Képviselőházi napló, 1884. VII. kötet • 1885. szeptember 26–1886. január 16.

Ülésnapok - 1884-151

270 151. országni! ülés doczembtr i4, 1886. (Mozgás a smélsö baloldalon, Élénk felkiáltások a jobboldalon: Halljuk! Halljuk!) Ezzel vigasztalom magüuat a jelen esetben is. Elmondottuk érveinket jobbról és balról, ítél­jél! felette a közvélemény; én ez ítéletben meg­nyugszom, ha ellenem szólna is Az appellátát, ha ez ítélet most ellenem szólna, fentartom a legille­tékeseb bíróhoz : ama jövőhöz, mely az öt éves mandátum gyakorlati eredményeit is belevetheti az ítélethozás mérlegété. (Helyeslés és tetszés jobb­felöl) De tartozom az én t. barátomnak egy meg­jegyzéssel. (Halljuk! Halljuk!) 0 következetlenséggel vádol azért, hogy oly nagy súlyt helyeztem beszédemben a választási visszaélésekre és még sem járultam azon indít ványához, hogy a választási visszaélések tárgyá­ban egy bizottság küldessék. Köteles vagyok ennek okát megmagyarázni. (Halljuk!) Vannak önök közt, a kik még emlékeznek ama 21-es bizottságra, mely 1874-ben kikül­detett. Én mint a Deák-párt tagja, a Deák-párt kebe­lében kértem a kormányt, hogy ezen indítványt ne fogadja el. Azt mondtam, vagy érez a kormány magában erőt a bajok orvoslására és akkor a gyeplőt ne ereszsze ki kezéből; vagy pedig, hanem érez, akkor lépjen vissza és engedje át helyét utódainak, hanem én a parlamenti bizottságot mindig veszélyesnek tartom, mint olyant, mely deplacirozza, mely a parlament súlypontját innen a plenumból a bizottságba helyezi át. Szavaim, ta­nácsom akkor elhangzottak ; s mi lőn az eredmény ? A kormány bukása nemcsak, sőt a Deák-párt bom­lása is vette kezdetét. (Felkiáltás a szélső balol­dalon: Ez nem személyes kérdés! Zaj. Élénk fel­kiáltások: Halljuk! Halljuk!) Elnök: Kérem a t. képviselő urat, méltóz­tassék a házszabályok rendelkezése szerint lehe­tőleg röviden nyilatkozni, (Mozgás.) Horvát Boldizsár: A következetlenség­vádja ellen védem magamat. (Halljuk! Halljuk!) Akár azon módozatot fogadjuk el, a mit a t. ministerelnök ur indítványozott, hogy m.igánérte­kezlet utján meg fognak állapíttatni bizonyos pontozatok, melyeket ő törvényjavaslat alakjában aztán idea ház elé terjeszt, akár pedig elfogadjuk azt, hogy az oppositio ragadja meg a kezdemé­nyezést : én mindkét esetben minden gyakorlati javaslatot, mely a választási visszaélések meg­szüntetésére vezethet, egész erővel támogatni fogok ; hanem habár magam maradnék is a házban, a parlamenti bizottságot, a mely, mint mondám, a parlament súlypontját innen a plenumból a bi­zottságba helyezné át — megszavazni nem fogom, mert a parlamentarismusra nézve ebben élet­veszélyt látok. (Hosszantartó helyeslés és tetszés a jobboldalon. Zaj.) Szilágyi Dezső: T. ház! (Halljuk!) Szavaim ' félreértése miatt és személyes kérdésben kérek szót. Mindenekelőtt t. képviselőtársam szavaimat félreértette, hogy én azt mondtam volna: azért a különbségért harczolunk itt, hogy három, vagy öt éves legyen a mandátum tartama. A kérdést mi itt — ezt értette félre — nem igy| állítottuk fel, hanem azt mondtuk, vájjon az öt évre való felemelésnek jelen viszonyaink közt, minden egyéb változatlan maradván, volna-e a nemzet képviseletére, annak politikai felelősségére üdvös következése, (ügy van ! bálfelöl.) A kérdést tehát elterelni ezen szemponttól senkinek meg nem engedhetjük. (Élénk helyeslés balfélöl.) A második észrevételem arra vonatkozik, hogy legyen meggyőződve t. képviselőtársam, hogy a mit mondtam, személyes megtámadás jelle­gével nem birt. Ha ő keserű megtámadásról a múltban megemlékezett, melyeket el kellett visel­nie más oldalról, kérem különböztesse meg a sze­mélyes megtámadásoktól a véleményeknek lehető kíméletes formában előadott, de mégis valóságos harczát. (Helyeslés balfélöl.) Végre t. képviselőtársam félreértett engemet abban, midőn indítványomat ugy jellemzi, hogy az a politikai horderejű nagy kérdéseket, melyeket a dolog természeténél fogva vagy kezdeményezni kell a kormánynak, vagy helyét elhagynia, el akarj'a a kormány kezéből venni, mint ama hires 21-es bizottság.... (Közbeszólás jobbfelöl.) Kérem tessék meghallgatni. (Halljuk! halfelöl.). . . .mint ama 21-es bizottság, mely a Deákpárt idejében kiküldetett, az ország összes pénzügyeinek rende­zését az egyedül hivatott felelős kormány kezéből kivette és a ház egy bizottságának kezébe helyezte át, mely aztán szétoszlott és senki sem volt felelős. (Ugy van! balfelöl.) Nem ily politikai bizottság ez, hanem a választási visszaélések feletti helyes törvényhozásra kiküldendő enquéteről van szó, a melyet minden ország kiküldött, a melyek politikai kezdeményezés és parlamentarismus tekintetében bennünket messze felülmúlnak és t. képviselő­társam is mintául fogja őket tekinteni. Ha tehát t. képviselőtársam ezen félreértés alapján elle­nezte, most, midőn föl van világosítva, felteszem, hogy logikai következetességgel fog eljárni és erkölcsileg indítva lesz arra, hogy változatlanul el fogja fogadni határozati javaslatunkat. (Élénk tetszés és helyeslés n bal- és szélső baloldalon.) Tisza Kálmán ministerelnek: (Halljuk! Halljuk!) T. képviselőház! Személyem is elégszer megtámadtatott, szavaim is félremagyaráztattak elég bőségesen, de ezekért nem szólok most. Tel­j esen is elállanék a szótól, (Halljuk.'Halljuk!) ha egyenesen nem apostropháltattam volna, mi iránt, midőn ayilatkoznom kell, alig egy-két rövid meg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom