Képviselőházi napló, 1884. VII. kötet • 1885. szeptember 26–1886. január 16.
Ülésnapok - 1884-154
154. országos ülés deezember 17. 1885. 289 kérdéssel és az LELT. törvényczikkben, amelyre a | t. előadó ur hivatkozott sem fordul elő az italmérési jog arányosítása. Az italmérési jog arányosításáról nemcsak hogy nem intézkedett határozottan az LV. törvényczikk, de még a legelő-arányosítás iránt felmerülő kérdések is annyira vitások, hogy a bíróságok a náluk megindított ily ügyeket majdnem mindig visszautasították a közigazgatási hatóságokhoz. Tehát — mondom — nincsen törvényes intézkedés, mely a régi törvényeket és szokásokat megváltoztatta volna. Miért, miért nem, nem ismerem a körülményeket, a királyi Curia jónak látta 1882. évi október 29-én döntvényben kimondani, hogy azon kérdések, a melyek eddig a közigazgatási hatóságok által döntettek el, ezután a bíróságokhoz tartoznak. Mondom, ennek okát nem ismerem, de tudom, hogy Erdély legnagyobb része közigazgatásilag limitaltatott és ezen limitatiók ellen felszólalás a legritkább esetben történt jogi szempontból. Mióta azonban a Curia kimondta a bíróságok illetékességét, a belügyministerium 1884-ben 69,914. szám alatt ezen kérdéseket a közigazgatási hatóságok köréből kivéve, áttette a bíróságokhoz, mondhatom, ritkán láttam rendeletet, a melyet nagyobb megdöbbenéssel fogadott volna a birtokos osztály, mint e belügyministeri rendeletet, mert attól félt, hogy a már közigazgatási utón eddigi jogérvényesen meghozott limitatiók is meg fognak tániadtatni, a mire nézve csakugyan az ügyvédi kar néhány tagja tett is lépést; de attól is tartott, hogy most már sokkal drágábban, nehezebben fog ezen jogainak érvényesítéséhez jutni, a melyhez közigazgatási utón könnyebben jutott. Ezen megdöbbenésnek kifolyása a. uiarostordamegyei kérvény ós midőn azt a legmelegebben pártolom, nem tehetem, hogy a t. kormányt fel ne szólítsam arra, hogy ha már csakugyan birói utón fognak ezen ügyek elintéztetni, az eddig jogérvényesen megállapított limitatiók ne hozathassanak többé a bíróságok elé és a bíróságok az ilyen kérvényeket határozottan visszautasítani tartozzanak. A második pedig az, hogy ugy látszik, hogy a birák maguk — és ez egyik főoka felszólalásomnak — mondom, a bírák maguk, kik e kérdéssel foglalkoztak, nem ismerték teljesen az ügy állást. Mert az első arányosítási kérdésben — mely a fennemlített curiai döntvény folytán a bíróságok elé került — nem a régi törvényes állapotot vették bírálatuk alapjául, mely okvetlenül alapul veendő, hanem teljesen tévesen a jelenlegi tényleges birtokot alkalmazták az arányosítás kulcsául, ők bírálták arányosítási indokokkal a limitatiót. Ez indoka felszólalásomnak és ezek alapján kérem a t. kormányt, méltóztassék minél rövidebb | KÉPVH. NAPLÓ. 1884—-87. VII. KÖTET. idő alatt határozott utasítást adni a jeleztem irányban a törvényszékeknek, egyszersmind a kérdésnek törvényhozási utón való szabályozása iránt intézkedni, különben oly zavarok érik az erdélyrészi birtokos osztályt, melyeknek igen súlyos következményei lehetnek. Ismételve felhívom ezen igen fontos ügyre a kormány figyelmét. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve, maga a határozati javaslat nem támadtatván meg, kérdem a t. házat, méltóztatik-e elfogadni a kérvényi bizottság azon javaslatát, hogy e figyelemre méltó kérvény kiadatik a ministerein üknek, mint belügyministernek? (Elfogadjuk!) A kérvény kiadatik a ministerelnöknek. Tibád Antal jegyző (olvassa): Lukics Miklós pancsovai lakos nyugdíjazott fegyenezfelügyelő évi 131 forint nyugdíjának felemelése iránt. Gajáry Ödön előadó: A bizottság javaslata az, hogy a kérvény kiadatik a pénzügyministernek. Elnök: Ha nincs észrevétel, a kérvény a pénzügyinmisternek adatik ki, Tibád Antal jegyző (olvassa): Sopron szabad királyi város közönsége a zárt városokban a liqueurgyártáslioz szükséges ezukor adómentességét, melyet az 1881. évi IV. törvényezikk rendelkezésévei szemben az 1883. évi V. törvényezikk a nyílt városokra megszüntetett, ezen utóbbiakra is kitérjesztetni kéri. Gajáry Ödön előadó: A kérvényí bizottság véleménye az, hogy a kérvény a pénzügyministernek adassék ki. Elnök: fia nincs észrevétel, a kérvény a pénzügy ministernek adatik ki. Tibád Állta! jegyző (olvassa) : Győr-SzentMárton község elöljárósága kéri az 1879. évi XL. törvényezikk olynemű módosítását, hogy egyes községek saját viszonyaiknak megfelelő szabályokat hozhassanak a szőlőhegyekben előforduló kártételi kihágásoknak saját hatáskörükben való megtorlása iránt; avagy az országban levő szőlőterületek megvédésére nézve általánosan kötelező törvény alkotását kérelmezi. Gajáry Ödön előadó: A kérvényi bizottság javaslata szerint a kérvény a belügyministerium vezetésével megbízott ministerelnöknek adandó ki. Elnök: Ha nincs észrevétel, a kérvény a ministerelnöknek mint beíügyministernek adatik ki. Tibád Antal jegyző (olvassa): Csanádmegye közönsége a mezei munkásoknak az aratási időszakban előforduló és a közgazdaságra kártékonyán ható visszaélései meggátlása szempontjából, azok nyilvántartása és munkás-igazolványok kiszolgáltatásai tárgyában hozott szabályrendeletét, illetőleg az abban foglalt intézkedéseket 7
