Képviselőházi napló, 1884. VII. kötet • 1885. szeptember 26–1886. január 16.
Ülésnapok - 1884-160
160. országos ülés január 15. 1SS6. 351 zérelve tesz ily lépést, ezen lépésének csakugyan lesz is üdvös következménye. Azonban sajnos, ennek épen az ellenkezője állott elő. Nem fogok azon számadatok felsorolásába bocsátkozni, melyeket e házban előttem már sok szónok felemlített, csak a főbb tényezőket kivánom elősorolni. (Malijuk.) Az 1868-tól 1874-ig terjedő időszakban, tehát azon időszakban, melynek gazdálkodását a Tisza-kormány, vagy Tisza-regime — ha már az egész 10 évi időszakról akarok szólani — folyton könnyelműnek, elítélendőnek, ostorozandónak nyilvánította, átlagos defieitjei nem voltak nagyobbak 12.600,000 frtnál, mig ellenben azon 10 év alatt, mely a Tisza régimére esik, az átlagos deficit 42'4 milliót, azaz 42 és fél milliót tett. Tehát ezen évtizednek átlagos deficitje a Deák-párti kormánynak átlagos deficitjéhez képest növekedett 30 millió frttaí. Ez azon gazdálkodás, melyet a nem könynyelniü, a nem meggondolatlan, melyet az önfeláldozó Tisza-regime ért el és pedig oly körülmények közt, melyek sokkal inkább indokolják, hogy ostoroztassanak az ő tettei, mint a hogy indokolva volt az, hogy ő ostorozza a Deák kormány eljárását. Mert azon tévedésekre, miket a Deák-kormányok elkövettek, én egyáltalában nem érzem magamat hivatottnak azon hibák védelmezésére, de csak összehasonlítás végett hozom fel, található két mentség. Az egyik az, hogy azok a kormányférfiak tapasztalatlanok voltak. Mint egészen új emberek ültek be Magyarország kormányszékeibe, a nélkül, hogy a multakra, a nélkül, hogy a kormányzat terén tett tapasztalatokra hivatkozhattak volna. Továbbá rendkívüli szerencsés körülmények közt indították meg kormányzatukat. A 67-iki bő termés 14—15 frtos búzaárak mellett, a zárszámadásokban tapasztalt fölöslegek csakugyan bátorságot adhattak azon férfiaknak, hogy ezen országnak gazdasági és pénzügyi restauratióját nagyobb áldozatokkal is megkoezkáztassák; az adóforrások sem voltak még kimerítve és egyáltalában a körülmények olyanoknak mutatkoztak, hogy csakugyan lehetett valamit merészelni, rescirozni. De a Tisza-kormány már ugy vette át az állam kormányát és akkor vette át, mikor hét évi tapasztalatra visszatekinthetett és mikor egy pusztító válságnak befolyása alatt volt az ország. És mikor t. ház, már tapasztalhatta azt, hogy a meggondolatlan, az ország erejével nem számító kezeléssel hova viszik az országot, ennek daczára nem tanult semmit ezen tapasztalatból a Tiszaregime, sőt ellenkezőleg ugyanazon hibákat követte el, melyeket az általa megbuktatott Deákpárti kormányok elkövettek és elkövette azokat fokozott mértékben. (Igás! Ugy van! a szélső baloldalon.) T. ház! Igen jellemző és úgyszólván illustratiója az egész kormányzatnak és e kormányzat pénzügyi eredményének az, hogy a rendes keretekben a Tisza-regime alatt 1876 óta a rendes kiadások 103 millióval, a rendes bevételek 117 és Vä millióval emelkedtek. Közbevetőleg meg kell magyaráznom és igazolnom, hogy miért választottam az 1876. évet az összehasonlítás alapjául. Tettem ezt, mert objective akarok szólni, mert nem akarok a Tisza-regime rovására irni semmi olyat, a mi az ő rovására nem tartozik. Az 1874. vagy 1875. évi előirányzat nem a Tisza-regime müve; mert mikor a Tisza-kormány elvállalta a kormányzatot, neki a költségvetést tényként el kellett fogadni, ő 1875-ben gyökeres átalakítást a költségvetésen nem vihetett keresztül és azon adótörvények, melyek hivatva voltak az államháztartás rendezését előidézni, 1875-ben keletkeztek, tehát jakkor még teljes hatásukban nem érvényesülhettek. Ez az indoka annak, hogy az összehasonlítás alapjául az 1876. évet vettem, a mely év a Tisza-regimenek hü kifejezője, a hol minden érvényesült, a mi az ő politikáját vezérelte. Tehát 1876-hoz képest a rendes kiadások 103 millióval, a rendes bevételek 117V2 millióval emelkedtek. De mi az eredmény? Az, hogy eltekintve minden egyébtől, a bevételek absolut, nem viszonylagos emelkedése folytán a helyzetnek 14V2 millióval kellett volna javulni. 1876-ban a deficit 8 millió volt és ha hozzá veszem a póthiteleket Í2V» milliót tett. Az 1876-iki év volt a kiábrándulás első éve, a Tisza-kormány csalódásainak első éve, mert mig a rendes bevételek 10 millió felesleggel voltak előirányozva, addig a tényleges bevétel 9 millióval volt kevesebb, tehát a Tisza-regime 19 millióval számította el magát, csak ennyivel csalódott azon jó kormányzat, a mely azért ütötte ki a Deák-kormányt a nyeregből, mert szerinte nem tudott elég jól számítani. Tehát 1876-ban a zárszámadási deficit 31 milliót tett. Ha most összehasonlítom ezt az 1886-iki deficittel, milyen eredményt fogok találni? Én nem akarok belemenni annak vitatásába, hogy mi a deficit és mennyi a deficit, én elfogadom a mint Helfy t. képviselőtársam számította, hogy 42 millió a deficit, de az összehasonlítás alapjául az előadó ur kedvéért elfogadom azt is, a mit ő mutatott ki apró számmal deficitnek. De bármily számítás szerint, azt találom, hogy az államháztartás végeredménye a helyett, hogy a jövedelmek szaporodása folytán 14Vä millióval javult volna, az 2572 millióval romlott, tehát 25 Va millióval rosszabb, mint 1876-ban volt, a mikor a kiadások ugy a mint a kormány tette. Mikor azokat bírálatom tárgyává nem teszem, csak azt kell kijelentenem, hogy 25 V* millióval rontották meg az állam pénzügyi helyzetét s azt hiszem, hogy ezzel elég éles eriticát mondtam a rendszer fölött. (Helyeslés a szélső baloldalon.)
