Képviselőházi napló, 1884. VII. kötet • 1885. szeptember 26–1886. január 16.

Ülésnapok - 1884-154

154. országos ülés deezember 17. 1885. 287 vezetésből származnak, bővebben ecsetelni sem kell. Elég, ha egyszerűen rámutatok az állam egyik legpregnánsabb érdekére, a katona-állításra, az ujonczozásra. Mindnyájunk előtt ismeretesek azon óriási mérvű zavarok, melyek az anyakönyvek vezetéséből kifolyólag az izraelita hadkötelesekre nézve előfordulnak. Ennélfogva t. ház, az előadó ur megjegyzését egyáltalában el nem fogadhatom és igen kérem a t. házat, ugy az állam érdekeinek megóvása, mint a jogegyenlőség szempontjából, méltóztassék a vallás- és közoktatásügyi nűnister urat utasítani, hogy az israelita anyakönyvek vezetését, illetőleg egy a czélnak megfelelőbb intézkedést tegyen, mint az előadó ur által említett rendeletében foglaltatik. Madarász József: T. ház! Két tárgya van a jelen kérvénynek. Én annak nem első részéhez óhajtok szólni, hanem a második részére nézve vagyok bátor azon véleményemet kifejezni, hogy czélszerű volna, ha Nógrádmegye azon kérvénye, hogy minden felekezeti és nemzeti különbség nélkül az anyakönyvek ezentúl a hivatalos magyar nyelven vezettessenek, nem egyedül a vallás- és közoktatásügyi minister urnak, hanem a ministerelnök urnak és általa az összes kormánynak adatnék ki, hogy azután a kormány fontolóra venné az 1868-ban hozott nemzetiségi törvénynek azon szakaszát, mely jónak látta megváltoztatni a rendi tábla által már jóval 1848 előtt Magyarország érdekeinek megóvása tekintetéből hozott azon rendelkezést, mely elrendelte, hogy Magyarországegész területén az anyakönyvek hivatalosan magyar nyelven szerkesztessenek. Véleményem tehát az volna — és ugy hiszem az ellen nem lesz kifogása sem a kérvényi bizottságnak, sem a t. többségnek és kormánynak — hogy ezen második részre vonatkozólag azon határozat hozatnék, hogy a ministerelnök ur utján kiadatik a kormánynak. Ha a t. előadó ur ezt nem fogadja el, kénytelen leszek ez irányban indítványt betérjeszteni. Azért tartottam ezt kötelességemnek előhozni, mert nem tudva, hogy Nógrádmegye ez ügyben kérvényezni fog, feltettem magamban, hogy nem ugyan az ünnepek előtt, hanem a szünidő után ;i jövő évben egyszer minden esetre felhívom e nevezetes tárgyra a képviselőház figyelmét; azonban miután ez most először jön elő ezen ülésszak alatt ezen házban, most szólalok fel; mert ha kérvény alakjában e tárgyban a többi törvényhatóságok is kérvényeznének, ismét csak a vallás- és közoktatásügyi minister úrhoz kellene a többi kérvényeket is utasítani, pedig meggyőződésem szerint, ez illeti ugyan a vallás- és közoktatásügyi minister urat is, de illeti a belügyminister urat is és illeti általában az összes kormány tagjait s a ministertanácsban felveendő nevezetes kérdést képez. Én tehát igen kérném a t. képviselőházat, ne méltóztassék ebben semmi mást tekinteni, mint azt, hogy ha meghozatott is 1868-ban az a törvény, a mely lerontotta Magyarország rendi országgyűlésének a magyar nemzet és a nemzet hivatalos nyelve iránti jó rendeleteit, hát azt bizony előbbutóbb helyre kell hozni és ismét visszajavítani. Ez bizony megfontolandó dolog. Ezért kérem a t. képviselőházat, méltóztassanak a második részre nézve az általam ajánlott javaslatot elfogadni. (Helyeslések.) Tisza Kálmán ministerelnök: T. képviselőház! (Halljuk!) A kérvényi bizottság javaslatának első részéhez nem kívánok szólani; meg vagyok róla győződve, hogy a t. képviselőház, megfontolván a körülményeket — legalább remélem — a kérvényi bizottságnak véleményét változatlanul el fogja fogadni. (Helyeslés.) A mi a javaslat második részét illeti, az ellen, hogy ha egyszer ilyen kérvény van, az a ministerelnök útján az összes ministeriumhoz utasíttassák, nem teszek kifogást, mert a kérdés igen fontos; (Helyeslés) de azt kénytelen vagyok megjegyezni, hogy épen azért tartom fontosnak, mert egy olyan törvénynek, mint a nemzetiségi törvény épen azon szakaszát, mely a legalsóbb rétegekben legközelebbről érinti az embereket, megbolygatni bizony nagyon megfontolandó dolog lesz; de, ismétlem, elfogadom, hogy az összministeriumhoz utasittassék. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra többé senki sincsen feljegyezve; ha tehát szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Az előadó ur sem kívánván szólani, következik tehát a szavazás. A bizottsági javaslat igy szól: „Kiadatik a vallás- és közoktatásügyi ministernek", mind a két részre nézve. Erre Madarász képviselő ur azon módosítást adta be, miszerint ezen bizottsági határozati javaslat első része hagyassák meg, a második részre nézve adassék ki a kérvény a ministerelnök által a kormánynak. Az első kérdésnek annak kell lennie: elfogadja-e a ház az egészre vonatkozólag a bizottsági javaslatot? (Felkiáltások: Nem!) Nem fogadtatik el és igy, gondolom, kijelenthetem azt is, hogy a Madarász képviselő ur módosításával fogadtatik el a javaslat. (Helyeslés.) Tibád Antal jegyző (olvassa): Maros-Tordamegye közönsége az italmérési jog arányosítását illetőleg a közigazgatási hatóságok illetékességének visszaállítását, közigazgatási utón jogérvényesen végrehajtott italmérési jog-arányosítások respectálására vonatkozó intézkedések megtételét és a kisebb királyi haszonvételek már többször kilátásba helyezett törvényhozási utón való szabályozását még a jelen ülésszakban eszközöltetni kéri. GajáryÖdÖn előadó: T. ház! Maros-Torda-