Képviselőházi napló, 1884. VII. kötet • 1885. szeptember 26–1886. január 16.

Ülésnapok - 1884-153

15B. országos ülés törvényekben le van téve és a mely mindinkább, a democraticus iránynak hódolt, még az aristocraticus korban is. Ennélfogva én a törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául nem fogadom el. Elnök: T. ház! Szólásra senki sincs feljegyezve, a vitát tehát bezárom. Mielőtt tovább folytatnék a tanácskozást, be kell jelentenem a t. háznak, hogy tekintettel arra, hogy itt egyes családokról lesz szó és megtörténhetik, hogy valamelyikre nézve felvilágosítások kéretnek, a kormány részéről Pauler Gyula főlevéltárnok ur neveztetett ki, mint olyan, a ki ezen felvilágosításokat megadandja. Ot tehát a szólásjog megilleti. Kérdem a t. házat, miután az előadó ur nem kivan többé szólani, méltóztatik-e a főrendiház szervezetének módosítása iránt alkotott 1885. évi VII. törvényczikk 23. §-ának végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. Igen vagy nem? (Felkiáltások: Igen! Nem!) Kérem azon t. képviselő urakat, a kik azt általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége elfogadja a törvényjavaslatot általánosságban. Következik a részletes tárgyalás és pedig először a czím. Tibád Antal jegyző (olvassa a czímet). Elnök: A czím, ha nincs észrevétel, elfogadtatik. Következik az első szakasz. Tibád Antal j egyzö (olvassa az első szakasz első bekezdését). Elnök: Az első szakasz bevezetése elfogadtatik. Tibád Antal jegyző (olvassa a bekezdés után következő czímet.) Elnök: Elfogadtatik! Tibád Antal jegyző (olvassa az első 11 családot). Gáli József előadó: Itt egy kis sajtóhiba fordult elő. A 2 ik oldal utolsó sorában „János"' „Antal" közzé ;

.és" teendő. Elnök : Elfogadtatik! Tibád Antal jegyző (olvassa a következő 3 családot). Hegedűs Sándor: T. képviselőház! A berezegek közül kimaradt a Pálffy család. Bátor vagyok tehát indítványozni, hogy a harmadik lapon, a negyedik sor után tétessék a Pálffy család. Elnök: Fel fog olvastatni a módosítvány. Tibád Antal jegyző (olvassa). Elnök: Méltóztatik elfogadni, miszerint a harmadik lap negyedik sora után Thurn-Taxis Egon herczeg elébe tétessék „ Pálffy " ? (Elfogadjuk!) Elfogadtatik. deezeinber 16. 1S85. ö?7 Tibád Antal jegyző (olvassa a többi herczegi, továbbá grófi és báró családok névso-rát). Elnök: Ha nincs észrevétel, az 1. §. elfogadtatik. Tibád Antal jegyző (olvassa a,2., 3.,, 4. §-okat, mélyek észrevétel nélkül elfogadtattak és az 5. §-t). Gáll József előadó: T. ház! Az 5. §-ban leirási hibából csúsztak be a második sor végén és harmadik sor elején e szavak: „ugy a főrendiház elnökének, valamint". A dolog ugy áll, hogy eredetileg a javaslatban az állott, hogy minden halál, illetőleg magvaszakadási esetet köteles legyen a törvényhatóság a főrendiház elnökének és a belügyinmisternek bejelenteni; az igazságügyi bizottság azonban közjogi szempontból nem találta helyén levőnek, hogy a törvényhatóság közvetlenül lépjen érintkezésbe a főrendiház elnökével és ennek jelentést tegyen, hanem hogy a belügyministernek tegyen jelentést és a belügyminister értesítse azután a főrendiház elnökét. Az igazságügyi bizottság tehát a második sor végén és a harmadik sor elején e szavakat: „ugy a főrendiház elnökének, valamint" törülte, de elnézés folytán mégis bejutottak a nyomtatásba; kérem tehát a t. házat, méltóztassék e szavakat kihagyni. (Helyeslés.) Tlialy Kálmán: T. ház ! Én is főkép e miatt akartam felszóbüni, mert legalább az eddigi gyakorlattal nem tartottam összeegyeztethetőnek azt, hogy a vármegyék, illetőleg azok legfőbb tisztviselői a főrendiház elnökével ily esetekben közvetlenül correspondáljanak és ne legyen elég az, hogy a belügyministerheT; tegyenek jelentést. Ezen aggályaim azonban az előadói székről tett helyreigazítás következtében el vannak oszlatva. De miután a szakaszokhoz feliratkoztam, csak röviden érinteni akarom azt, hogy nekem általában abban az intézkedésben, melyet ez az 5. szakasz tartalmaz, nagy örömöm nem telik, nem telhetik. Először nagyon aristocraticus szagú és a rendi alkotmányra emlékeztet vissza, mintha a képviselőház a XVII. századba nyúlna vissza, midőn oly intékedést tesz, hogy azon bíborban, vagy legalább is brokátban született tagokról törzskönyvet tartozzanak vezetni a megyék, mintha a természetnek valami különös más teremtményei lennének, mintsem más ember fia. Felszólalok azért, hogy kijelentsem, hogy est a modern népképviseleti alkotmánynyal megegyeztethetőnek nem tartom, mert ez a régi rendi alkotmányra emlékeztető intézkedés. De ezen kivül nem is helyes a megyéket ily fölösleges dolgokkal terhelni. Én tudom azt, hogy a megyék eddig is kötelezve voltak bizonyos evidentiatartásra, hanem nem ilyen mérvben, mert e szerint minden családtagot, mely a főrendiházban üléssel biró családokból származik, a megyének a születés és halálo-