Képviselőházi napló, 1884. VII. kötet • 1885. szeptember 26–1886. január 16.

Ülésnapok - 1884-158

3)2 158. országos ülés január 13. 1S86. anyaországban lakó nem magyar ajkú népekkel való viszonyunk igen tetemesen romlott. Tekintve, hogy a külügyek terén követett habozó politika bizonytalan és sok tekintetben aggályos helyzetet teremtett. Tekintve végre, hogy a jelzett állapotok gyökeres orvoslásának mellőzhetlen előfeltétele: a nemzet politikai és gazdasági függetlenségének visszaszerzése, a mire pedig a kormány képtelennek bizonyult, miért is a helyzet javulása tőle nem remélhető, mondja ki a képviselőház: hogy a kormány által beterjesztett 1886. évi államköltségvetést általánosságban sem fogadja el. Kelt Budapesten, 1886. január 12-én. Helfy Ignácz, Lázár Ádám,EnyedyLukács, Lipthay Pál, Mocsáry Lajos, J'saák Dezső, Lukács Gyula, Meszlényi Lajos. Horánszky Nándor: T. ház! Nem szándékozom az igen t. pénzügymimster ur tegnapi fontos nyilatkozatainak egyes részeit kiszaggatni, hogy azokkal foglalkozva eltereljem a közfigyelmet a financiális helyzettől, a mely felfogásom szerint ma sokkal aggasztóbb, mint bármikor volt, hanem egész terjedelmében óhajtom felölelni a kormány pénzügyi politikáját és azt hiszem, hogy ugy a t. pénzügyminister ur, valamint az előadó ur is meg fogják találni beszédem fonalán a választ mindazokra, miket tegnap a pénzügyi helyzet szokásos szépítésére és a pénzügyi kormányzat hibáinak eltakarására ez úttal is felhozni méltóztattak. Azonban már itt sem fojthatom el azon általános megjegyzésem megtételét, hogy az 1884-iki zárszáraadások adatai szintén meggyőzhetnek minden komoly figyelőt arról, hogy milyen mély és áthidalhatatlan az űr és különbség, mely egyfelől a valóság, vagyis a zárszámadások eredményei, másfelől pedig a költségvetés és azon illusiók közt van, melyekkel ugy a t. előadó ur, mint a t. kormány isi az ország szemeit éveken át elhomályosítani szokták. (Ugy van! a bal- és szélső baloldalon.) Azonban t. ház, küzdelmes helyzetünkben mégis van egy szerencsénk és ez az, hogy valamint a politikában az eseményeket, ugy a pénzügyi kormányzatban is a végeredményeket sem elvitázni, sem leszavazni nem lehet. (Helyesl s a ezélsöbaloldalon.) Ezek pedig mellettünk szóknak és nekünk adnak igazat abban, midőn koronkint állítottuk és ma is állítjuk, hogy az ország pénzügyi helyzete beteg, hogy egy könnyű vérű pénzügyi politikának és egy romlott politikai rendszernek előbb-utóbb meglesznek a maga szomorú következményei. (Ügy van! a bal- és szélső'baloldalon.) De mielőtt magára a költségvetés vizsgálatára áttérnék, legyen szabad mindenek előtt az 1884 iki zárszámadások eredményeivel foglalkoznom, két okból. Egyik az, hogy a pénzügyi helyzet megítélésének egyedüli és igazi kulcsát csakis arzársxámadások nyújtják, másik pedig az, hogy azon vitában, melyet mi az államháztartás tekintetéből éveken át folytatunk, a helyzet ugy áll, hogy rendszerint az adatok, a fegyverek tekintetében önök mellett szólnak a költségvetésnek — hogy ugy fejezzem ki magamat — porhintései, de mellettünk szólnak ezzel szemben a zárszámadások czáfolhatlan adatai. (Ugy van! a bal- és szélső baloldalon.) Jogos és igazságos tehát, hogy constatáljuk azon eredményeket, melyek előttünk állanak és összeköttetésbe hozva azon vitákkal, melyek annak idején a költségvetés tekintetében a házban folytak, azokból a következtetést levonhassuk. A pénzügymimster ur 1883-ban — gondolom akkor kezdtük meg az 1884-ik évi költségvetés tárgyalását — exposéja alkalmával a többek között a következőket mondta: „ A múlt évi költségvetés előterjesztése alkalmával, azon előterjesztést tettem a háznak, hogy ha a rendes bevételek és rendes kiadások közt nagy különbség nem lesz, elérkezettnek látom az időt a törvényhozást arra kérni, hogy a hiány végleges elenyésztetésére módot és alkalmat nyújtson. Ezt teszem most t. képviselőház, midőn egyidejűleg ezen költségvetés előterjesztése alkalmával a jövedelmi pótadó J emeléséről szóló törvényjavaslatot beterjesztem; mi által 3.000,000 forint bevétel "várható. Ezzel tehát eléretik azon eredmény, hogy a rendes kezelésben a kiadások és a bevételek közt az egyensúly helyreálljon. Még üdvösebbnek mutatkozik azonban ezen intézkedés, ha kapcsolatba hozatik oly intézkedéssel, hogy ne birjon csak átmeneti jelleggel, hanem hosszabb időre biztosítva legyen az egyensúly fentartása." Ez utóbbi alatt, gondolom, a szeszadó-törvényt méltóztatott érteni. Megtörtént tehát mind a kettő. Megadott a törvényhozás a kormánynak mindent, a mit tőle a kormány kivánt; karjaiba vetette magát egy oly adórendszernek, mely az életnedveket szivja és egy oly végrehajtási és adóbehajtási eljárásnak, mely könyörületet egyáltalában nem ismer. (Ugy van! a baloldalon.) És mi lett az eredmény t. ház? Az: hogy az élet és a valóság a papíron helyreállított egyensúlyt kinevette, mert, a mint a zárszámadásokból tudjuk, 5 184,000 frt deficit van az 1884-iki ordinariumban és 41 millió deficit van az egész államháztartásban. (Igás! Ugy van! a szélső baloldalon.') Hát t. ház, miért nem méltóztatnak helyeselni ezen eredményeket is ép ugy, mint annak idejében helyeselni méltóztattak a f papíron helyreállott egyensúly hangoztatását? És a t. kormánynak félhivatalos közlönyei miért nem hirdetik az országnak ezen eredményeket most is ép ugy, mint akkor hirdették, hogy ime bekövetkezett az időpont, midőn legalább az ordinariumban helyre van állítva az egyensúly. Hiszen az igazság és az