvényczikk többi intézkedései érintetlenül fentartatnak. A mondottaknál fogva módosítványom első része arra irányul, hogy ezen utolsó bekezdésben 22. §. után iktattassék be: a 23. és 24. §. és a szöveg ugy változzék, hogy : „hatályukat vesztik", további módosítványom pedig oda irányul, hogy az 1880 : LI. törvényczikk 24. szakaszának megszűnésével a jelen törvényczikkbe egy új intézkedés iktattassék be. Ugyanis azt mondja a.? idézett szakasz, hogy azon közjegyzőre nézve, ki a reá bizott hagyatéki ügyet az 1880 : LI. törvényczikk hatályba lépte előtt nem fejezte be, reá nézve az áj díjszabály irányadó. Azt hiszem, itt is ki kell mondani a törvényhozásnak, hogy azokra az ügyekre, a melyek még be nem végeztettek, többé ne alkalmaztassék és azokra nézve az új díjszabály legyen irányadó. Ezt azért szükséges kimondani, mert az új díjszabály alacsonyabb, mint az előbbi, következőleg a közjegyzőnek érdekében fog állani a régi hagyatéki ügyeket gyorsan letárgyalni, mielőtt ezen törvény életbe lép, valamint a nagy novmlter 2$. 18*6. közönségnek is érdekében áll, hogy azon hagyatékiügyek díjazása ne a régi nagyobb díjszabály szerint történjék. De a bíróságokra nézve is nagyon kívánatos az, hogy ne legyenek kénytelenek két díjszabály szerint eljárni. Mindezekre való tekintettel bátor vagyok egy új bekezdést indítványozni, kérvén a tisztelt házat, méltóztassék azt a törvényjavaslat szövegébe beiktatni. Módosításom következőleg hangzik: „Ezen új díjtételek azon örökösödési eljárásokra is alkalmazandók, melyek a közjegyzőkre már előbb bízatván, ezen törvény életbelépte előtt be nem végeztettek. (Helyeslés a szélső balon.) Az első módosításom, ismétlem, arra vonatkozik, hogy az utolsó sorban a 22. §. után a 23. és 24. szakaszok is beiktattassanak,mint amelyek szintén hatályukat vesztik. Kérem a tisztelt házat, hogy ezenmódosítványomatelfogadniméltóztassék. (Helyeslés a sxélső balon.) Teleszky István: T. ház! Én Lázár Ádám t. képviselőtársamnak különösen azon érdemleges módosítását, a mely ezen szakasznak egy új bekezdéssel való megtoldását tartalmazza, nem fogadom el. (Halljuk!) A 31. szakaszban megállapított díjszabályozás, a melyben a közjegyzők a hagyatéki ügyekben részesittetni fognak, olyan minimális, mely indokolását a körülmények figyelemben vételében és abban találja, hogy ilyen alacsony díjtételek mellett a közjegyzőket a hagyatéki ügyek ellátásával csak akkor lehet megbizni, ha a hagyatékok tömeges tárgyalása által behozzák azt, a mit a csekély díjtételek által elveszítenek és igy, ha szabad ezen kifejezéssel élnem, a sűrű garasban meg lesz szerezve az, a mi őket munkájukért megilleti. Jövőre, mikor a közjegyző e törvény rendelkezése folytán meg fogja kapni az Összes hagyatéki ügyeket, el lesz tűrhető azon állapot, mely a 32. §-ban, hol sem fuvardíj, sem más nem állapittatik meg, mondhatom, igen alacsony díjtételek mellett követeli a közjegyzőktől a hagyatéki ügyek ellátását. De hogy ez a múltra nézve is visszaható erővel bírjon, az nagyon igazságtalan lenne, kivált ha a közjegyző csak egy pár hagyatékot kapott a múltban, azokat már letárgyalta és talán már csak egy csekély póttárgyalás, vagy a beszavatolás, avagy a gyámhatóság nyilatkozata szükséges. (Helyeslés a jobboldalon) Lázár Ádám: Nem arról van szó! Teleszky István: De engedelmet kérek, megértettem, hogy miről van szó, arról, hogy mindazon ügyekben, melyekben az örökösödési eljárás be nem fejeztetett, már az új díjszabályzat alkalmaztassék. Én ezt részemről egyáltalában el nem fogadhatom. Azt gondolom, hogy az igazság és a méltányosság azt hozzák magukkal, hogy ha a köz-