Képviselőházi napló, 1884. VII. kötet • 1885. szeptember 26–1886. január 16.

Ülésnapok - 1884-133

133. országos ülés október 3. 18S5. m kormánya nyíltan megmondta azt a nézetét, hogy a szerződéssel ellenkező állapot létrejöttével szem­ben a feladat az, azt „lehetőleg" a szerződés többi határozatával összhangba hozni, a mi előre meg­engedi azt, hogy ily létrehozott bevégzett tények már előre elismerésre számítsanak. Hol mondatott meg ez nyíltan, azt nem tudom, a delegatio előtt tett nyilatkozatban hiában keressük. Annyi bizonyos, hogy ily nyilatkozat teljesen összeegyezhetlen tartalmában és szellemében azzal, a mi a delega­tióban tétetett. • A t. ministerelnök ur a múltra vonatkozó kérdésekre azt mondja, hogy egyetlen egy hatal­masság sem birt tudomással arról, hogy a ruraéliai csíny meg fog történni. Hiszen kérem nem arra volt irányozva kérdésünk. Ily kérdésre a kormány nem is felelhet s nem is tudom, honnan meríti ezt a biztosítást: hanem kérdésünk az volt, ez az eshe­tőség, melyre irányzott törekvéseket tudták, téte­tett megbeszélés s megállapodás tárgyává és erre kikerüli inkább mint megadja a feleletet: de igenis felvilágosítást ad arra nézve, hogy mi volt kezdettől fogva a monarchia kormányának nézete szemben az ismert egyesítési törekvésekkel és hozzátette, hogy erről a bolgár kormány is érte­sülhetett és nem hiszi, hogy abból bátorítást merí­tett volna. Én pedig ugy tartom, hogy igen. Azt hiszem, hogy ha három nagyhatalom hivatalosan proklamált szerződés fentartó politikája mellett nem csinál titkot abból, hogyha e szerződés egyik pontja belső zavarok folytán felforgattatik, akkor arra fognak igyekezni a nagyhatalmak, hogy az újonnan creált tény lehetőleg összhangba hozassék a szerződés többi határozataival, ez tulaj donkép a szerződés fentartó politika cserbehagyásának ki­látásba helyezése, ez nyílt és egyenes bátorítást tartalmaz bevégzett tények létrehozatalára, mi­helyt az aspiráló kürök arra taníthattak, hogy köz­vetlen érdekelt nagyhatalmak egyikének párt­fogását birni fogják. A minister ur felelete még arra is látszik mu­tatni: hogy a monarchiánk kormánya a szer ződés határozatait egymással solidaris összefüggés­ben állóknak tartotta, mert említi, hogy valamely pontban változás közbejötte szükségessé fogná tenni az egyensúly újrarendezését is. Ha igy vé­lekedtek és ily eshetőségre sem megbeszélés, sem megállapodás nem történt: akkor tudnivaló, hogy az a politika, mely a skiernieviczi találkozás után mint a szerződést biztosító konzervatív politika ajánltatott és jelöltetett meg előttünk, ez tulajdon­képen egy üres és tartalmatlan politika, mert az egyetértés és harmónia a nagyhatalmak közt csak addig állapíttatott meg, mig belső zavarok folytán, az az, az ottani népek által a szerződéses állapo­ton változás nem tétetik. És erre az esetre a nagy­hatalmaknál semmiféle egyetértés nem létezett; hanem fenn volt tartva, hogy mindegyik a maga KÉPVH. NAPLÓ. 1884—87. VII. KÖTET. j érdekei, aspiratiói, történeti hagyományai szerint I kísérelje meg kizsákmányolni az ily módon létrejött | változást. Hogy ebben a politikában a szerződési állapotok fentartását biztosító erő nem foglaltatik | és hogy ezt a politikát oly czím alatt és oly irány­j 1 zatúnak kiadni szabad nem volt: az iránt én ezen felvilágosítás után kételyt nem táplálok. (Helyeslés a baloldalon.) Nincs szándékom t. ház, bármely irányban túlozni. De az említettekben azon állításom teljes igazolását látom, miszerint a skierniewiczei talál­kozás valóban rontó befolyással birt a balkánfél­szigeti állapotok megszilárdulására. Mert ha amint a ministerelnök ur mondotta, nem is csináltak ebből I a nagyhatalmak titkot. . . Tisza Kálmán ministerelnök: Soha! Szilágyi Dezső: Hogy ezen szerződési álla­potok felforgatásával létrejövő tény elismerése nincs kizárva. Ugy ebben a „nem titkolt" nézetben praemium kitűzése foglaltatott minden oly felfor­gató törekvésre, mely valamely közvetlen egyetértő nagyhatalom érdekkörével, traditionalis politiká­jával és czéljaival azonosítani tudta magát. Ugyan | kérdem mindenkitől, hogy nem természetes hatása . volt-e az ily összeköttetésbe való bemenetelnek az, hogy az egyetértést ugy magyarázták, hogy a merészebb és agressiv természetű vállalkozó poli­tikája az, a mely végsikerre számíthat? A t. ministerelnök ur a jövőre nézve is nyi­latkozott. Tisza Kálmán ministerelnök: Nem nyi­latkoztam ! Szilágyi Dezső: Bizonyos a jövőre irányuló kérdésemre némi nyilatkozatot mégis mondott, a mint ki fogom mutatni. Mindenek előtt óhajtanék egy félreértést, nézetem szerint egy téves impressiót az elmékből eltávolítani. (Halljuk ! a baloldalon.)' A t. minister­elnök ur válasza arra látszik utalni, hogy Török­országnak ezen egyesítés tényével szemben szer­ződési jogának gyakorlására politikailag is szabad kéz van fenhagy va és ugy nyilatkozott, hogy ebben őt sem a monarchia kormánya gátolni nem kívánja, sem a monarchia kormányának nincs tudomása arról, hogy ebben az esetben valamely hatalom a neutralitásból kilépni szándékozik. Ezen okosko­dás arra látszik utalni, mintha pnsztán a török hatalmon múlna szerződése jogának gyakorlása. De ezzel ellentétben áll az a tudósítás és a t. ministerelnök ur talán most meg fogja czáfolni, hogyime a monarchia kormányakijelentette, hogy Törökország szerződési jogátgyakorolhatja ugyan, de egyszersmind említé, hogy nem tanácsos ezen joggal élni, hogy hasonló tanácsot adott Német­ország kormánya is és hogy ha nincs is tudomása a monarchia kormányának arról, hogy Törökország I fegyveres beavatkozása Oroszországot neutralitása

Next

/
Oldalképek
Tartalom