Képviselőházi napló, 1884. VII. kötet • 1885. szeptember 26–1886. január 16.

Ülésnapok - 1884-136

u !!M, r>r*ü4ge* ÍJés oktobor 8. ISSf. ges értekezletre ma délután 4 órakor a kép- | viselöházban megjelenni szíveskedj ének. Továbbá ugyancsak a jegyzői kar jelentése szerint a VI. bíráló bizottság tagjául Kállay János képviselő ur választatott meg. Kállay János képviselő ur jelen lévén, a legcélszerűbb lesz, ha az esküt most mindjárt le is teszi. Tibád Antal jegyző (olvassa az esMmintát, a melyet Kállay János utána mond). Elnök: Következik a gazdasági bizottság 180. számú jelentése a képviselőháznak 1885. évi szeptember havi költségvetéséről. Tibád Antal jegyző (olvassa a képviselőház szeptember havi költségelőirányzatát). Elnök: Ha nincs észrevétel, a képviselőház szeptember havi költségvetése 83,303 forintban el­fogadta tik. Tibád Antal jegyző (olvassa a képviselőház október havi költségvetési előirányzatát). Elnök: A képviselőház október havi költség­vetési előirányzata is 88,269 forintban elfogadta­tok és ez összegek folyósításával az elnökség meg­bizatik. Tibád Antal Jegyző (olvassa a képviselő­ház pénztárának 1885. évi május, június, Julius, augusztus és szeptember havi kiadásairól szóló ki­mutatását). Elnök: Ha nincs észrevétel, a képviselőház pénztárának imént felolvasott kimutatása tudomá­sul vétetik. Következik napirend szerint az 1884, évi április hó 9-én Franczia országgal kötött hajózási egyezmény beczikkelyeséséről szóló törvényjavas­lat harmadszori felolvasása. Tibád Antal jegyző {olvassa). Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a Francziaországgaí kötött hajózási egyezmény beezikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot har­madszori felolvasásában végleg elfogadni? (Felkiáltások: Elfogadjuk!) Azt hiszem, kijelent­hetem, hogy a törvényjavaslat végleg megsza­vaztatott és tárgyjslás és szíves hozzájárulás végett a méltóságos főrendekhez átküldetni határoz­tatik. T. ház! Minthogy a főrendiház ma 11 órakor ülést tart, ezélszerü lenne, ha méltóztatnék a t, ház a közös ügyek tárgyalására megválasztott bizottság tagjairól, valamint a most harmadszor megszavazott törvényjavaslat elfogadásáról szóló jegyzőkönyvi pontokat azonnal hitelesíteni, hogy a főrendiházhoz nyomban átküldeni lehessen. Nem különben czélszertí lenne hitelesíteni a ház gaz­dasági bizottságának jelentéséről szóló jegyző­könyvi pontot is, hogy az illető összegek azonnal folyóvá téthessenek. (Helyeslés.) Szathmáry György jegyző (ohassa a jegyzőkönyv e^mi tárgyakra vonatkozó pontjmt). Elnök: Ha nincs észrevétel, a jegyzőkönyv e három pontját hitelesítettnek jelenítem ki, Következik az igazságügyi bizottság jelen­tése „a katonai (honvéd) hatóságok által közigaz­gatási úton hozott kártérítésben marasztaló hatá­rozatok hatálya és megtámadhatása tárgyában" beadott törvényjavaslat iránt. Azt hiszem t ház, a törvényjavaslatot fel­olvasottnak tekinteni méltóztatik és igy az álta­lános vitát megnyitom. Első szó a bizottsági előadót illeti. Popovics Vazul előadd: T.képviselőház! Mint a szőnyegen lévő törvényjavaslat indokaiból meg­győződni méltóztatott, a katonai igazgatás részére kötelező számadás keztdési szabályoknak módo­sítása szükségessé tette, hogy a közigazgatási úton hozott kártérítésben marasztaló határoza­toknak hatálya és megtámadhatására nézve az eddig dívott intézkedések a változott viszonyok­nak megfelelőleg módosíttassanak. Czélja tehát e törvényjavaslatnak az, hogy a szent István koronája területén elhelyezett hadtestekhez tartozó s tényleges katonai kötelék­ben álló honfitársaink ugyanazon előnybea ré­szesüljenek, melyben a monarchia másik felébem elhelyezett hadtestekhez tartozók részesittetnek. Értve, hogy a tényleges katonai kötelékben álló s katonai kincstár irányában kötelezettségben létező, a katonai hatóság által közigazgatási úton kártérítésben elmarasztalt egyén, netán vélt sértett jogai iránti jogorvoslatot a független hazai bíró­ságaink előtt érvényesíthesse egy, de más részről czélja még az is, hogy a hadügyi kormányzat közös voltánál fogva a javaslatban foglalt intézkedések a monarchia másik fele törvényhosásával egyönte­tűleg döntésének el. Fontos tehát ezen törvényjavaslat a felhozat ­takon kívül még azon indoknál fogva is, hogy az abban felhozott kérdések hazánkban még eddig törvényhozásilag rendezve nem lettek s most ren­deztetvén, az igazságszolgáltatásunk keretének egyik hézagát pótolni hivatva lesz. A mi pedig magát a törvényjavaslat tartalmát illeti, az helyes elveken alapuló intézkedéseket foglal magában és épen azért az honvédségünk­nél is alkalmazásba vétetni fog. Hogy helyes elveken nyugszik, kitűnik már onnan is, hogy még egy részről a felelősségei ter­helt egyént a téves indokokból történt elmarasz­talás ellen védelembe veszi, addig szem előtt tartva a kincstár érdekét, módot s alkalmat nyújt a kincs­tárnak arra nézve, hogy követelését bizonyos ese­tekben jogerős ítélet meghozatala előtt is biztosít­hassa. De előnyös a jelen törvényjavaslat még azért is, mert a bíróság felruháztatott azon joggal, hogy oly esetekben, melyekben meggyőződik, miszerint a kötelesség megszegéséből a kárnak okvetetlenül

Next

/
Oldalképek
Tartalom